Mindig is voltak nagyszerű magyar írónőink, de valljuk be, hosszú évekig kevesebb figyelmet kaptak a férfiak mellett. Az elmúlt két évtizedben azonban komoly lépéseket tettünk annak érdekében, hogy a nők ne csupán egzotikus átutazói, hanem a férfiakkal egyenrangú katalizátorai legyenek a kortárs irodalomnak. Következzen 10 női szerző, aki meglátásunk szerint rendkívüli hatással volt irodalmunkra.
Dukai Takách Judit (1795-1836)
[img id=458446 instance=1 align=left img]A magyar Szapphónak is nevezett költő, életével és munkásságával lényegében elsőként egyenjogúsította a magyar nőket az irodalomban.
Kemenesalján, Dukán született, a soproni evangélikus líceum falai között szerzett műveltséget, németül is tanult, zongorázni is tudott. Költeményeit kéziratos másolatokban, Malvina álnéven terjesztette, és hamar felfigyeltek rájuk a kor irodalmi nagyságai, Berzsenyi, Kazinczy.
Verseiben a kemenesaljai táj, a vidéki nemesi élet képeit festi a népdalok modorában, később a klasszikus időmértékes verselést művelte a hazaszeretetről, a világfájdalomról, az elmúlásról ír.
Bár az utókor túlságosan sok rokokó és biedermeier vonást fedezett fel verseiben, és Schöpflin Aladár szerint nem volt jelentős költő, mert csupán a "vidéki idillt, az egyszerű polgári élet bájait" énekelte meg, ma már világosan látszik, hogy személyében egy rendkívül érzékeny női tehetség öltött testet.
"Mi az ember? egy kinyílt rózsaszál, / A virító kornak tündéres kertjében; / Addig virít mig tövisre talál; / S elhervad éltének legszebb idejében." (A beteg Malvina)
Kaffka Margit (1880-1918)
[img id=458421 instance=1 align=left img]Ha Nyugat, akkor egyértelműen az ő neve merül fel minden olvasóban és irodalmárban. Kaffka Margit valóban egyedülálló jelenség volt, hiszen az alapvetően férfiközpontú Nyugat-korszak idején ő volt az egyetlen nő, aki hasonlóan komoly hírnevet szerzett, mint férfi kortársai. Ady Endre a „nagyon-nagy író-asszonynak" nevezte, a magyar irodalom egyik legjelentősebb női íróját.
Szegény családból származott, ösztöndíjasként tanult a szatmári irgalmasnővérek tanítóképző zárdájában, később tovább tanult Budapesten, majd visszatért Miskolcra, ahol a polgári leányiskolában tanított irodalmat és gazdaságtant. Ekkoriban jelentek meg első írásai, versek, novellák, és ekkoriban vált a Nyugat állandó munkatársává is. Később férjhez ment, aztán el is vált, felköltözött Budapestre.
Legfontosabb regénye a Színek és évek, de a Hangyaboly is kiváló mű, amelyben zárdai éveit idézi fel. Súlyos veszteség, hogy a spanyolnátha járvány idején fiatalon meghalt.
Lesznai Anna (1885-1966)
[img id=458427 instance=1 align=left img]Ha Kaffka Margit a Nyugat nőírója volt, akkor Lesznai Anna a Nyugat női lírikusa.
Unokatestvére, a költők legendás mecénésa, Hatvany Lajos jelentette meg első verseit a Nyugatnál. Jászi Oszkár felesége volt, író, költő, festő, iparművész, teoretikus és hímező asszony, a Lesznai Anna csak művésznév, eredetileg Moscovitz Amáliának hívták, de mindenki Málinak szólította.
A legtehetségesebb és legizgalmasabb magyar költőnők között tartjuk ma számon, lírájának fő motívumai a természetből származnak. A harmincas években emigrációba kényszerült, az Egyesült Államokban telepedett le, de élete végén gyakran hazajárt, végakaratát teljesítve hamvait hazahozták.
"Mi az öröm? Szép nyári reggel, / A rét még harmattal teli, / Tizenhat év, fehér ruhával / Vidám falusi reggeli. / Napos tornácnak, lágy kalácsnak / A régi népes ház örül: / A pázsitot holnap kaszálják, / Ma még zöldell körös-körül." (Mi az öröm?)
