Kevesen tudják, hol van Mogadishu és mit történt ott, vagy azt, miért tört ki és hogyan ért véget a Jones megyei felkelés – de remek filmek készültek róluk!
Amistad (1997) – Az Amistad és az amerikai legfelsőbb bíróság esete
A transzatlanti rabszolga-kereskedelem történetében számos esetet jegyeztek fel, amikor a rabszolgák fellázadtak az embertelen körülmények ellen. Az igaz történetet feldolgozó film is egy csoport afrikai rabszolga hihetetlen útjának krónikája. Az afrikaiak elfoglalják elrablóik hajóját, és megpróbálnak visszatérni szeretett szülőföldjükre. Amikor a spanyol hajót, a La Amistadot elkapják a kubai partok mentén, a foglyokat az Egyesült Államokba viszik, ahol a börtönben várják sorsukat, és a vád ellenük: emberölés.
Lenyűgöző jogi csata bontakozik ki, mely felkelti az egész nemzet figyelmét, és alapjaiban rengeti meg az amerikai igazságszolgáltatást.
De a vádlott férfiak és nők számára a harc az emberiség legalapvetőbb jogáért folyik – a szabadságért. Az első kört megnyerik az afrikaiak és védőik, mert a lázadás nem amerikai felségvizeken történt, a második körben az a tét, visszaszolgáltatják-e az egykori rabszolgákat gazdáiknak. Steven Spielberg 4 Oscar-jelölést begyűjtő filmje a polgárháború küszöbén álló ország pattanásig feszült belső viszonyait is remekül mutatja be.
A film az APPLE TV-n bérelhető

Harc a szabadságért (2016) – A Jones megyei lázadás
Matthew McConaughey amerikai polgárháborús filmje nem pontosan a polgárháborúról szól – az a korszak stimmel –, hiszen itt déliek harcolnak déliekkel. Hőse, Newton Knight (McConaughey) egyszerű földművesként él a Mississippi állambeli Jones megyében, amíg ki nem robban a polgárháború. A Konföderáció katonájaként ő maga is harcba indul, de nagyobb fia halála után kiábrándul a harcból, és megszökik.
Knight hevesen ellenzi a rabszolgaságot és a déli államok kiválását az Unióból, és szembeszáll a könyékén garázdálkodó déli rekviráló osztagokkal.
A karizmatikus férfihoz sorra csatlakoznak a helyi farmerek és a szökött rabszolgák. Ami egy maroknyi csoport elszigetelt lázadásának indul, jelentős mozgalommá növi ki magát, amelynek eredményeként Jones megye, a rabszolgatartó Mississippi állam szívében, kikiáltja a függetlenségét. Ám a küzdelem ezzel még nem ér véget...

Fegyverbe! - a Jones szabad állama első előzetese
Megérkezett a nagyszakállú Matthew McConaughey főszereplésével, valós történet alapján készült Free State of Jones első, már régen várt előzetese az amerikai polgárháború egy kevésbé ismert, de nagyon izgalmas epizódjáról, sok-sok puskaporral.
Tovább
Megfojtott virágok (2023) – Az oklahomai indián gyilkosságok
A huszadik század fordulóján az olaj mesés vagyont hozott az Oklahomában élő oszázs (Osage) törzs tagjainak, szinte egyik pillanatról a másikra valóságos krőzusok lettek. Az őslakosok pénze azonnal felkeltette a fehér nyerészkedők figyelmét, akik kezdetben megtévesztéssel, zsarolással és lopással próbálták őket megrövidíteni, majd gyilkossághoz folyamodtak.
Több mint hatvan egészséges fiatal indiánt gyilkoltak meg, de a szám ennél jóval magasabb is lehet, mert a rendőrség sok esetben még nyomozásba sem kezdett.
A Megfojtott virágok megtörtént eseményeken alapuló nagyszabású vadnyugati bűneposz, amelyet egy különös szerelem fénytörésében ismerhetünk meg: Ernest Buckhart (Leonardo DiCaprio) és az indián Mollie Kyle (Lily Gladstone) kapcsolatában az igaz szenvedély a legsötétebb árulással fonódott össze. A film további főszereplői Robert De Niro és Jesse Plemons, rendezője az Oscar-díjas Martin Scorsese, a forgatókönyvet Eric Roth és Scorsese írták David Grann bestselleréből.

Megfojtott virágok: eredetileg egészen más lett volna Leonardo DiCaprio szerepe
És a sztár a forgatókönyv első változatával sem volt elégedett.
Tovább
1200 mérföld hazáig (2002) – Az ausztrál bennszülött gyermekek elrablása
1931-ben Nyugat-Ausztráliában a fehérek társadalma bevezette, hogy a bennszülött gyermekeket elszakították anyjuktól, és egy intézetben úgynevezett fehér szokások szerint nevelték őket a „könnyebb beilleszkedés" érdekében. Ez történt a főszereplő 3 leánytestvérrel is, akiket lelki és testi fenyítések mellett arra próbáltak „tanítani" hogy felejtsék el eredeti családjukat. Csak így válhatnak ugyanis „igaz fehérekké". Gracy és Daisy idősebb testvérükre, Mollyra támaszkodva elhatározzák, hogy visszaszöknek édesanyjukhoz. Megkezdődik az 1200 mérföldes út – a valóságban 1500 mérföldes – , a menekülés a könyörtelen üldözők elől, víz és élelem nélkül.
Egyetlen támpontjuk az a kerítés, amit a kormány építtetett, hogy megállítsák a területen a katasztrofális nyúlszaporulatot.
Molly emlékében élénken él a kép, amint anyja e mellett a kerítés mellett roskadt össze, mikor elszakították őket tőle. Phillip Noyce (A csendes amerikai) munkája az ausztrál történelem szégyenteljes epizódját mutatja meg, amelynek több száz bennszülött kisgyerek esett áldozatul az elhurcolt összesen 30.000 fiúból és lányból.

