Társadalmi látleletek

Az alkotótrió 1999-ben készítette el az uristen@menny.hu című rövidfilmet, mellyel elnyerték a legjobb kisjátékfilm díját a Magyar Filmszemlén. Az internetről legtöbbet letöltött magyar film az évek során kultuszfilmmé vált. Ezt a Legkisebb film a legnagyobb magyarról és az Öszödik pecsét követte. A DVD-megjelenésre is alig tíz évet kellett várni.

A mennyország kulcsát Budapesten kereső Isten figuráján keresztül, Végh Zsolt alakításában, olyan szemmel láthatjuk a várost, amilyennel ritkán. Egyszerre kiábrándító és vicces, valóságos és attól elrugaszkodott, ám mindvégig személyes és könnyed.

Isten, aki véletlenül "ejté a Földre az mennyeknek kulcsát" - miután a huzat becsapja annak kapuit - a város legelképesztőbb és legvalószerűtlenebb alakjaival találkozik a kurvától egészen Mózesig. Közben időnként, csak úgy kedvtelésből, hétköznapi csodákat tesz. Ezzel a filmmel robbant be a köztudatba a trió, akiknek humorát azonnal szívébe zárta a közönség. Isten megáldja a sört, az akkor még szemtelenül fiatal Csányi Sándornak pedig segít rájönni, hogy inkább meleg, mint közértrabló.
A Legkisebb film a legnagyobb magyarról is szatíra, melyben már olyan nevek szerepelnek, mint Jancsó Miklós, Scherer Péter (Pepe) és Mucsi Zoltán (Kapa). Széchenyi egy szőrkucsmában - épp, mint Rákóczi az ötszázason - balfék módon kavarog a Belvárosban, körülötte a film alkotói, akik néha maguk is röhögnek rajta, magukon és minden máson. Hiszen ami szent, annak csak jót tesz a nevetés, és különben is: vegyük már észre, hogy ebben a medencében - ami kívülről inkább lavórnak tűnik - egy évszázadok óta tartó börleszket látunk.

Az Öszödik pecsétből kiderül, hogy a Mona Lisa, az ufók és az öszödi beszéd között különös, fontos és szoros összefüggés van, melyben komoly szerepet játszanak a katica pöttyei. A "skandináv" (ál)dokumentumfilmben megismerhetjük Vlagyimir Gyurcsát, a félkezű kisfiút és Viktorovot, akinek fedőtevékenysége KGB-ügynök, de valójában művészettörténész. Találkozunk Nostradamus vetélytársával, Pustradamusszal, és magával Leonardóval is. Megtudjuk, hogy az öszödi beszéd egy kódnyelv, aminek az ufókhoz van leginkább köze. A történetből kitetszik, hogy a trió által képviselt, a Monty Python stílusához közel álló humor most sem hagyta őket cserben. Az ismert történetek differenciált látásmódját az abszurditásig fokozzák. Szánalmas politikai játszmáinkat a humor eszközével, fantasztikus képességgel és tehetséggel semmisítik meg, teszik súlytanná, nevetség tárgyává.

Az, hogy ezek a rövidfilmek, illetve egyáltalán magyar rövidfilmek megjelentek DVD-n, bátorság a kiadó részéről, ezért igyekeztek is temérdek extrával feldobni a kiadványt. Az audiokommentárok jól illeszkednek az alkotásokhoz, viccesek, kedvesek, és közelebb hozzák az alkotókat. A kimaradt jelenetek, valamint a képgaléria igazi ínyencfalat, amire a koronát az Öszödik pecsét "skandináv nyelvű" kommentálása teszi fel. Az alkotók két interjúban számolnak be a filmkészítés körülményeiről, de azokat sem szabad túl komolyan venni. Aki szeretne eljutni a csodálkozástól a térdcsapkodós röhögésig félóra alatt, mindenképp tegye ki magát az összeállításnak. Naponta ismételhető hasizomgyakorlat.