A legutóbbi, Az ember, aki ott se volt nem volt mindenki kedvence, - ahogy a Coen fivérek munkái általában. Az eddigi mozik (pl. a Fargó vagy A nagy Lebowsky) kisebb nagyobb rajongótábort tudhatnak magukénak, - ám a szokatlan szemlélet, a perverz és bizarr dolgok hétköznapi módon történő tálalása sokakat visszariasztott. A Kegyetlen bánásmód címével ellentétben barátságosan bánik a nagyérdeművel, szól a művészlelkű ínyencekhez és a széles közönséghez egyaránt. Fergeteges komédia, amelyre egy kis bátorsággal el lehet vinni anyut is, aki egy kicsit csodálkozni fog ugyan, de azért elégedetten távozik a moziból.
Miles Massey (George Clooney) válóperes ügyvéd Los Angelesben, ahol az emberek számára a válás éppoly természetes, mint a házasság. Ahogy az is kézenfekvő, hogy a vagyonnal nem az a fél lép le, amelyiknek jobb bizonyítékai vannak a megcsalatásra, hanem az, akinek jobb az ügyvédje.
A válás a pénzszerzésnek egy teljesen bevett formája, amely még messze az esküvő előtt bele van kalkulálva a számításokba. A peres feleknél csak az ügyvédek keresnek jobban, hacsak bele nem szeretnek védencük feleségébe, ami a látottak alapján végzetes is lehet. Ez történik hősünkkel is, aki úgy érzi, végre emberére (asszonyára) talált a szépséges Marylinben (Catherine Zeta-Jones). A nő a férjével szembeni vereség után elhatározza, hogy tönkre teszi az ügyvédet. Ezt gondolhatjuk a látottak alapján, ám a Coen fivéreknél - a kameravezetésen kívül - semmi sem biztos.
A megtörtént eseményeken alapuló sztoriban minden csak látszat: a szereplők egymást verik át, az alkotók pedig a nézőket. Mindezt azért, hogy a végén még csavarjanak kettőt-hármat a történéseken, és végezetül megkavarodva, de mosolyogva keljünk fel a székünkből.
Ethal és Joel Coen magabiztosan mondja fel a sok évtizedes leckét a hollywoodi filmgyártásból. Szinte az összes bevált és kötelező szerelmesfilm-patront ellövik, mégis sikerül bennünket annyira elidegeníteni, hogy a végén csak csodálkozunk, hogy eddig hogyan hagyhattuk magunkat bedőlni.
A két sztár mellett kisebb szerepekben még felbukkan a minden eddigi filmjében bravúros Geoffrey Rush, mint ausztrál tévé-producer; és Billy Bob Thornton, (akiről tudjuk, hogy ott se volt) déli olajmágnást alakít - az egyik balek férj -, aki cowboykalapjával a fején akkora surmó, hogy a saját száján majd' kiesik.
A színészeknek ez igazi jutalomjáték. Clooneyt eddig is kedveltük, ám tehetségét így megvillantani, eddig még nem volt alkalma. A tehetséges és beképzelt ügyvéd, aki minden szabad percében a fogai fehérítésével bíbelődik egyszerűen lenyűgöző.
A film végére, aztán minden apró szereplő és minden kis történés a helyére kerül. Így a látszólag elfelejtett epizódocskák egy nagy közös zárójelenetté gyúródnak össze. Ha eddig kételyeink lettek volna, akkor most láthatjuk, hogy Coen fivérek, minden mozzanata előre megfontolt, semmit nem tesznek a puszta hatásvadászat kedvéért.