Műkincsvadászok (2014) – A műkincsmentő amerikai alakulat
A II. világháború egyben a világ legnagyobb, legszervezettebb műkincsrablásának a története is. A németek figyelme mindenre kiterjedt, és a meghódított országok gazdagságát és műkincseit is akarták, hol állami célokra – hol a náci vezetők magángyűjteményei számára. Különösen hírhedt volt Göring légimarsall „gyűjteménye”, de nem ő volt az egyetlen ilyen harácsoló. Európa még lángokban állt, amikor Roosevelt elnök kiadta a parancsot, hogy küldjenek egy különleges egységet a Birodalomba.
A feladatuk: a frontvonalak mögött ragadt műtárgyak visszaszerzése és biztonságos helyre juttatása.
És megalakul minden idők legkülönösebb kommandója: hét múzeumigazgató, művészettörténész és kurátor fegyvert és felszerelést kap, hogy a frontvonalon, sőt, sokszor ellenséges területen járjon túl a nácik eszén, csempéssze nyugatra, amit bír, és ha lehet, maradjon életben. George Clooney filmje nagyjából pontosan, viszont mérsékelten izgalmasan meséi el a háború borzalmai közé pottyanó, többnyire túlkoros, katonának pocsék értelmiségiek kalandjait.

6 film, amit a sztárcunami sem tudott megmenteni a bukástól
Van az úgy, hogy zseniális szereplőgárdát sikerül összeszedni, a végeredmény mégis pocsék lesz.
Tovább
A Sólyom végveszélyben (2001) - A mogadishui csata
Ridley Scott a világtörténelem számára apró epizódnak tekinthető összecsapásból rendezte meg a valaha készült egyik legjobb háborús filmet – ami az isten háta mögött játszódik. Tudod, hol van Mogadishu, kedves olvasó? Hát Szomáliában, ahová azért érkeztek az amerikai békefenntartó csapatok, hogy biztosítsák az ENSZ segélyszállítmányok elosztását, ám hamar belekeveredtek a helyi hadurak közötti polgárháborúba. Az ún. mogadishui csata során a legerősebb hadúr embereit fogták el – csakhogy a főváros ellenséges lakossága körbefogta a kommandósokat.
A támogatásukra küldött amerikai helikopterek közül kettőt le is lőttek, és a pár percesre tervezett akció egy kétnapos rémálommá vált. Scott, aki Mark Bowden tényfeltáró könyvéből dolgozott, rendkívül hitelesen és iszonyú izgalmasan adja vissza az idegen környezetben, háztömbről háztömbre vívott harcot, ahol az amerikai elitkatonák az életükért küzdenek mezítlábas ellenségeikkel szemben, miközben a feletteseik hibát hibára halmoznak. A Sólyom végveszélyben nem csak a legjobb és leglátványosabb háborús filmek egyike, de elképesztő szereplőgárdát is felvonultat.
Megnézhető a Netflixen

Egy helyen muszáj volt változtatni A Sólyom végveszélyben történetén
Ridley Scott nagyszerű háborús filmjének egyik legfőbb erénye a hitelessége, de az egyik történetben szereplő katona olyan súlyos bűnt követett el a civil életében, hogy muszáj volt valamit tenni a karakterével.
Tovább
Agora (200 9) - A keresztények elpusztítják az alexandriai könyvtárat
I.sz. 4. század, Egyiptom, a Római Birodalom uralma alatt áll, ám maga a birodalom is változik, az addig üldözött kereszténység Rómában államvallássá vált, és hihetetlen intoleranciáról tesz tanúságot a régi világ értékeivel szemben.
Alexandria utcáin is vallási indíttatású erőszakos zavargások törnek ki, melyek a híres könyvtárat, az akkori világ szellemi központját fenyegetik.
A könyvtárban rekedt briliáns asztronómus, Hypatia (Rachel Weisz) és tanítványai harcba szállnak, hogy megmentsék az ősi világ évszázadokon át összegyűjtött bölcsességét. Közülük ketten a nő szívéért is versengenek: az okos, kiváltságos helyzetű Orestes (Oscar Isaac) és Davus, Hypatia ifjú rabszolgája (Max Minghella), akinek döntenie kell úrnője iránt érzett titkos szerelme és a szabadság között, mely az övé lehet, hogy csatlakozik a keresztények megállíthatatlan rohamához.

Forrás. www.ranker.com











