Az MI veszélyeit, de az öntudatra ébredő gépek által felvetett morális dilemmákat is zseniálisan boncolgatják ezek az alkotások.

1. 2001: Űrodüsszeia (1968)

A hatvanas években még nagyságrendekkel kevesebb gonosz robotos alkotás készült, mint napjainkban. Nem is az ördögi HAL-9000 színeváltozása volt Stanley Kubrick filmjének központi témája, de már a fedélzeti számítógépről szóló, viszonylag rövid epizódban is sikeresen le tudta fektetni a legendás rendező azokat az alapokat, amelyekre a Terminátoron keresztül számos gyilkos AI-os film építkezett a jövőben. A szenvetlen, kiismerhetetlen gép ráadásul azzal is emlékezetessé vált, hogy a hűvös párbeszédeket, és nem túl érzelemgazdag karaktereket felmutató filmben hozzá köthetőek voltak a legérzelmesebb, legmegindítóbb pillanatok is.

2. Szárnyas fejvadász (1982)

Ridley Scott olyan sikeresen és hátborzongatóan mosta el a határt mesterséges és természetes intelligencia között meghatározó sci-fi-noárjában, hogy az máig alapműnek számít, még hibái ellenére is. Ehhez vegyük még hozzá a legendás Rutger Hauer munkáját Roy Batty szerepében, akinek elég volt pár mondat ahhoz, hogy egy teljes generáció nézzen más szemmel a mesterséges intelligenciára. A kérdésre, hogy Harrison Ford Deckardja replikáns-e, pedig máig találgathatjuk a választ: de a film központi dilemmáit pont a karakter végtelenbe olvadó kiismerhetetlensége oldja fel. Ha már találgatnunk kell, hogy egy személy ember, vagy robot-e, akkor elmondható, hogy az M.I-k evolúciója beteljesedett.

3. Ghost in the Shell - Páncélba zárt szellem (1995)

Számos hollywoodi sci-firől el lehet mondani, hogy hát ezt már animében megcsinálták! És nagyon sok esetben az anime, amiről beszélnek, az 1995-ös Ghost in the Shell, ami még nyolcvan percnél is rövidebb játékidejében olyan meghatározó hatást gyakorolt a mesterséges értelmet bemutató sci-fik műfajára, hogy az még ma is bőven érezhető. Ha nincs Ghost in the Shell, nincs Mátrix, és ez még csak a sor eleje. Mai szemmel nézve minden komplexitása ellenére is úgy tűnhet, hogy a film unásig ismert ötleteket, konfliktusokat bont ki: viszont ez volt az első alkalom, amikor ilyen modern szemmel, ilyen látnokian aggályoskodott valaki az ember és a robot kapcsolatáról.

4. Mátrix (1999)

Felesleges ragozni: egy sci-fi sem sűrítette és mutatta be olyan jól a nyugati társadalom szorongásait az ezredforduló környékén, mint a Mátrix. A társadalomkritikus, az átlagember lázadását az elszürkülés ellen bemutató filmek (Harcosok klubja, Összeomlás, Amerika szépség) sorának logikus szélsőségét hozta el a Watchowski-nővérek disztópiája, amely kisarkította, a lehető legmagasabb koncepcióban mutatta be ezeket a tematikákat. A film nemcsak a műfajra gyakorolt óriási hatást, de divatot is teremtett, évekig a színtiszta menőség megtestesítője, fontos viszonyítási pont volt a popkultúrában - talán még ma is az. A folytatásokról viszont inkább ne beszéljünk.

Mátrix, Kill Bill, Charlie angyalai – sehol sem lennének ezek a filmek a menő kaszkadőrnők nélkül!

Róluk szól Michelle Rodriguez új dokufilmje, a Stuntwomen: The Untold Hollywood Story. Itt az aszfaltszaggató előzetes is hozzá!

Tovább

5. A.I. - Mesterséges értelem (2001)

A folyamatosan nagyokat álmodó Steven Spielberg az akkor nemrég elhunyt Stanley Kubrick egyik meg nem valósult ötletét dolgozta át, és készített belőle egy ízig-vérig rá jellemző filmet. A modern tündérmesében egy gyerekkorú robot (Haley Joel Osment élete legjobb alakításában) dolgozza fel az öntudatra ébredés dilemmáit, miközben a világ félelmetesen gyorsan látszik változni körülötte. A Mesterséges értelem talán egy picit túl messzire viszi a melodrámát, de lehetetlen úgy végignézni, hogy ne sajogjon közben a szívünk.

6. A nő (2013)

Te randiznál egy robottal? A Her azért lett modern klasszikus, mert a lehető legkomolyabban vette ezt a kérdést, és klasszikus romantikus drámaként mutatta be a magányos, szürke átlagember (Joaquin Phoenix élete meghatározó szerepében), és a saját belső világgal rendelkező, láthatatlan, mesterséges nőideál kapcsolatát. Scarlett Johansson itt használata ki karrierje során legjobban, hogy övé a világ legszexibb hangja, Phoenix pedig még a cinikusabb nézők együttérzését is instant kiváltotta finom, okos játékával. A bemutatása óta eltelt évtizedben egyre gyakrabban emlegettük modern klasszikusként a Hert, és a mesterséges intelligencia addigi evolúciója még inkább újranézőssé tette.

7. Ex Machina (2014)

Alex Garland az egyik legizgalmasabb alkotó, aki manapság a sci-fi műfajában dolgozik. Ezt a mondatot először az Ex Machina bemutatójakor lehetett teljes bizonyossággal leírni. Az Ex Machina gyakorlatilag egy alig néhány szereplőt mozgató, egy helyszínen játszódó kamaradráma. Az író-rendező azonban annyi feszültséggel és ötlettel tölti meg a minimalista alapkoncepciót, hogy már csak Domnhall Gleeson, Oscar Isaac és Alicia Vikander fenomenális játékára van szüksége ahhoz, hogy igazi 21. századi alapfilmmé tegye az Ex Machinát. Ha pedig a filmet nem találnánk elég nyugtalanítónak, keressünk csak rá a Google-ön, eredetileg milyen befejezést szánt volna neki Garland.