Kádár Erzsébet (1901-1946)
[img id=458456 instance=1 align=left img]Szomorú élettörténet és írói pálya. Egy feledésbe merült rövid életmű, alig ismeri valaki, holott egyik legjelentősebb novellistánk volt, aki tragikusan fiatalon hunyt el gázmérgezésben.
Szabadkán született 1901-ben, eredeti neve Csernovits Erzsébet. Budapesten a képzőművészeti főiskolán tanult, később a Fővárosi Könyvtár tisztviselőjeként dolgozott. 1936-ban tűnt fel a Nyugat pályázatának nyerteseként egy novellájával.
Mindössze tíz éve volt arra, hogy írjon, kevés novella maradt utána, amelyek a Harminc szőlőskosár című, 1943-ban megjelent kötetben jelentek meg, de ezek a magyar novellairodalom legnagyobb modern mesterévé emelik.
Titokzatos, minimalista és impresszionista, talán ezekkel a szavakkal jellemezhető Kádár Erzsébet stílusa, amely nagyon régen nem látott napvilágot nyomtatásban. Ha létezik magyar szerző, akinek szűkös, de annál fontosabb életműve új kiadás után kiált: az Kádár Erzsébet.
Nemes Nagy Ágnes (1922-1991)
[img id=458469 instance=1 align=left img]Kétségkívül a század magyar irodalmának egyik legnagyobb költője és rendkívüli gondolkodója. Budapesten született, a fővárosban élt és ugyanitt hunyt el. Neve összefonódott az Újhold nemzedékének tárgyias költészetével. Férje Lengyel Balázs író és műfordító volt.
A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott. Gyermekirodalmi munkássága ugyanolyan fantasztikus, mint "felnőttversei".
Az 1970-es, 80-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasó esteken és nemzetközi írótalálkozókon.
Ha létezett valaha eleven cáfolata a férfisovinizmus szellemi képességekkel kapcsolatos butaságainak, akkor az Nemes Nagy Ágnes intellektusa, tudása, tehetsége és életműve.
Szabó Magda (1917-2007)
[img id=458471 instance=1 align=left img]Talán az elmúlt évtizedek legnépszerűbb írója, aki nemcsak a közönség, de az irodalomkritika tetszését is elnyerte műveivel, sőt nemzetközi elismeréseket is szerzett.
Debrecenben született, költőként indult, a Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az első sikereket és az ismertséget. Ezután sorra jöttek a legtöbbször önéletrajzi ihletettségű művek, az Ókút, a Régimódi történet, később a Für Elise. De talán mindmáig legnagyobb sikerét az Abigél című ifjúsági regényének köszönheti, amelynek filmváltozata is meghódította a közönséget.
Sikerének titka alighanem a régi nagy polgári regények és olvasóbarát családtörténetek hagyományának megőrzésében keresendő. Az ajtó című regényét tartják ma a legjobb könyvének, amelyből Szabó István nemrégiben filmet is forgatott, az Oscar-díjas Helen Mirren főszereplésével.
Legendás szerelem fűzte férjéhez, az ugyancsak író Szobotka Tiborhoz, akinek halála után írt és nemrég kiadott Liber mortis című szövege megrendítő könyv az elhunyt kedveshez fűződő gyászról.
Janikovszky Éva (1926-2003)
[img id=458494 instance=1 align=left img]Sok más kitűnő gyermekirodalmi szerző mellett esett rá a választásunk Janikovszy Éva személyére, aki nemcsak ismerte, de beszélte is a gyerekek nyelvét. Szegeden született, szülővárosában és Budapesten tanult, neve és pályafutása szerkesztőként összefonódott a Móra Könyvkiadó nevével.
Ha én felnőtt volnék; Felelj szépen, ha kérdeznek; Kire ütött ez a gyerek?; Velem mindig történik valami - csak néhány kiragadott közismert cím a rengeteg nagyszerű gyerekkönyvből, amelyek mind-mind a 8-12 éves korosztály életérzését szólaltatják meg és a mai napig népszerű, maradandó darabjai irodalmunknak.
Hangjában, ábrázolásmódjában fontos szerepet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék, a felnőtt-gyerek kapcsolat és a mindennapi élet, annak élményeivel és konfliktusaival.
Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok Réber László rajzaitól.
