Sokan tisztában vannak vele, hogy a hollywoodi filmekben más fizikai törvények uralkodnak, mint a valóságban, vagy hogy a „megtörtént események alapján” felirat sem jelent garanciát semmire, mégis sok olyan filmes klisé van, amit annyiszor láttunk, hogy már meg sem kérdőjelezzük a hitelességét. Most ezekkel a mítoszokkal számolunk le.

10. Erőszakos elhalálozások

A legtöbb akciófilmben akit meglőnek vagy megszúrnak, az gyorsan meghal. Tisztázzuk ezt egyszer és mindenkorra: „hirtelen halál” akkor következhet csak be, ha a fejnél, a szíven vagy a nyaki gerinc környékén éri a lövés vagy a szúrás az áldozatot. Akit máshol ér a sérülés, az is elvérzik, csak ahhoz idő kell. Ahogy ahhoz is, hogy valaki felforduljon valamilyen méregtől. Van persze olyan méreg, ami másodpercek alatt végezhet egy emberrel, de a többségüknek ehhez órák vagy napok kellenek.

És ha már hullák: a valóságban a halottak nem olyan szexik, mint a filmekben. Hanem általában sápadtak, szürkék és borzasztóan büdösek, pláne, ha hosszú idő elteltével találnak rájuk.

9. Arabok és oroszok

Változik, hogy éppen kikre osztják a rosszfiúk szerepeit a hollywoodi filmekben, de az oroszoknál és az araboknál nincs népszerűbb mozimumus, ami persze nem véletlen. Az oroszokat a 2. világháború után kezdték gonoszként becastingolni, mivel akkor vált a Szovjetunió az USA egyetlen komoly nemzetközi riválisává, és ez a kényelmes helyzet a hidegháború vége után se változott meg, amikor a szovjeteket oroszokra cserélték.

Az arab-muszlimok filmes imázsa sem jobb, ők az első számú választás, ha terroristákat, táncosokat vagy milliárdosokat kell megjeleníteni. Az arab-amerikainak külön kifejezésük is van erre a skatulyára, a „3B szindróma”, utalva arra, hogy merénylők (bombers), milliárdosok (billionaires) és hastáncosok szerepére pályázhatnak csak. A közhiedelemmel ellentétben egyébként 9/11 előtt is már az arabok voltak a filmek kijelölt terroristái, a szeptember 11-i események után pedig csak rosszabbodott a helyzet.

8. Háború

A filmekben előbb halljuk a lövést, és aztán látjuk csak, hogy az áldozat összerogy. A valóságban ez fordítva történik, merthogy a töltények a hangsebességnél gyorsabban repülnek. A hadszintéren játszódó jelenetekben se realisztikus, hogy folyamatosan szólnak a gépfegyverek. Nagyon sok katona el se jut odáig, hogy egyáltalán elsüsse a fegyverét, és amikor mégis megteszi, biztos nem automata módban használja, mert az csak tölténypocsékolásra jó. Ugyanígy a valóságban ritkán látni zsúfolásig megtelt harcmezőket, mint a filmekben, ahol a terepszínű egyenruhák ellenére is minden katona tisztán látható. Ráadásul az igazi csataterek sokkal zajosabbak is, a katonák pedig zavartabbak, pláne, ha nem tudják, honnan jönnek a lövések. Emiatt a kommunikáció is egy rémálom, a tiszteknek állandóan meg kell ismételniük az utasításaikat, hogy eljusson a címzettekhez.

7. Tudomány

Newton harmadik törvénye szerint két test kölcsönhatása során mindkét testre egyező nagyságú, azonos hatásvonalú és egymással ellentétes irányú erő hat. A gyakorlatban ez azt is jelenti, hogy az a fegyverlövedék, amely olyan erővel hagyja el a fegyver csövét, hogy a meglőtt embert a levegőbe löki, ugyanígy képes a fegyver elsütőjét is feldobni, vagy legalábbis a csuklóját eltörni.

Ugyanez a robbantásokra is igaz. Az a detonáció, amely elég erős ahhoz, hogy a levegőbe repítsen egy embert, elég erős ahhoz is, hogy megolvassza a belső szerveit, a filmekben mégis azt látjuk, hogy a szereplők sokszor pár karcolással megússzák a hasonló robbanásokat.
Az űrben játszódó akciójeleneteknél is nagyítóval kell keresni a tudományos megközelítést. A Star Warsban lépten-nyomon felrobbannak az űrhajók, ami megtörténhet a valóságban is, csakhogy az a robbanás nem több egy felvillanásnál. És természetesen a robbanás hangját se hallani, mert az űrben nincs levegő, így nem tud a hang terjedni, és éppen ezért tűz sem üthet ki oxigén hiányában.

