Amikor Alien képembe paste-elt egy site-ot IRC-n valamelyik sokadik hajnalon, első körben meg sem néztem. Minek, amikor magam alatt vagyok - vetettem oda neki, már amennyire az ember ebbe a rohadt irc-be oda bír vetni valamit valakinek, de Alien nem mutatott túl sok empátiát irányomban (baszott empátiát mutatni), és arról kezdett hosszasan értekezni, hogy a diszkóban melyik nőnek volt jobb segge, meg Jeff Mills mekkora király és így tovább. Oké, kicsit zabos voltam mióta az ORTT elkezdett ugrálni a Dragonball miatt, de lebirkóztam a dolgot, mint Voga a Schulz Gizit, aztán több órával később mégis meg bírtam nézni, ennek a Matrix nevű amerikai szájberpank filmnek web site-ját, immáron cementkemény 28.8-as modemmel, olyannal, ami százzal tép, mint egy elszabadult hófehér csatamén, és olyannal, amit ha megmutatnék a gimiben, az összes jobb nő otthagyná Baráth Andrist, mint amolyan 17 évesen, a kósza ábrándos tavaszi délutánokon titokban maguk elé tűzött életcélt.
Szóval nagy hype-ot indítottak be underground körökben a bácsikák, itt lett tehát az ideje megtekinteni. Egy cyberpunk valamit képzeltem el itt a liftben még tegnap, és be is vallom: egy kicsit rá is kattantam a dologra. Kisebbfajta kutatómunkát kezdtem véghezvinni itt szerény magányomban, hogy jobban megismerjem a történetet, a szereplőket, az alkalmazott technikát (van benne például bullet-time photography, amit már a reklámokban is láthattunk), de miután megpillantottam adrijánt két összetolt széken aludni itt a szerkesztőségben, azt hiszem, számomra az élet értelmezése új tartalmat kapott.
Aztán megnéztük a filmet, de hárman.
Miután kibontakozott a történet, rá kellett jönnöm, ez nem egészen az, mint amit én egy cyberpunk filmtől vártam: lehet, hogy sokat képzelődtem, lehet, hogy a Neurománc világához próbálom hasonlítani, végülis mindegy mostmár. Először is a történet meglehetősen bugyutának tűnt, aztán meg Keanu szereplése is megrekedt egy szinten: olyan gondterhelten bír figyelni, nem szól kettőt, csak hagyja, hogy vigyék magukkal a történések, meg néha nyög egyet. Arról van szó tehát, hogy a Mátrix nevű virtuális valóság az, amit mi emberek magunk körül látunk, tapasztalunk, érzünk és valójában szuperintelligens gépek uralkodnak felettünk, mindenféle gusztustalan tokba zárják az embereket. A Föld már sötét, kihalt és rideg - egyáltalán nem rulez. A gépek pedig az embereket, mint tartóselemeket használják fel arra, hogy energiát szolgáltassanak nekik. Ez persze lehetőséget ad a rendezőknek arra, hogy gusztustalanabbnál is gusztustalanabb képsorokkal érzékeltessék azt, ahogy Keanu felébred a Mátrixból, ott ül bokáig takonyban valami kis kagyló formára emlékeztető kádban, a kezéből mindenféle szarok állnak ki, haja az nincs, lehet, hogy nem is őt láttuk, de akkor meg miért jön ki úgy.
Aztán kap egy Nokia mobiltelefont, amit majd le is bír ejteni a ház tetejéről, még le is lassítják egy kicsit ahogy zuhan, és mi valamiért nem gondolkodunk el azon, vajon Westel 900- vagy Pannon-akciókártya zörög-e benne. Keanu szerepelt egyszer már egy hasonló témájú filmben, konkrétan Johnny Mnemonic volt a címe, de nem bírtam megnézni, aminek valószínűleg több oka is lehetett, de most egyet sem tudnék elmondani, csak arra emlékszem, hogy néhány gigabyte adat volt belezippelve szegény Keanu fejébe, ráadásul kitömörítőalgoritmus nélkül, anyám, de kurva szar ügy. Szóval, Keanu egy arc a szomszéd IRC-csatornáról.
Most viszont itt van Keanu 2199-ben, a Föld lepusztult, mint tornaterem szalagavató után, és el kell ismernünk: a valós világ szarabb, mint az általunk ismert Mátrix. No mindegy, ez nem zavarja különösebben az emberiséget megmentő kis csapatot, csak egy embert, aki meg szabotálja majd a dolgokat, de azt majd hasbalövik, és akkor már ismét csak a világot kell megmenteni onnantól kezdve. De Keanu felhúzza a fekete kabátját a napszemüvegével, amitől Kenyai szerint is rohadt jól néz majd ki, lábára tömegoszlató puskát szerel, aztán irány az egyenes: hullanak a rossz emberek, hogy nem győzzük követni. A lövöldözős/verekedős koreográfia tényleg baromi eltalált, lassítások, 3D-effektek, napszemüvegek, torkolattüzek, csörgő mobiltelefonok. Aztán a film végére Keanu a nővel is össze bír majd jönni, Baráth közben megfejtette, hogy "na ugye, mondtam én, hogy az egész valójában romantikus," de aztán vége is, a csattanó meg a film közben hallatszik rengeteg közhelyszerű rébuszba ágyazva.
Hát ez lenne a hype, nem vagyok csalódott, mert tényleg jó részekkel feldobott valami (aki látja a Face/Off-al való hasonlóságot, biztosan tudja, miről beszélek), és nem is dohányoznak benne egy rohadt slukkot sem, csak a szabotőr szivarozik egy kicsit, de aztán gyorsan abba is hagyja. Mindenesetre abaráth és adriján pótolták helyettük is, aztán már nem bírtam lélegezni.
No mindegy, ha nagy leszek, én is filmsztár leszek.