Polcz Alaine (1922-2007)
[img id=458512 instance=1 align=left img]Talán meglepő, hogy a tanatológusként ismert Polcz Alaine, aki korunk haláltudásának kimagasló médiuma volt, egy irodalmi listán bukkan fel. De aki tudja, hogy a pszichológiai témájú könyvei - és társa, Mészöly Miklós mellett hová jutott el az irodalomban, annak ez a tény cseppet sem lehet furcsa. Leginkább Két önéletrajzi vallomása miatt kerülhetett ide, az egyik az Asszony a fronton természetesen, a másik pedig a Nem trappolok tovább, amely az utóbbi évtized egyik legsúlyosabb irodalmi naplója.
Az Asszony a fronton olyan visszaemlékezés, amely egyszerűségében válik döbbenetessé. Alaine nyelve erdélyi ízeket hordoz, puritán, szikár, dísztelen és igénytelen, az őszinteségéből mégis drámai erő sugárzik. A második világháború utolsó éveiben játszódó kötet felkavaró regény egy törékeny lányról, pontos látlelete a történelem pokoli őrületének és az emberi nem visszataszító, barbár agressziójáról.
A Nem trappolok tovább című könyv pedig megrázó halálszöveg, melyet élete utolsó napjairól, a haldoklásáról írt és diktált tollba ápolójának.
(Nádas Péter nevezetes fotóján a fiatal Polcz Alaine és Mészöly Miklós látható)
Rakovszky Zsuzsa (1950- )
[img id=458516 instance=1 align=left img]A soproni születésű Rakovszky Zsuzsa lírikusként indult, költői pályáját mindvégig kritikai rokonszenv fogadta és az olvasók is szerették. Regényíróként később debütált és az igazi áttörést a 2002-ben megjelent A kígyó árnyéka című regény hozta meg számára.
A regénybeli hős, Lehmann Orsolya fordulatos, elképesztően izgalmas és felkavaró sorsa, a 17. századivá stilizált felvidéki és soproni környezet, a lenyűgözően felépített cselekmény és az emberi psziché legordítóbb szakadékainak ábrázolása óriási élményt jelent.
De a legnagyobb meglepetés a regény nyelve. A szerző rátalált egy archaikus, ugyanakkor a mai prózanyelv valamennyi fogását és képességét egyszerre alkalmazó nyelvezetre, amely egyáltalán nem cseng idegenül és régiesen, nem válik modoros, zavaró nyelvi tényezővé a regényben, hanem ellenkezőleg, az archaikus és mai irodalmi nyelvhasználat tökéletes szintéziséből egy döbbenetesen szép és lebilincselő, új nyelvi minőség született Rakovszky Zsuzsa keze alatt.
A kígyó árnyékában minden együtt van: a sokrétű karakter, a mágikus történet, az átlényegített tizenhetedik századi kulissza és a bravúros nyelv. Nem vitás: kortárs regényirodalmunk egyik nagy pillanata. Azóta több más prózakötetével is elismerést vívott ki magának.
Tóth Krisztina (1967 - )
[img id=458522 instance=1 align=left img]A fiatal nemzedék tagja már jó pár éve irodalmunk élvonalába tartozik. Tóth Krisztina különös hangú, nagy egyéniséget hordozó versekkel indult, az Őszi kabátlobogás című kötettel, amely rögtön a szakma és a közönség tetszését is elnyerte. Gyűjteményes kötete Porhó címmel jelent meg 2001-ben.
Később áttért a prózára és azóta is felváltva űzi a két műfajt. Vonalkód, illetve Pixel című kötetei is sikeresek.
"Volt egyszer, hol nem volt, volt a gyerekkor senkiföldje.
Telekiabált kert bokrai közt az úttalan éjszaka.
Később az álom is, csöndes, hókásás senkiföldje.
Az állandó telek fagyó, fölengedő, lehulló, összeálló évszaka." (A Minotaurusz álma - részlet)
És persze jöhetnének a többiek, hiszen kimaradt a nagyszerű Gergely Ágnes, Jókai Anna, Szécsi Noémi, Bódis Kriszta, Bán Zsófia, Balla Zsófia, Takács Zsuzsa, Erdős Virág, Karafiáth Orsolya, Finy Petra, Lugosi Viktória, Szepes Mária, Bálint Ágnes, Károlyi Amy, Várnai Zseni, Hajnal Anna, Gulácsy Irén, Török Sophie (Tanner Ilona), Galgóczi Erzsébet, Földes Jolán, Hervay Gizella...
