Egon, a vidéki srác Budapesten próbál szerencsét, azt tervezi, hogy befutott keratív-munkásként éli majd eseménydús életét. Kezdésnek persze albérletet keres és talál, lakótársa egy kedves ám csúnyácska, pokróc lány. Egy lepattant bérház konyhájában, egy ellopott pénztárca hajszolása után este kicsit túl sokat isznak, az alkoholmámor pedig megvilágosítja őket: párt kell találni, úgy könnyebb minden. Nincs több lejárt szavatosságú óvszer, több üres, pornófilm nézéssel töltött magányos este, lesajnáló tekintet, vagy egykori középiskolai szerelem. Elhatározzák hát, hogy közösen szállnak ringbe, s hogy legyen tétje az esetnek, versenyezni fognak, melyikük lel hamarabb társra.
Meglehetősen furcsa alkotás Kovács István filmje. Témaválasztását tekintve izgalmas, és valljuk be nehéz vele mellényúlni. Hálás terep, mert egy olyan szituációt mutat be, dolgoz fel, ami mindenkihez mindenkor megtalálja az utat. Nem véletlen, hogy az ezzel a témával - nevesítsük a szüzesség elvesztésével - foglalkozó filmek egyike sem bukott még meg. A film külön érdekessége azonban inkább az, hogy a rendező arcpirítóan alacsony összegből készítette el alkotását, mellyel megnyerte az idei Diákfilmszemle fődíját.
Mivel a büdzsé meglehetősen alacsony volt, ez a technikai paramétereket erősen determinálta: a stáb megpróbálta a többi eszközzel kompenzálni, amit lehetett, több-kevesebb sikerrel. Vágással igyekeztek a hátrányt ledolgozni és a dialógusokkal kikalapálni az adott hiányosságokat. Azonban bármennyire is ügyesen oldották meg a helyzetet és bármennyire is fricska a filmes szakma felé az alkotás, nehezen tud így túllépni a diákfilm, amatőrfilm skatuján. Nehéz elvonatkoztatni a képi megoldásoktól - melyeken látszik az akarat, de hiányzik a mögöttes anyagi - mert a rosszul világított jelenet, vagy a furcsa szögből megoldott beállítás állandóan kizökkent. Nehéz és igazságtalan dolog a színészi játékot kritizálni vagy épp megjegyzéseket tenni a színészvezetésre, mert a film túlmutatva magán, többről szól. Akaratról, lelkesedésről és arról, hogy az alkotók erőn felül teljesítve bebizonyították, hogy másként is lehet.
