Művészfilmfílingbe oltott triádos akcióthriller Derek Kwok filmje; hogy mást ne mondjunk, végig szűk térben, félhomályban fut a történet, mindenki izzad és koszos és mélyen kiábrándult, némi stílustörést legföljebb az okoz, hogy az apokalipszist kötelezően megidéző eső helyett itt a légkondik kondenzátora csöpög. A lepusztult hongkongi negyedben gengszterek, prostituáltak, koldusok, bevándorlók, korrupt, züllött zsaruk küzdenek a túlélésért, köztük az elárvult 11 éves Lulu is. A kislány alakja és sorsa a műalkotás egyik szimbóluma; a másik pedig egy végbélbe helyezett, ám egy jobbfajta orgazmus következtében kiszellentett zöld színű drágakő. Hogy mindezeknek mi közük az egyik banda kíméletlen főnöknőjéhez, és a menetrendszerűen bekövetkező véres leszámoláshoz, az a műfaj szabályai szerint csak a film végére derül ki.
Kwoknál nincsenek hosszú percekig tartó, akrobatikus elemekkel tarkított, gondosan koreografált akciójelenetek, ami a zsáner híveinek, meglehet, csalódást okoz. Mi jobb híján a rendező kísérletező kedvének tudjuk be ezt, merthogy Kwok a méltatások szerint előző (Kóbor kutya) és jelen munkájában is a "műfaj határait feszegeti". Ám legyen; ez esetben az ismertető elején említett hangulati elem is nyilván ide sorolandó. No, és persze a megannyi utalás, ami ugyancsak értékelhető a művészi jelleg fokozásaként. Ez utóbbira, mintegy kedvcsinálóként, példaként hozható a puszta kézzel szemet kinyomó, gigát reccsentő titokzatos koldus, aki simán elmegy Travis Bickle helyi mutációjának - de hogy ebből mi következik, azt el nem árulom.
