Kézikamerázó művészfilmes lett a rocksztár rendezőből: Rob Zombie családegyesítő mesét csinált a megtestesült gonosz és az őrült pszichiáter örök harcából. A Halloween-széria halott!
Két éve csúnyán lehúztuk a Halloweent, mert túl sok volt benne a vér meg a mell. Akkor még nem tudtuk, hogy Rob Zombie átváltozik Jancsó Miklóssá, és a Halloween 2-ben véres belezés már nem lesz, csak nő és ló, mint az Égi bárányban. Meg persze csöcs, de kizárólag a legbénább, kézikamerás, félhomályos jelenetekben. A 2007-es Halloween a mostanihoz képest tökéletes horrorfilm. Szerencsére a 2011-re ígért harmadik remake-et már nem Rob Zombie rendezi.
Michael Myers két éve azért ölt, mert az alkesz apja és az iskolatársai is verték, amikor még dagi kölyök volt. A második részben már azért gyilkol, mert a fehér lóval sétálgató, halott anyja (a rendező felesége, Sheri Moon Zombie), meg a saját kisfiú énje (a vékony emóssá serdült Daeg Faerch helyett Chase Wright Vanek) ezt parancsolják neki a hóeséses-tollpihés, éteri jelenetekben.
A rémcsalád igazából az egész kisvárosi mészárlással Laurie Strode-t akarja sokkolni: gyere, hugi, ott az a szép nagy kés, böködj vele egy kicsit te is, és a halálban majd egyesül a família, minden sokkal jobb lesz. A Laurie-t alakító Scout Taylor-Compton egyébként nagyon meggyőzően játssza a könnyektől és vértől maszatos, elátkozott Myers-rokont, az egyik jelenetnél azt hittem, tényleg rohamot kapott a forgatáson, csak nem állt le a kamera. Na ennyit a pozitívumokról.
Az új eredettörténettel kevert családmese egész jól működhetne, ha a korábbi hét rész (meg egy rakás képregény) nem arról szólt volna, hogy Myers maga a Sátán, aki minden Halloweenkor feltámad, hogy összecsapjon régi nemeziszével, Dr. Sam Loomis-szal. Donald Pleasence egészen 95-ös haláláig profi módon hozta a félőrült pszichiátert, aki még ráncos arcú, botos vénemberként is Michaelt üldözte egy revolverrel. Olyanok ők, mint a Batman-Joker páros, akiknek annyira lételemükké vált az egymás elleni harc, hogy képtelenek végleg legyőzni a másikat. Ezt söpörte félre Rob Zombie, amikor másodjára is Malcolm McDowellnek adta Loomis szerepét, aki itt már annyira súlytalan karakter, hogy a korábbi filmektől eltérően nem is ő lövi le a gyilkost.
Nincs azzal semmi baj, ha valaki művészetet csempész az egyre inkább szex- és erőszakcentrikus horrorműfajba: Del Toro Faunja vagy a svédek vámpírfilmje igazi mesterművek, imádom mindkettőt. Viszont ha valakire egy 8 részes, kultikus horrorszéria rendezését bízzák, az hagyja a francba az artisztikumot! Vigye tovább egy nem várt csavarral a sztorit, mélyítse a karaktereket, írasson jó párbeszédeket, találjon ki válogatott halálnemeket. Meg mutasson dögös nőket, aztán irány a kassza.
A Sikoly óta tudjuk: a horrorfilmekben vannak szabályok. Most nem arra gondolok, hogy mindig az hal meg leghamarabb, aki benyög egy "Mindjárt visszajövök!"-et, hanem a műfaj szigorú megkötéseire. Freddy Krueger csakis pengekesztyűvel mészárol, az őrült Mikulás tűzoltóbaltával, a maszkos Mike Myers meg konyhakéssel. Rob Zombie most elvette a kést Michaeltől, hogy előbb egy baltát, aztán Rambo bozótvágó tőrét nyomhassa a kezébe. Ez legalább akkora bűn, mintha Jason hokimaszkjával takarná le Freddy ikonikusan ronda pofáját.
A vértől maszatos arcú gyerekek is totál kimaradtak, pedig ez is kötelező Halloween-kellék. Carpenter eredetileg a The Babysitter Murders címet szánta a 78-as filmjének, ami ugye rögtön egy bohócálarcban késelő gyerekkel nyit, a folytatásokban pedig Michel unokahúga, a kis Jamie (Danielle Harris) lett a maszkos minigyilkos. Danielle Harrisból azóta dögös harmincas bombázó lett, és Rob Zombie egyetlen jó ötlete az volt, hogy saját Halloween-filmjeibe is meghívta: a főszereplő barátnőjét alakítja.
Orson Scott Card, a veterán forgatókönyvíró és sci-fi szerző szerint "áthághatsz minden írói szabályt, ha meg tudod fizetni az árát". Rob Zombie látványosan kidobta a Halloween-széria legfontosabb elemeit, de elfelejtette saját ötletekkel kitölteni az űrt, így a Halloween 2 nálam csak egy 6/10-es baltás horror a sok közül.
