Jason Statham sokadszorra is a hidegvérű, profi bérgyilkos bőrébe bújik. Olyan ez neki, mint egy remekbe szabott Edgar-öltöny.
A gép anatómiája
Statham valósággal összenőtt a profi, alvilág mezsgyéjén lavírozó keményfiú szerepével. Bár rend szerint sok pénzét végezi nem túl etikus melóit, mégis vannak elvei és nem fél, ha a ravaszt akkor kell elsütni, amikor egy rosszfiú áll a másik oldalon. Legyen az samesz vagy gorillákkal védett főnök, neki teljességgel mindegy. Magányos harcos, aki a világ egy eldugott szegletében él puccos és természetesen high-tech lakásában, és ha épp nem hivatásának él, akkor valami úri és minimum elegáns hóbortnak hódol. Egy olyan profi, aki csak egyszer hibázik. Arthur Bishop figurája is pont ilyen paraméterekkel bír. Magányos, elvei vannak, és nem szeretné megszegni őket. Amikor a sors úgy hozza, hogy mégis meg kell tegye, a világ többé nem olyan, mint előtte volt. A csavar annyi, hogy most társa is akad a nagy bosszúhadjárathoz.
Alibi
A történet leginkább alibi szinten mozog. Kellenek a motivációk, fel kell húzni a sztorit valamilyen vázra. A lényeg úgyis a mérhetetlen mennyiségű tesztoszteron és adrenalin, a robbanások, a profi módon kivitelezett akciók és a fegyverropogás. Mondjuk, aki nem ezt várja egy Statham-filmtől, az nem sűrűn járt plázamoziba, az elmúlt kilenc évben. A film pedig ennek megfelelően megpróbálja a lehető legtöbbet kihozni a figurából és a lehetőségekből. Igaz, nem is tesz hozzá semmi többet.
Mester és tanítványa
[img id=284104 instance=1 align=left img]Új elem, hogy Statham mellett Ben Foster is kap egy jelentőségteljes szerepet, aki olyan filmekben játszott korábban, mint az Alpha Dog vagy épp a Börtönvonat Yumába. Lobbanékony, kiszámíthatatlan, az érzelmei vezérlik, vagyis pontosan az ellentéte a hidegvérrel dolgozó, professzionális "gépezetnek". Azt várnánk, hogy ebből milliónyi konfliktus születik, de ezt a ziccert most kihagyták az alkotók. Pillanatok alatt összecsiszolódnak hőseink, egyszerre mozognak, egy hónap után a tanítvány pont annyira mesterien lő, mint kiképzője, gond nélkül leterít egy bivalyt is - na jó, nem puszta kézzel. Szövetségük szükségszerű, kapcsolatuk ki is merül ennyiben. Több érzelmet nem bír el a film, kell az idő az akcióra.
Amit csak a vászon elvisel
A bosszúfilmek sémáján haladó filmről minden olyan közhely elmondható, amit a néző hallani akar. Látványos és izgalmas, a nyomozás fordulatos, a film képes arra, hogy másfél órára kikapcsolja és basic funkcióba állítsa az agyat. Bronson mondjuk nem így intézte az ügyeit, de aki szerette Frank Martin figuráját, az tuti nem fog csalódni. Jason Statham pedig minden bizonnyal keresi a következő jól jövedelmező szerepet, amiben ismét "önmagát" alakíthatja. Pedig piti óradealerként szerethetőbb volt.
Kinek ajánljuk?
- Tesztoszteronszagra vágyóknak.
- A szállító töretlen híveinek.
- Aki kíváncsi arra, hogy a Tomb Raider rendezője mit hoz ki Stathamből.
Kinek nem?
- Aki a történetben és a jól felépített dramaturgiában hisz.
- Aki szerint nem az első tíz percben kell letudni a kötelező ágyjelenetet.
- Aki nem bírja Ben Foster borostás fejét.
6,5/10
