Hogy milyen az igazi háború? Erre a kérdésre meglepő módon egy volt katona adhat frappáns választ, mint az Afganisztánban játszódó különös film, Az őrjárat rendezője.
Tom Petch összesen nyolc évet töltött a brit hadsereg kötelékeiben, ebből néhányat a különleges erőknél, szóval ha valaki, hát ő hivatalosan is kvalifikált ahhoz, hogy letegye a véleményét az asztalra. Ha valaki, ő el tudja mondani, mit él át egy katona egy számára értelmetlen és láthatólag soha véget nem érő háború során egy olyan távoli, ellenséges, kiszámíthatatlan és átláthatatlan szabályok szerint működő országban, mint Afganisztán. A brit csapatok ugyanis már 2001 óta részt vesznek az itt folyó harcokban és békefenntartásban – ha egyáltalán beszélhetünk békéről. A 2013-ban készült Az őrjárat az afganisztáni hadszíntérre visz minket 2006-ban, ahol egy osztag három napos járőrfelderítésre indul valahol Helmand tartományban – amiből majdnem két hét lesz.
Az őrjárat a sivár tájat járja, településeket ellenőriznek közösen az afgán hadsereg katonáival, időnként összecsapnak a mindenütt ott lévő, folyton rejtőzködő tálibokkal, miközben sosem tudhatják, hogy a helyiek közül ki barát, ki ellenség vagy csak tétlen szemlélődő. A film cselekménye nem egy nagy akcióban csúcsosodik ki, ahogy azt megszokhattuk a műfajban, hanem azt mutatja meg, miként hat a katonákra a veszteségekkel való szembesülés, a lőszerhiánnyal és a kilátástalan helyzettel és leginkább a monotóniával való küzdelem, és mivel a brit hadseregben vagyunk, előkerül az osztálykülönbség kérdése is. A fiatal, tapasztalatlan parancsnoknak ugyanis nincs tekintélye emberei előtt, amiből komoly konfliktusok származnak. Petch díjnyertes filmjét sztárok nélkül, minimális költségvetésből készítette el – és jó eséllyel még fogunk hallani róla.
