Nagy szerencséje van Eve Enslernek, hogy 1997-ben A Vagina Monológok című színdarabját az off-Broadwayn mutatták be, nem pedig Óbudán. Bozsik Yvette most megrendezte a Thália Új Stúdiójában Fullajtár Andrea, Tóth Anita, Zarnóczai Gizella főszereplésével, Vati Tamás asszisztenciájával. Jó órában fordultak produkciójukkal a pesti oldal színházához. Óbudán nem tarthattak volna bemutatót. A választói közízléséért magát felelősnek érző kerületi polgármester kihívónak, közönségesnek, erkölcsöket zaklatónak, a többség nyugalmát háborgatónak ítélte volna a színdarabot.
A nő társadalmi helyzetének eddigi legfrissebb színpadra fogalmazása Ibsen Henriktől való. A Babaotthon című színdarabban (1878) Helmer Nóra elhagyja otthonát, saját társadalmi életét akarja élni. A Nórát megírása után tíz évvel Angliában még mindig csak zárt körben, magánházaknál játszhatták. Ibsen huszonegy évet töltött távol Norvégiától, önkéntes száműzetésben. Hazaérkezte után írja egy levelében: "a magasabb szellemi körök még nem érkeztek el ahhoz a kultúrszínvonalhoz, melyre egy újjászületett államban szükség van. A kormánypárt nem biztosítja az egyeseknek bizonyos határon túl a gondolat- és szólásszabadságot. Itt tehát még sok tennivaló akad, amíg az igazi szabadsághoz eljutunk. De attól félek, hogy a mi demokráciánk ezt a feladatot nem tudja megoldani". Idő és hely kérdése: mikor, meddig és hol erkölcstelen valami. Ami elképzelhetetlen volna a III. kerületben, játszható a VI.-ban.
Eve Ensler - nevéhez hozzátapadt a "vagina-lady" márkajelzés - interjúkból több színdarabot is szőtt már korábban. A Vagina Monológok alapja több ezer szalagra vett vallomásból szerveződött. Ensler vándorelőadóként maga adta elő a monológokat. Időnként hírességek - híres színésznők - is beléptek produkciójába. A szöveg nyilvánosság előtt elhangzott Kínában és Törökországban is.
A magyar változatot többen fordították, mint ahányan játsszák. Szám szerint négyen: Debreczeni Júlia, Pordán Ferenc, Szurdi András, Tandori Dezső. Nem világos, mint fordítanak négyen egyetlen, rövid szöveget, de jól fordították. Olyan, mintha egy magyarul igen jól tudó költő fordította volna. Mondjuk: Tandori Dezső. Napjainkban időnként Shakespeare-t is telepöttyözik négybetűs szavakkal, mintha az avoni hattyú a Magyar Narancs belső munkatársa volna. A Tháliában megszólaló fordítás szókimondás helyett szóleleményekkel él.
Bozsik Yvette keményen célszerű rendezőnek bizonyult a prózainál is. Ízléssel, kultúrával végigvezeti az egymással nem érintkező monológokat. A bemutató estéjén egy középkorúnak rémlő, éretlen néző hangos nevetgéléssel szólózott. Mint serdülőlányok intézeti lámpaoltás után, úgy vihogott számára sikamlósnak tetsző szavaknál, mondatoknál. A mosolyt keltő megfogalmazásoknál fölnyerített. A három színész belső komolyságára, meggyőző erejére jellemző, hogy az előadás félideje táján ez a szókimondástól ideges néző is megnyugodott, elcsöndesült.