6. Űrutazás

A dizájn nem csak a földi járművek, de az űrhajók esetében is kulcsfontosságú. A filmekben látható legtöbb űrhajó olyan röhejes külsejű, hogy még a Földet se tudná elhagyni.
A még a kritikusok által a hitelesebb filmek közé sorolt Gravitációba is könnyen bele lehet kötni. A filmben a Sandra Bullock által alakított asztronauta egy szétroncsolódott űrsiklóról jut át a nemzetközi űrállomásra, majd onnan a kínai űrállomásra rakéták használata nélkül. A valóságban ezt nem lehetne megoldani, mert Bullock karaktere és az űrállomások teljesen más pályán vannak rajta, és ezt az akadályt csak nagy erejű rakétákkal lehetne áthidalni.

5. Dinoszauruszok

Aki szereti a dinókat, az a Jurassic Parkot is szereti, de aki a tényekre kíváncsi, az inkább egy könyvet olvasson el, Spielberg filmje ugyanis nem a hitelességéről híres.
Kezdjük ott, hogy a T-Rexeket a film gyenge látású, de cserébe baromi jó sprinterekként mutatja be. Egyik állítás se igaz. A T-Rexek szeme éles volt, 20 méter távolságból is észrevettek egy fűben lapuló egeret, viszont 24 km volt a legnagyobb sebességük, vagyis egy autóval simán, de még egy gyorsabb kerékpárral is meg tudtunk volna lógni előlük.

A Jurassic Park #fakenews-t terjesztett a Velociraptorról, a Dilophoszauruszról és a Spinosauruszról is. A Velociraptor a valóságban akkora volt, mint egy pulyka, a Dilophoszaurusznak se „nyakgallérja”, se mérge nem volt, és a Spinosaurusz is sokkal kisebb volt a filmes verziójánál, valójában esélye se lett volna a T-Rex ellen.

4. Hackelés

A filmes hackerek két kézzel zongoráznak a billentyűzeten, miközben a monitoron kódok, digitális térképek jelennek meg, és az, hogy hány % van még hátra a le- vagy feltöltésből. Az igazi hackerkedés ennél sokkal unalmasabb, sőt, az igazi hackerek valójában nem is hackerkednek a szónak ebben az értelmében, csak adathalász oldalakat hoznak létre, és az ott megszerzett jelszókkal lépnek be a feltörni kívánt oldalra.

Akadnak olyan filmek, amelyek hitelesen mutatják be a hacker „szakmát”, de a filmeseknek óvatosan kell eljárniuk, mert a hatóságok nem díjazzák, ha valódi trükköket mutatnak meg a nézőknek. Az 1983-as Háborús játékok bemutatója után fogadott el az amerikai kormány egy vonatkozó kiberbiztonsági rendeletet, a londoni rendőrség pedig a Mátrix: Újratöltve premierje után adott ki figyelmeztetést az önjelölt hackerek számára.

3. Biometrikus azonosítás

Mindenki látott már olyan filmet, amelyben egy halott ujját vagy kezét, esetleg a szemét kivágva próbálta az egyik szereplő a biometrikus szkennert becsapni, hogy kinyisson egy ajtót vagy széfet. A valóságban ez sosem fordulhatna elő, mert a biometrikus szkennerek csak az élő szöveteket tudják detektálni. Ráadásul az emberi szem a szemgödörből kiszakítva nagyon gyorsan elveszíti a formáját, úgyhogy duplán haszontalan lenne ez a megoldás.

2. Afrika

A hollywoodi filmekben Afrika gyakran egy háború sújtotta, szegények lakta falusi „országként” jelenik meg, holott 54 különböző ország található meg a kontinensen, és köztük elég nagy különbségek vannak. Az amerikai filmesek emellett előszeretettel keverik össze a különféle afrikai nyelveket és kultúrákat. A Hotel Ruandában például a ruandai helyett egy dél-afrikai nyelvet használtak, míg a Beast of no Nation szereplői nigériai helyett ghánai nyelven beszéltek. Az amerikai színészek által használt „afrikai akcentusokról” pedig jobb nem is beszélni, ezeknek általában semmi közük Afrikához.

1. Ökölharc

A filmekben a hősöknek többnyire meg se kottyan, ha ököllel fejbe csapják őket. Ha esetleg elájulnak, akkor egy kis szünet után ugyanott folytatják, ahol abbahagyták. A valóságban a fejre mért ütések sokszor koponyaűri vérömlenyhez vezetnek, vagyis a vérerek az agyban szétrepednek. Ennek a kockázata 35 év felett szignifikánsan megnő, és a legtöbb akcióhős ebbe a korcsoportba tartozik. Nem véletlen, hogy a profi bokszolók általában a 30-as éveikben vonulnak vissza.

Mégis, el kéne hinnünk, hogy a Spectre – A Fantomban a 47 éves Bond (Daniel Craig) komolyabb következmények nélkül túlél egy nagyon alapos verést.

A koponya hátsó részére mért ütések a valóságban még veszélyesebbek, akár azonnali halált is okozhatnak, pláne ha nem csak ökölt, hanem valamilyen segédeszközt is használnak.

via: Listverse