A legkisebb fiú sorsa sohasem könnyű. Jól tudjuk ezt a népmesékből, ezt halljuk személyes környezetünkben, s még a romantikus filmecskék is ezt szokták sugallni. Tehát miért is lenne ez másként az alvilág urának családjában? A "Sátánka" című film szerint nincs is...
A kis Nicky (Adam Sandler) boldogan él alvilági famíliájával, ahol az otthon melege folytonos utánpótlást kap ama bizonyos bugyroknak köszönhetően. Idejét heavy metalkazetták válogatásával tölti, míg híres papája (Harvey Keitel, aki még felszarvazva és harisnyában is isteni) egy nap magára nem haragítja két idősebb fiacskáját. Az apuka ugyanis úgy határoz, hogy újabb kétezer évig nem akar még nyugdíjba menni, ez pedig nem tetszik fiainak, akik bosszúból inkább New Yorkba költöznek, hogy ott valósítsák meg a földi pokol intézményét. Nicky tehát egyedül marad otthon, s rá vár a feladat, hogy visszahozza tévelygő fivéreit, visszaállítsa apja egyeduralmát, na meg hogy visszabillentse a kényes egyensúlyt jó és gonosz között.
Így tehát neki is el kell mennie New Yorkba, ahol sokkal több kegyetlen kalandban van része, mint amit otthon, a pokolban látott. Először is folyton elütik a buszok, ráadásul az emberek csúfolják is őt ciki frizurája, na meg furcsa beszéde és kissé lebénult arcberendezése miatt. Aztán kap egy meleg szobatársat, ráadásul a totális káosz érdekében feltűnik a színen álmai asszonya is Patricia Arquette képében.
Furcsa, bizarr vígjáték tehát a Sátánka. Keverednek benne a horror műfajának elemei, telis-tele van látványos trükkökkel, a szereplők között pedig olyan nagyágyúkra bukkanhatunk, mint Quentin Tarantino, vagy a már említett Harvey Keitel. Mindezek ellenére hamisítatlan Adam Sandler film, amelyben számtalan utalás fedezhető fel korábbi műveire (ilyen például Jon Lovitz magánszáma, amikor énekesként szerepel, épp úgy, ahogy a "Nászok ásza" című filmben is tette). Sandler játéka leginkább a "Vizesnyolcas"-ban látottakra emlékeztet, hiszen ott is egy kissé retardált figurát alakított.
Akik tehát szerették Sandler korábbi filmjeit, bizonyára a Sátánkát is kedvelni fogják. Akik viszont intellektuálisabb vígjátékra kíváncsiak, válasszák inkább a Csokoládét. Az ugyanis inkább a szívben olvad, és nem a szemekben...
