Garga bácsi itt több formában is megjelenik Budapest egyik lepusztult kerületében. Lehet az a Ferencváros vagy a Józsefváros is: nem sok a különbség. Persze ezek Pesten nem kifejezetten kulthelyek, így eleve nehéz lesz a műnek kultfilmmé válnia. Pontosabban egészen másképpen kulthelyek, mint ahogy azt a film sugallja. Sajnos nincs romantikájuk, mint a balkáni tájnak: nyilván a balkáni nézőnek sem romantikus a saját nyomorát vicces környezetben látnia.
Az érzékelhető és tiszteletre méltó alkotói szándék szerint szeretnék a romákkal szemben megnyilvánuló negatív előítéleteket lebontani. Valóban fontos volna, hogy a cigány szereplők végre megjelenjenek a magyar filmekben, és ne csak kedves illusztrációként vagy bűnöző elemekként. A Szőke kóla cigány karakterei maguk is közhelyek, mintha "fehér" szemmel íródtak volna éppen a közhiedelem illusztrálására. Papírmasé figurák ezek, vicces roma csávók színes ingben, lerobbant Ladával. Az egész történet pedig tanulságos mesének álcázza magát: a szerencsétlen, de gazdag fehér gyerek eltéved, bántják, ám a jólelkű, viszont szegény cigány fiúk a segítségére sietnek. A gond természetesen nem az ötlettel van, hanem a kivitelezés színvonalával. Még mesei figurának is túl egyszerűek az alakok és túl egyszerűek a fordulatok a történetben. (És akkor a hajánál fogva előrángatott lányrablási epizódról ne is essék szó?) A film nem kínál meglepetéseket. Mintha mindezt már láttuk volna sokszor, esetleg előző este a Győzike show-ban: a cigányok hirtelen haragúak, szeretnek táncolni, sokat kiabálnak, lopósak és keveset fürdenek.
Novák Csaba forgatókönyvíró érzékelhetően nagyon poénosnak, ütősnek érzi a sztorit, hiszen a humorbombákat a végletekig kiaknázza, túlmagyarázza, félreértelmezi az ismétlésben rejlő dramaturgiai nyomatékosító hatást. Megszenved ezt például a rozzant Lada is: róla minden egyes szereplésekor elmondják, hogy csak bömbölő zenére indul el. Forgács Gábor operatőr zöldes árnyalatúra színezte a képeket. Furcsa, hogy a film eleje egészen amatőrnek tűnik, mint egy home-video. A külső helyszíneken rögzített felvételek már megállják a helyüket, bár még itt is átüt valamiféle műkedvelő igyekezet, amit fokoz Beleznay Endre vagy Görög Zita és Majka felléptetése, akiknek nem a színészet főfoglalkozásuk. Mellettük ellenpontként feltűnnek "valódi" művészek is: Margitay Ági, Gubás Gabi, Szegedi Dezső, Nyári Oszkár, de komoly kibontakozási lehetőséget ők sem kapnak, viszont garantáltan hozzák a sztenderd magas színvonalat.
Első filmet forgatni nem könnyű, meglehetősen nagy a tétje, ki tudja, legközelebb mikor kap a rendező forgatási lehetőséget. Barnóczky Ákos első filmje elkészült. Valami másról szeretne beszélni, új témákat bedobni a filmes életbe: ez figyelemre méltó. Viszont: jobb forgatókönyvre, valóságos színészekre és legalább elégséges képminőségre volna szüksége ahhoz, hogy mondanivalóját komolyan is lehessen venni. Esetében a Szőke kólát minősítsük inkább nulladik filmnek, így még mindig esélye lehet egy kirobbanó első elkészítésére...
