A Vissza a jövőbe és a 2001 Űrodüsszeia is tévedett.
Nem feladata a sci-fiknek a jövő kifürkészése, de a legtöbb megpróbál egy hihető szcenáriót elképzelni. Néha meglepően pontosan eltalálnak technológiai vagy társadalmi változásokat, máskor viszont látványosan mellélőnek – ami filmként semmit nem von le az értékükből. Íme 5 példa.
Logan futása (1976)
A modern világ megszállottan küzd az öregedés ellen. A fiatalság kultusza ma is erős, de szerencsére még nem jutottunk odáig, hogy a harmincadik születésnapon kötelező legyen meghalni.
Michael Anderson Logan futása című filmje pontosan ezt a rémálmot képzeli el. A 2274-ben játszódó történetben az emberiség egy kupola alá zárt városban él, amelyet egy mindent irányító számítógép tart fenn. Látszólag mindenki gondtalan életet él – egészen addig, amíg be nem tölti a harmincat.
8 alulértékelt sci-fi, amelyben a gépek átveszik az irányítást
Elő a popcornt, és induljon a parázás!
TovábbEkkor következik a Karusszel nevű „megújulási” szertartás. A név alapján akár wellnesskezelésnek is hangozhatna, valójában azonban kivégzés. Aki menekülni próbál, arra a Homokemberek vadásznak, köztük Logan is, aki végül maga fordul szembe a rendszerrel.
A film társadalomkritikája ma is működik, de a jóslata szerencsére nem vált valóra. A fiatalság hajszolása velünk maradt, de szerencsére továbbra sem csak a húszéveseké a világ.
A majmok bolygója (1968)
Franklin J. Schaffner klasszikusa egyszerre játszik el az evolúció és a teremtéstörténet gondolatával. George Taylor űrhajós (Charlton Heston) egy bolygón landol, ahol beszélő majmok uralkodnak, az emberek pedig rabszolgák.
A főemlősök fejlett társadalmat építettek vallással, tudománnyal és művészettel – és ugyanazzal a kegyetlenséggel bánnak az alárendeltjeikkel, mint egykor az emberek. A legendás befejezésben, amikor meglátja a Szabadság-szobor romjait, Taylor rádöbben, hogy mindvégig a nukleáris háború utáni Földön járt.
A 8 legbizarrabb csók a sci-fikben
Csápos nők, halemberek, majomhölgyek, replikánsok és persze n’avik esnek egymásnak.
TovábbFilmként ez a sztori máig hibátlanul működik, jövőjóslatként viszont kevésbé. Bár a nukleáris fenyegetés ma sem tűnt el, semmi nem utal arra, hogy egy atomkatasztrófa után a majmok vennék át az uralmat. Az emberi agy mérete és összetettsége továbbra is jelentős előnyt jelent más főemlősökkel szemben.
Vissza a jövőbe 2. (1989)
Kevés film jósolta meg olyan magabiztosan a jövőt, mint a Vissza a jövőbe II. – és kevés tévedett ekkorát.
Marty McFly 2015-je tele van lebegő gördeszkákkal, repülő autókkal és önbefűző cipőkkel. Ma már ezek inkább a nyolcvanas évek optimista fantáziájának tűnnek, mint valódi jövőképnek.
A legnagyobb melléfogás mégsem ez, hanem az internet és az okostelefonok teljes hiánya. Miközben a film okosszemüveghez hasonló eszközöket felvillant, a digitális forradalom legfontosabb találmányait egyszerűen nem látta előre.
Mentségére szóljon, hogy néhány részlet meglepően pontos lett. A videóhívások, a biometrikus azonosítás és bizonyos automatizált rendszerek valóban a mindennapjaink részévé váltak. A Cápa 17. premierjére viszont még mindig várhatunk.
2001: Űrodüsszeia (1968)
Amikor Neil Armstrong 1969-ben a Holdra lépett, sokan úgy hitték, néhány évtized múlva az űrutazás ugyanolyan hétköznapi lesz, mint a repülés. Stanley Kubrick ezt az optimizmust vitte vászonra a 2001: Űrodüsszeiában.
A film világában kereskedelmi űrjáratok közlekednek, holdbázisok működnek, az emberek rutinszerűen utaznak a világűrben. A valóság ennél jóval prózaibb lett: az űrutazás továbbra is elsősorban állami programokhoz kötődik vagy milliárdos vállalkozók privilégiuma.
Ez a 7 legjobb film, ami valaha készült a mesterséges intelligenciáról
Az MI veszélyeit, de az öntudatra ébredő gépek által felvetett morális dilemmákat is zseniálisan boncolgatják ezek az alkotások.
TovábbÉrdekes módon Kubrick egyszerre tévedett és látott előre. A táblagépszerű kijelzők feltűnnek a filmben, miközben a személyi számítógépek teljesen hiányoznak, amit a hatvanas évek technológiai viszonyai indolnak: nehéz volt az akkori, szekrényméretű komputerek világában elképzelni, hogy pár évtizeddel később mindenkinek lesz otthon számítógépe.
HAL 9000 figurája viszont meglepően előrelátónak bizonyult. A mesterséges intelligenciáról szóló mai viták fényében a film több kérdése aktuálisabbnak hat, mint valaha. A Hold tömeges gyarmatosítása és a hibernációs űrutazás viszont továbbra is a sci-fi világába tartozik.
Menekülés New Yorkból (1981)
John Carpenter kultfilmje tökéletes lenyomata a nyolcvanas évek elejét övező pesszimizmusnak. A történet szerint 1997-re Manhattan olyan veszélyes hellyé válik, hogy az egész szigetet maximális biztonságú börtönné alakítják.
Amikor az amerikai elnök gépét eltérítik, a mentőkapszula éppen ebben a bűnözőkkel teli pokolban landol. A kormány Snake Plisskent (Kurt Russell) bízza meg azzal, hogy hozza ki az elnököt élve.
Carpenter filmje tele van akcióval és emlékezetes egysorosokkal, rideg hangulatának köszönhetően pedig jelentős hatást gyakorolt a későbbi cyberpunk alkotásokra. A jövőképe azonban szerencsére nem vált valóra.
A hetvenes évek New Yorkja valóban súlyos bűnözési hullámmal küzdött, így akkoriban nem tűnt teljesen elképzelhetetlennek egy ilyen disztópia. 1997-re azonban Manhattan nem börtön lett, hanem a világ egyik legdrágább és legkeresettebb városrésze.
Menekülés New Yorkból: 45 éves Kurt Russell disztópikus sci-fije, ami még idén folytatást kap
A Menekülés New Yorkból és a Menekülés Los Angelesből után újabb sztoriban tár vissza Snake Plissken.
TovábbVia: Looper
