Képzeljük csak el azt az abszurd helyzetet, hogy egy olyan kétszintes lakásba költözünk, amelyiknek a felső szintjén első ránézésre egy aranyos néni, de valójában egy gonosz vén banya lakik - már rutinból sajnáljuk a fiatal házaspárt, akik kiveszik az ingatlant. Röviden ez a története a Jószomszédi iszony című vígjátéknak, amelyet a színészként népszerű Danny deVito rendezett. Később persze elszabadul a pokol, az idős hölgy lassan kicsinálja a fiatalokat, ám ne aggódjunk, a végén jut egy szelet nekik is a happy end tortából.
Ha valaki ennek alapján kedvet kapott a filmhez, kerekedjen fel, siessen a moziba, mert a kiábrándító részek most következnek. A legnagyobb probléma, hogy a film nem vicces. Pontosabban egy sajátos humorral van dolgunk, amit csak kevés ember tud dekódolni: Danny deVito direktori stílusához jó idegek, jó gyomor és rengeteg türelem szükséges. Ilyen volt egyébként a jobban sikerült Rózsák háborúja is, és a kevésbé sikeres Dobjuk ki anyut a vonatból! is, amely kísértetiesen hasonlít a Jószomszédi iszonyra. A leggyengébb a sorban mindenképpen az utóbbi, mert a rendező átlépte a jó ízlés határait, számos vicce gusztustalan, visszataszító ripacskodásba torkollik. Sajnálatos dolog, ugyanis a főszerepet két kvalitásos és szimpatikus sztár játssza: a komikusként egyébként első osztályú Ben Stiller és Drew Barrymore.
A Jószomszédi iszony (a magyar cím kivételesen most sokkal jobb, mint az eredeti Duplex, amely kétszintes lakást jelent) az Egyesült Államokban csúfosan megbukott, még tízmillió dollárt sem hozott, holott a gyártási és a reklámköltségek mintegy ötvenötmillió dollárba kerültek. Ehhez képest a budapesti indulás nem is tragikus, megfelel egy közepes tengerentúli mű látogatottságának. Ez minden bizonnyal a két főszereplő személyének köszönhető, kíváncsiak vagyunk, hogyan alakul, azaz mennyire zuhan vissza majd a forgalom a második héten - noha a kritikának nincs is olyan súlya, mint például a tengerentúlon, a rossz film híre szájhagyomány útján hihetetlen gyorsan terjed.
A bukott film esete felvet még egy pár másik kérdést is. Nagyon szeretnénk tudni, vajon a hazai forgalmazók minek alapján döntik el, hogy moziba vagy direktbe videón és DVD-n jelentetnek meg egy filmet. Mivel jelen esetben a UIP-ról van szó, értetlenül állunk például az előtt, hogy miért nem mutatták be a tizedik Star Trek mozit, a Nemezist a filmszínházakban. Azt az összeget, amit a Jószomszédi iszony fog hozni, biztosan túlszárnyalta volna.
