Rémálmok nyomozója

Amióta a Tetsuo, a vasember című filmjében fúrófejjé változtatta főhőse péniszét Shinya Tsukamoto, nem nagyon fogott mellé. A radikális művészfilmes ezúttal szabályosabb vállalkozásba fogott: a trendi horror műfaját lovagolta meg, ez mégsem sikerült. A történet egyébként sokban emlékeztet a Ringu - A kör című japán horrorra: Keiko detektív két különös öngyilkosság ügyében nyomoz. Az áldozatok a nyaki ütőerüket elnyiszálták, de előtte egy 0 nevű ismeretlent (Tsukamoto) hívtak a mobiljukon. Keiko rájön, hogy a rejtélyre az álmok adhatnak választ, ezért egy férfit hív segítségül, aki képes belépni mások álmaiba. Hogy felpörgesse a filmet, maga is tárcsázza a gyilkos számot, így a végső leszámolásra az ő rémálmában kerül sor.

Minden megvan a filmben, ami egy jó horrorhoz kell: jó alaptörténet, Hitomi, a hosszú combú japán popsztár, az egyéni látásmódú rendező, meg egy kis rángatott kameramozgás; a film ijesztés helyett mégis inkább csak fáraszt. Azért emeljük ki azt is, hogy Tsukamoto ebben a filmben is sok helyen megállta a helyét: nemcsak rendezője, operatőre, vágója, producere volt a filmnek, de a gonoszt is ő alakította. Ebben nem is volt hiba.