A Red második része vicces. Nagyon vicces. Időnként térdcsapkodós. Szórakoztató. Hogy jellemfejlődés nuku, hogy sablonokból építkezik és tökéletesen kiszámítható? Kit érdekel, ha egyszerűen szerethető.
A Red 2. igazi kánikulára szánt alkotás: nem igényel semmilyen komolyabb agyi tevékenységet, és garantáltan kikapcsol. Warren Ellis és Cully Hamner azonos című képregényéből készült adaptáció folytatása a már kitaposott ösvényen jár, Frank Moses (Bruce Willis) még mindig visszavonult és különösen veszélyes (Retired, Extremly Dangerous). A változatosság kedvéért szeretnék eltenni láb alól, most éppen egy zabos koreait (Han Cho Bai) küldenek a nyakára. Ha csak ennyi baja lenne, az maga lenne a sétagalopp, miután azonban meghal a legjobb barátja, Marvin (John Malkovich), és meggyűlik a baja Victoriával (Helen Mirren) is, a helyzet némileg fokozódik. És ha még ez sem lenne elég, már csak a feleségét (Mary-Louise Parker) és a világot kell megmentenie…
A fentiekből talán sejthető, hogy lassan csordogáló lélekbúvár jelenetekre felesleges számítani a Robert Schwentkét a rendezői székben váltó Dean Parisot filmjében, akcióra, pörgésre, csihi-puhira annál inkább. Bruce Willis egyszerűen tökéletes Moses szerepére, nála már csak Helen Mirren nagyobb találat. A komoly drámai alakítások nagymestere mint egy skatulyából kiszabadult istennő brillírozik a vásznon, már csak az ő kedvéért érdemes figyelmet szentelni a filmnek. Valamennyi az előző részből már megismert játszótárs jól illeszkedik a képben – sajnos Brian Cox Ivanov szerepében most kisebb teret kap –, az új beszállók azonban nehezen veszik fel a ritmust, sem Anthony Hopkins, sem az utóbbi időben egyre gyengébb Catherine Zeta-Jones nem tud lépést tartani az összeszokott csapat tagjaival. Mindez persze egy cseppet sem vesz el a film sodró lendületéből – ami reméljük, elég lesz a májusban bejelentett folytatásra is.
Értékelés: 7/10
