10 sztár, aki ócska horrorban kezdte a karrierjét

Azt mindenki tudja, hogy Kevin Bacon vagy Johnny Depp horrorfilmmel tört be a film világába – de több színész náluk sokkal kevésbé vállalható produkcióval tette le a névjegyét. Vicces és meglepő példák a „fiatal voltam, és kellett a pénz” tétel igazolására.

Brad Pitt: Kivégzős (1989)

Néhány sorozatban és szappanoperában (például a Dallasban!) való szereplése után a fiatal Pitt egyik első mozis szerepét ebben az 1989-es, középiskolai közegben játszódó ijesztgetős filmben alakította (a kor szokásainak megfelelően már jóval túl a gimis éveken, 25 évesen). Egy tipikus rosszfiút játszik, akinek nem várt vetélytársa akad, amikor el akarja nyerni egy osztálytársnője kegyeit: egy zavart fiú, aki nemrég szabadult a zárt osztályról, miután gyanús körülmények között meghalt az apja. A srác szabadulása után nem sokkal pedig a suliban hullani kezdenek a tanárok és a diákok – ahogy az az előzetesben is látható (amellett, hogy nem épp egy örökbecsű műalkotásról van szó), Pitt figurája sem ússza meg ép bőrrel.


Amy Adams: Tengerparti diliparti (2000)

A Tengerparti diliparti a hatvanas években divatos szörfös mozik műfaját vegyíti a slasherrel, azaz a horrorfilmek kaszabolós alműfajával. A paródia főhőse egy Florence nevű malibui lány, akinek sikerül kivívnia az első női szörfös címet a parton. Csakhogy Florence-nek hasadt a személyisége, és időnként kitör belőle szexuálisan agresszív, mocskos szájú alteregója, és ezzel párhuzamosan több gyilkosság is történik a környéken. A lányon kívül a gyanúsítottak között van egy Kanaka nevű helyi szörfös, egy Lars nevű cserediák és még Florence anyukája is. A film egyik mellékszerepét (a Sírhant művekből ismert Lauren Ambrose és a Gyilkos elmék későbbi sztárja, Thomas Gibson oldalán) pályája második mozijában a 25 éves Amy Adams alakítja, akit a mi szerencsénkre, de minden bizonnyal az érintett őszinte bánatára az előzetesben is ki lehet szúrni párszor (például az 5. vagy a 33. másodpercben, illetve 1 perc 13 másodpercnél).


Scarlett Johansson: Mérges pókok (2002)

Paródiának tűnik a 2002-es Mérges pókok is, amelyben a még a pályája elején (de már A suttogó, a Tétova tinédzserek és az Amerikai rapszódia után) álló Scarlett Johanssonon kívül olyan színészek járatják le magukat, mint David Arquette vagy a Jég veled! Sankája, Doug E. Doug. Az opus paródia volta sem tudja leplezni a tényt, hogy borzalmas alkotásról van szó, amit a címbeli ízeltlábúakat megjelenítő übergagyi vizuális trükkök súlyosbítanak. A film premierje kapcsán készült interjúk alapján a fiatal színésznő (frizuráját és orrkarikáját elnézve) elég laza korszakát élhette (ami 17 évesen azért nem csoda) – talán ennek köszönhető ez az érdekes választás. De egy évvel később jött az Elveszett jelentés, szóval minden meg van bocsátva!


Tom Hanks: Gyilkos randevú (1980)

Négy évvel az ugyanazon évben kijött Legénybúcsú és a Csobbanás előtt a 23 éves Tom Hanks élete első filmszerepét egy sorozatgyilkosos borzalomban alakította. A sztori szerint egy gonosztevő olyan nőket öl meg, akik épp az esküvőjükre készülnek, így a hagyományoknak megfelelően a nagy napot megelőző éjszaka egyedül vannak otthon, hiszen nem találkozhatnak a vőlegényükkel. A cselekmény középpontjában a sorozatgyilkos következő áldozata áll, és az ő egyik barátnőjének új pasiját alakítja az ifjú Hanks, akinek hatalmas szerencséjére csak pár jelenete van a filmben. A színész egyebekben is a lehető legkevésbé kompromittálta magát, hiszen ahogy azt a lenti részletben is láthatjuk, kifejezetten jól játszik, amikor pszichológia szakos egyetemistaként a félelem természetéről tart nagy tudálékosan kiselőadást barátnőjének és a rettegő arának.


Leonardo DiCaprio: Rémecskék 3. (1991)

Több tévésorozat után a pályáját gyerekszínészként kezdő DiCaprio a szegény ember Szörnyecskék franchise-ában, a Rémecskék harmadik részében debütált a nagyvásznon. A Gizmóéknál azért jóval kegyetlenebb címszereplők ezúttal egy Los Angeles-i toronyházban falnak fel mindent és mindenkit, aki az útjukba kerül – köztük a kis Leo alakította karakter ellenszenves mostohaapját. A jelenetnél és a film minőségénél pedig csak az durvább, hogy a Rémecskék 3-ban nagyjából 12 éves kisfiúnak tűnő későbbi sztár a forgatás idején valójában már 16 éves volt.


