Serpico 2008

  • TóCsa / PORT.hu

A Serpico bemutatója óta már harmincöt év telt el, de A zsaruk becsületének története szerint New Yorkban semmi sem változott. A rendőrök még mindig nyakig ülnek a korrupcióban, és ha valaki a becsületes utat választaná közülük, rövid úton lehetetlenítik el a munkáját. A film gyártási dátuma hiába 2008-as, ezt a filmet bizony mi már láttuk. Nem is egyszer.

Jó zsaru, rossz zsaru

A korrupt rendőrökről szóló krimik/drámák egyszerűen megunhatatlanok, mivel a nézők élvezik, ha a törvény szent lovagjairól is lerántják a leplet és bemutatják bűnös oldalukat. Ma már nehéz bármi újat mutatni a témában, de a Kiképzés vagy A tégla sikere bizonyítja, hogy a feladat korántsem lehetetlen. Ezúttal a jó zsaru - rossz zsaru küzdelmet azzal próbálták meg kiszínezni, hogy a főhős Jimmy (Colin Farrell) és Ray (Edward Norton) családtagok, ami mindig megnehezíti a konfliktusok rendezését. Persze ez az ötlet sem nevezhető újdonságnak, hiszen elég csak a nemrég bemutatott Az éjszaka uraira gondolnunk.

Realista megközelítés

Gavin O'Connor rendező filmje az olyan divatos zsaruszériák stílusát követi, mint amilyen a Drót, ahol a miliőábrázolás és még a kisebb mellékszerepek is komoly súllyal bírnak. A realista megközelítést már annyira komolyan veszi, hogy szinte soha nem láthatunk egy jelenetet sem verőfényes napsütésben. O'Connor New Yorkjában szürkék és mocskosak a nappalok és sötétek az éjszakák. Az utcák teli vannak szeméttel és erőszakkal, vagyis nála semmi sem változott a hetvenes évekbeli Serpico óta. Épp a realista szemléletmód miatt lesz szembetűnő, hogy minden karakter zsarusablonokból lett összerakva, és a túlzott macsóság ábrázolásánál már kilóg a lóláb. Itt senki nem képes fuckhegyek nélkül egy értelmes mondat összerakására, és valahogy hiányzik, hogy legalább időnként felüsse a fejét némi humor, ahogy a nagybetűs életben is.

Summa

Bár a történetszálak már az első perctől fogva ismerősek más zsarufilmekből, a rendező eleinte még tisztességesen építgeti fel történetét, viszont a szálak elvarrásánál már gondjai adódnak. A túlságosan összebonyolódott szálak megoldására a korábban logikusan gondolkodó főszereplői egyszerűen a bunyót választják, ami jelen helyzetben nevetséges, és a végén egészen kínos pillanatokat szül. Tudjuk, hogy az íreknél az ökölharc kiemelten férfias jelentőséggel bír, de amit itt művel egymással Farrell és Norton, az egyenesen az idei év egyik filmes mélypontja.

Kinek ajánljuk?
- A két sztár elfogult rajongótáborának.
- Akik szerint a bunyó minden felmerülő problémára megoldás lehet.
- Annak, aki szeret koszos New York képekben gyönyörködni.

Kinek nem?
- Aki már élete során fél tucatnál több zsarus filmet látott.
- Aki az ököl helyett az ész erejében hisz.
- A sablonokat nehezen tűrőknek.

5/10