A háború után és a cenzúra államosítása előtt bemutattak egy nagy port felvert dokumentumfilmet a körúti Décsi moziban Amiről nem beszélünk címmel. Ugyanekkor (1947) dr. Ligeti Magda freudista pszichiáter Igaz-e, hogy a gólya hozza a gyereket? című, nemi felvilágosító könyvét betiltották, elkobozták. A Helga című ismeretterjesztő film tömegeket vonzott magához, és tömegeket kavart föl. Más azonban a mozi sötétjében megnézni-meghallgatni ismeretterjesztést, más kiállni a fénybe egyes szám első személyben karnyújtásnyira, gyónni. A színészet egyik alapkérdése: megmutatkozni nem ér a nevem álorcában. Kiélni a személyiség sötét tartományait a szerep maszkja mögött. Igyekeznek áthárítani az erkölcsi felelősséget a szerepre, de a színésznép zöme a szerep előkelő és megnyerő vonásait visszaszármaztatná önmagára. Szeretnek király-királynőt játszani. Szépnek látszani. Előnyös erkölcsi vonások ruhatárából öltözködni. A színészi öntetszelgésnek veszélye: hogy miközben a közönségnek a színházat szerető, de hozzá keveset konyító része népszerűséggel felkarolja az önmutogatót, annak nyilvános igazmondáshoz való képessége fokozatosan beszárad, mozgásképtelenné lesz. Ez a probléma különösen ilyen esetekben válik fogassá, amikor az anyag nem teszi lehetővé a szerep jelmeze mögé elbújást. Egyes szám első személyben kell kiállni a nagyérdemű elé idegen életek meggyónására, mintha a sajátjuk volna. Illetőleg, mivel a kérdés csöppet sem egyszerű: úgy magára vállalni idegen vallomásokat, hogy a szerepbe belevallják a sajátjukét, elfedett tapasztalataikat, titkolt vágyaikat, megéltnek fölmutatni kiéletlenségeiket. Eve Ensler életmódmonológjai nyersen provokatívak, céljuk fölkavarni elrejtett problémákat, napvilágra hozni olyan kérdéseket, amikről nemcsak nem szokás beszélni, de nem szokás rájuk gondolni sem. A Bozsik Yvette rendezte előadás igen kultúráltan, magas szakmai színvonalon kellemessé teszi az estét. A Berzsenyi Krisztinától származó selyemkimonók, a lakberendezési kellékek, a rizsszalmából font legyezők használata mintha kissé édeskés gésairányba noszogatta volna a konok feminista színdarab előadását. A könnyesített finálé érzelmi hangsúlyozása szerint a szándék közfogyaszthatóvá tenni a nézetingerlőt, meglágyítani a keményet, otthonivá szelídíteni a vadat. A fináléban megjelenik Vati embrióként üveg alatt. Ez egyrészt visszaidézi a táncosnő Természetes Vészek-korszakának egyik színházi-koreográfiai remekét, másrészt tanárosan figyelmeztet arra, hogy a nemi élet végső célja a fajfenntartás.
Fullajtár kedvességgel, megszerkesztett nyíltsággal, mosollyal védekezik, Tóth Anita infantilitásba burkolózik, gyerekhangon beszél, Zarnóczai agresszívan maga elé tartja a szerep álarcát. Fullajtár első nyilvános színre lépésekor a Katona József Kamrájában még főiskolás korában monodrámát szerkesztett és adott elő Csalog Zsolt szociográfiájából. Az első színre lépésével nagy tehetséget mutató színész nyers erőt, vad tragikai tudást mutatott fel. Tovább erősítette ezt a benyomást Hauptmann Patkányokjának Johnnéjaként az egyik főiskolai gyakorlóteremben. A nagy formátumú tragika idővel kialakított maga számára biztonsági kedvességet, megnyerő dívamosolyt. Ha valaki eleget élt: tudja, mennyire hiábavaló vészt huhogni siker idején. S azt is, hogy az önismeretnél fontosabb kinek-kinek, hogy milyen képet vágyik magáról kialakítani. Fullajtár minden szerepében meggyőző. Mégsem takarítható meg a figyelmeztetés arra a különbségre, amikor vezető szerep helyett azt játssza a színész, hogy ő vezető színésznő. Tóth Anita burleszkképességeit és gyilkos emberismeretét lakkozza közfogyaszthatóvá. A táncosnő Zarnóczai szerepről szerepre mind nagyobb biztonsággal hódítja meg bölcsen ironikus szerepkörét. A három színésznek a Thália Új Stúdiójában előadott estje mellett a Pécsi Harmadik Színházban három színésznő is műsorára vette a darabot, amint azt a televízió egyik csücsörítőn csevegő műsora tudatta.
A nézőborzoló monológsorozat pesti előadása görcsös előítéletektől megszabadító színház.