Jessica Alba: Kéz-őrület (1999)

Biztos sok kamaszfiú érzi úgy, hogy a jobb keze szinte önálló életet él – ez a rémálom viszont szó szerint is megtörténik a Kéz-őrület főhősével, Antonnal, akinek a keze az akaratától függetlenül, sőt, annak ellenére, egy szép napon elkezd gyilkolászni. Ettől fogva a fiú családtagjaitól kezdve a barátain át a szerelméig senki sincs biztonságban – és hát mondanunk sem kell, milyen nehéz úgy összehozni egy romantikus randevút, hogy a jobb kezünk ki akarja csinálni szívünk választottját. Alba szerencsére kiheverte a debil sztori okozta sokkot, így egy évvel később eljátszhatta a nagy áttörést jelentő Sötét angyal című James Cameron-sorozat címszerepét.


Jennifer Aniston: Gyilkos kobold (1993)

A Jóbarátok sztárjának első igazi mozifilmes szerepe talán a leggyalázatosabb a listán szereplő összes csúfos produkció közül – és a színésznő mindössze egy évvel forgatta a népszerű sitcom előtt. A Gyilkos koboldnak már a sztoriját is nehéz nevetés nélkül elmondani (egy kapzsi amerikai férfi írországi kiruccanásakor ellopja egy kobold aranyát, aki ezért követi az USA-ba, ahol a férfinak sikerül bezárnia a pincéjébe, tíz évvel később azonban egy szerencsétlen család véletlenül kiszabadítja a szadista kis törpét, aki ezt követően mindenkit legyilkol, akiről úgy hiszi, hogy az ő és imádott aranya útjába áll), szóval el sem tudjuk képzelni, a színészek hogy nem röhögték hülyére magukat a forgatáson. Fun fact: a Gyilkos koboldhoz összesen nem kevesebb mint hét folytatás készült, és a legtöbb részben az a Warwick Davis alakította a címszerepet, akit sokan a Harry Potter-filmek Flitwick professzoraként ismernek.


Demi Moore: Parasite (1982)

Demi Moore-nak pályája elején abban a kétes dicsőségben lehetett része, hogy második szerepe mindössze 19 éves korában rögtön egy főszerep volt, sajnálatos módon ebben a csapnivalóan hitvány produkcióban. A disztópikus sci-fi/horror forgatása egyébként mély nyomokat hagyhatott a színésznőben, mert annak ellenére, hogy karrierje során közel hetven alkotásban szerepelt, 2019 októberében, azaz 37 évvel a Parasite bemutatója után James Corden Late Late Show-jának a vendégeként egy idétlen játék keretében pillanatnyi habozás nélkül meg tudta nevezni, hogy ez a film a legrosszabb, amiben valaha játszott. De legalább forradalmi módon 3D-re forgatták!


Sharon Stone: Deadly Blessing (1981)

Az Elemi ösztön sztárját talán az tévesztette meg, amikor annak idején, zsenge 22 éves korában elfogadta a Deadly Blessing egyik főszerepét, hogy a jó nevű színészveterán, Ernest Borgnine is játszott benne. A film egyébként még a Rémálom az Elm utcában-franchise sikere előtt álló Wes Craven egyik kevésbé ismert mellényúlása, szóval Sharon Stone emellett azzal is vigasztalhatja magát, hogy legalább nem a rendező valamely korai pornófilmjében szerepelt. A sztori szerint egyébként Stone karaktere annak a három barátnőnek az egyike, akiket megtéveszt a természet szépsége és a látszólag békés környezet, ezért egy amisokhoz hasonló vallási közösség közvetlen közelébe költöznek, és hamarosan ördögi praktikák közepette találják magukat. Ezek során szegény színésznőnek többször még mindenféle undorító pókokkal is közelebbi kapcsolatba kellett kerülnie.


Paul Rudd: Halloween – Az átok beteljesül (1995)

Habár Paul Rudd 25 éve 25 évesnek néz ki, egyszer ő is volt még ennél is fiatalabb, azaz igazi 25 éves – és elvállalta a rohamosan csökkenő minőségű Halloween-filmek közül a hatodik résznek az egyik főszerepét.

Rudd – még Paul Stephen Ruddként – játssza azt az egykori kisfiút, akinek Laurie Strode egyik pesztráltjaként sikerült ép bőrrel megúsznia Michael Myers vérengzését.

Myers azonban most ismét Haddonfieldben garázdálkodik: ezúttal saját unokahúga újszülött csecsemőjét akarja kivégezni egy sátánista szektával karöltve (már a cselekmény elég árulkodó arra nézvést, miféle filmmel is állunk szemben), a Rudd által alakított Tommy pedig elszánta magát, hogy Dr. Loomis segítségével megmenti a gyermeket és megállítja a gyilkost. Egy YouTube-felhasználó előzékenyen egymás után vágta a színész több jelenetét a filmből, így láthatjuk, hogy semmit sem veszítettünk azzal, hogy Paul Rudd nem a drámai, hanem a szintén 1995-ben bemutatott Spinédzserek nyomvonalát követve inkább a vígjátéki vonalon haladt tovább, mert kínosan túljátssza a figurát.


Cikkünket hamarosan folytatjuk, hiszen kínosan ócska horrorfilmekkel elcsúfított sztáréletrajzokban nincs hiány!