Na, ezt a filmet tátott szájjal és tágra nyílt szemekkel nézi végig az ember. Mintha egy ma íródott ezeregy éjszaka meséjét látnánk. Beutazzuk Közép-Ázsia holdbéli tájait és színházait egy gyermekének apát kereső, teherbe ejtett lány nyomában. A szürreális tájakon burjánzó történetet Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Kirgízia határán forgatták Szamarkand város közelében. A happy andnek egy repülő tehén vet véget.
"Közép-Ázsiában, hagyomány és babona a posztmodern világ zűrzavarával ütközik, a realitás fantasztikus" - nyilatkozza a rendező, s ennek igazolásául elmesél egy történetet, melyet egy terhes lánytól hallottak. "Valahol a közép-ázsiai pusztában egy helyi légitársaság személyzete ellopott egy hatalmas bikát. A gépben azonban az állat megszabadult láncaitól és őrjöngeni kezdett. Hogy le ne zuhanjanak, a személyzet kinyitotta a csapóajtót. A bika mintegy ötezer méter magasból a Kaszpi-tengerbe zuhant, ahol telibe talált egy aprócska halászcsónakot, s embert, halat, azonnal magával rántott a tengerfenékre. A terhes lány volt az egyedüli túlélője a balesetnek. Senki sem hitte el neki az égből alázuhanó bika történetét." A Luna papa alkotói azonban ezt a történetet beleszőtték a film egyik epizódjába, amely aztán alapvetően meghatározta a film stílusát, amelyet a rendező fantasztikus realizmusnak nevez.
A német, üzbég, orosz, japán, francia együttműködéssel készült film alkotógárdája is különleges. Mamlakatot, főhősnőt, a káprázatos energiákkal teli Chulpan Khamatova, egy huszonöt éves tatár származású színésznő alakítja, aki a filmben minden kaszkadőr trükköt maga akart eljátszani. Naszreggyint, a háborúban félkegyelművé vált fivért Moritz Bleibtreu, a fiatal német filmsztár játssza, akivel legutóbb a Lé meg a Lolában találkozhattunk a moziban. Merab Ninidze, a lány szerelmét, Alekot alakító színészt az 1984-es Vezeklés című Tengiz Abuladze filmből ismerhetjük. Ato Mukhamedsanov, a lány apja, Tádzsikisztán legnépszerűbb filmszínésze sosem tanult színjátszást, csakis ösztönös tehetségére hagyatkozik. Szintén tadzsik származású Bakhtiar Khudojnazarov, a rendező, aki 36 évesen már hatodik játékfilmjét készíti, többnyire nagy nemzetközi sikerrel. Ez a film egy tervezett trilógia első része.
A Luna papát sokan hasonlítják Kusturica cigányfilmjeihez (Cigányok ideje, Macska-jaj), hiszen hasonló történeteik a modern világ perifériáján élő népcsoport körében játszódnak, s humor és költészet szálaiból szövik életteli meséiket.
