Porsche, szerelem, száguldás, drogok...

  • (efes) / PORT.hu

A belga Olivier Van Hoofstadt Go Fast című francia filmjében érdekes kísérletnek lehetünk szemtanúi: Vajon lehet-e elegyíteni a Delonos, Belmondós francia zsarufilmek hagyományait a Taxi-filmek szimplán agyatlan száguldozásával, úgy, hogy az egész viszonylag hiteles képet adjon arról, honnan a frászból, milyen úton-módon kerül Európába az a ménkű sok kábítószer?

Zsarufilm-klisék
Természetes, hogy Marek (Roschdy Zem) nem olyan vödörkalapos, utcasarki zsaru, mint akiből Funes Lajos csinált vicces figurát a Lüttyő néven ismert karakterben, sőt, az első pillanatban még azt sem tudjuk, zsaru-e egyáltalán, hiszen a Gyors meló expozíciójában éppen egy ékszerüzlet gyors és brutális kirablását látjuk, ami kisebb gyanúra adhat okot az az, hogy mindez a rendőrök figyelő szemei előtt történik. Marek rabol éppen. Később aztán kiderül, hogy ő egy beépített, fedett személy a bűnözői körökben, amolyan kemény, tökös zsaru ő, mint a fiatal, szintén észak-afrikai származású Jean-Paul Belmondo karaktere volt a hetvenes évek megannyi nagy sikerű zsarufilmjében. Határozott, sőt kissé erőszakos, szabadon, saját törvényeinek megfelelően kezeli a szabályzatot, a felettesei azonban tudják, minden tekintetben számítani lehet rá. Mondjuk, Belmondóval ellentétben, nincs sok humorérzéke... A film elején egy rendőri megfigyelőcsoporton rajtaütnek a megfigyeltek (a nyúl visszalő), ahol Marek atyai jóbarátját lelövik. Marek motivációjában megjelenik az egyik legtöbbet használt zsarufilm-klisé, a személyes bosszú vágya. Később, Mareket ismét egy bonyolult és veszélyes beépülési akcióra szemelik ki, melynek során természetesen újra összeakad barátja gyilkosával, ekkor már 100%-osan biztosak lehetünk a film fináléjában. Nem igazán a zsarufilmek ismert kliséje a speciális kiképzés-jelenet, ezt szinte minden akcióelemeket felvonultató zsánerben felhasználják, ahol persze, a történet ezt megengedi. Itt, az eddig is tökös Mareket a veszélyes küldetésre felkészítés folyamán sokszor láthatjuk olyan szituációban, amely a filmben aztán nem jön elő, így majdnem az egész jelenetsornak semmi értelme: hangsúlyosan taglalják pl. Marek víziszonyát, hogy aztán ezek után vizet ne is lássunk (legfeljebb a távolban). De a renitens, kemény zsaru kliséje (még Dirty Harry is eljön), a barát elvesztése, a bosszú mind megvan. Sőt, idevehetjük a sokáig rejtett szerelmi szálat is, amit viszont csak erős spoilerekkel fedhetnénk fel (persze, máshonnan nézve ez lehet szintén a felesleges kategória is).

Az európai autóipar újabb diadala
A számomra felfoghatatlanul nagy sikert arató Taxi-filmeket én csak bő lére eresztett autóreklámokként vagyok képes nézni, melynek köszönhetően érezhetően megszaporodtak az utakon a hófehér Peugeot márkájú cirkálók, tehát reklámként feltétlenül működnek. A Gyors meló ebből a szempontból mindenképpen előrelépés, hiszen azon kívül, hogy van sztorija, jó sok száguldozást is láthatunk, tekintve a gyors meló elvégzése éppen a minél gyorsabb száguldáson múlik. Kérem, itt Európán kívüli típust csak szánalmas mellékszerepben láthatunk, talán egy Honda Civicet és egy böhöm Lincoln dzsippet. Ezenkívül több BMW mellett a film fő mellékszereplője egy spéci Audi, egy Porsche Cayenne, valamint egy gyönyörű Maserati. Ezekben zajlik a gyors meló, akiknek van sejtésük a márkákról, képzelhetik hogy mennyire gyors lesz ez. Ami a lényeg, hogy mind európai termék. Válság ide, válság oda, az autók jól teljesítenek, úttartásuk stabil, gyorsulásuk ülésbe süppesztő, végsebességük bőven az engedélyezett sebességhatár kétszerese felett.

Gyors értékelés
A Gyors meló tisztességes akció-krimi, mindazt tudja, amit e műfajnak tudnia kell. Izgalmas, tulajdonképpen fordulatos is, ha eltekintünk attól, hogy a zsánerfilmek végét mindig tudjuk előre, hiszen éppen a jellemző stílusjegyek határozzák meg a végkifejletüket is. Határozott egyéni jegyeket felmutatni azonban nem tud, Marek karaktere sem olyan markáns, hogy sorozatot lehessen rá építeni, Roschdy Zem szimpatikus fazon, de hát nem egy Bruce Willis. A filmbéli gengszterek figurái viszont szakítanak a szokott maffiózó-karakterrel, ettől hitelessé és különösen veszélyessé válnak: nincs Armani öltönyös, kigyúrt kopasz köztük egy se, ennek ellenére mégse találkoznék velük a valóságban. A film meglehetősen sok időt szentel a Marokkóból Európába jutó kábítószer útjának bemutatására, ami mindenképpen új és nem megszokott elem a műfajban, főleg, hogy igencsak hitelesnek is tekinthető, vagyis könnyű elhinni, hogy akár így is történhet minden. Ugyanez érvényes a szigorúan titkos, fedett rendőri akció ábrázolására is, ami szintén ritkaság ilyen alapossággal mozifilmben (persze, lehet, hogy ez már a tavalyelőtti szcenárió, így már láthatják a rosszfiúk is). Ez utóbbi dolgok miatt nekem kifejezetten tetszett a film, ami akciófilmként, a sutaságok ellenére, mondjuk erős közepes.

Kinek ajánljuk?
- Akciófilm kedvelőknek, ha el tudnak szakadni az amerikai környezettől.
- Aki megjárta már a Franciaország-Marokkó útvonalat gépkocsival.
- Aki szereti, ha egy akciófilm nemcsak pusztán akciófilm.

Kinek nem?
- Akinek a film álom, a valóság pedig unalom.
- Aki nem bírja a száguldást és fél az anyósülésen.
- Aki fennkölt művészetre, romantikára és/vagy nevetésre, jókedvre vágyik.


6/10