Miért nem számított tabunak a szexualitás a Kádár-korban? Többek között erre az alapkérdésre keres és talál választ Tóth Eszter Zsófia és Murai András nemrég megjelent Szex és szocializmus című könyve, melynek születéséről Tóth Eszter Zsófiát kérdeztük.
A Szex és szocializmusban külön fejezet szól a prostitúcióról, az 1985-ös nagy port kavart szépségkirálynő-választásról, a szocialista monogámiáról (sic!), de az abortusz kérdéséről is olvashatunk. Mennyire volt nehéz szelektálni? Hiszen a szex kimeríthetetlen kút…
Olyannyira, hogy akár egy újabb kötet is kikerekedhet a témából. A szexuális felvilágosítás és a fogamzásgátlás témakörében lehet még tovább kutakodni. Korán egyértelmű lett, hogy az Ifjúsági Magazin megkerülhetetlen a téma szempontjából, az 1985-ös szépségkirálynő-választásról szóló rész megszületését pedig nagymértékben előremozdította, hogy interjút készíthettem Molnár Csilla szerelmével, Futács Károllyal.
A könyv legélvezetesebb fejezete A diskurzusok a szexualitásról az Ifjúság Magazinban (1965−1989) című.
Megkerestem a lap egykori főszerkesztőjét, Dési Pétert, a fotósát, Karalyos Józsefet, sőt, a levelezési rovat vezetőjét, Molnár Mártát is. Ők egyöntetűen azt hangsúlyozták, hogy küldetésüknek tekintették egy olyan közösségi tér létrehozását, ahol a fiatalok ismerkedni tudnak – ez ugyanis az internet előtti világban nem is volt olyan egyszerű, mint manapság. Egyébként maga a szexualitás azért nem számított tabutémának a Kádár-korban, mert az állam feladatának tartotta állampolgárai helyes (szocialista) erkölcsi irányba terelését.
Jócskán vannak még fehér foltok a közelmúltunkban, így a Szex és szocializmus megjelenése után sem dőlhet hátra.
Több témán is dolgozom. Az egyik Pászthory Walter, egy bencés pap-tanár életútja, aki az 1960-as években barlangászni vitte a diákjait, és egy tragikus balasetben közülük hárman életüket vesztették. De nagyon érdekel azoknak a magyaroknak az életútja is, akik munkacsere-egyezménnyel az NDK-ban dolgoztak az 1960-as és az 1970-es években. Mindemellett Pintér Márta fotóssal keresünk egy egykori szövőnőt, aki a Kelenföldi Textilgyárban dolgozott, és Márta lefényképezte 1985-ben: vajon mi történhetett vele azóta? Téma tehát van rengeteg, és hiszem, hogy ha a múltról megtanulunk nyíltan, tabuk nélkül beszélni, nem fogunk feldolgozatlan traumákat cipelni.
Hegedűs Claudia
