Meglepően sok filmünk készült regények vagy novellák alapján, mi pedig a legjobbakból válogattunk.
Emberek a havason (1942)
Az erdélyi tájba szerelmes Szőts István mindenképpen itt akart filmet forgatni, ehhez pedig Nyírő József balladaszerű novellái kínáltak remek alapanyagot számára. Meg is szerezte az író beleegyezését, hogy a börtönből megszökött és a csendőrök golyóitól halálra sebzett gyilkos Gergő (Görbe János) történetéből filmet készíthessen. Az íróval közösen fejlesztett forgatókönyvbe azonban az állami támogatással készült filmek irányítói megpróbáltak propagandát becsempészni, a gonosz fakitermelőből ellenszenves zsidó figurát csinálni, és elérni azt, hogy a főhőst ne kakastollas magyar csendőr, hanem román csendőr lője le, és így tovább. Szőts ellenállt ezeknek a kéréseknek, és úgy döntött, anyagi támogatás nélkül is nekifog a filmnek. Egy ötfős stábbal kezdett neki forgatni az erdélyi havasokban, embert próbáló körülmények között, majd amikor kiderült, milyen nagyszerű munkát végeztek, utólag beszállt a Hunnia filmgyár is.
A film megnézhető a Filmión.
Körhinta (1955)
Fábri Zoltán alkotásának forgatókönyvet Sarkadi Imre Kútban című, 1954-ben megjelent novellája alapján Fábri Zoltán és Nádasy László írta. Sarkadi elbeszéléseiben és drámáiban a paraszti világot és annak szocialista átalakulását festi le idealizáló és nemegyszer propagandisztikus ecsetvonásokkal, nemritkán – a korszak engedte korlátokon belül – a szociografikus hitelesség igényével. Jelen esetben a szerelmi csalódás vezet el a „szocialista öntudat” kialakulásához, Pataki Mari (Törőcsik Mari) és Bíró Máté (a fiatalon elhunyt Soós Imre) a szövetkezeti közös munkák alatt egymásba szeretnek. Az öreg Pataki azonban elhatározza, hogy kilép a szövetkezetből a nagygazda Fekete Sándorral együtt, és házassággal egyesítik a földeket, akár tetszik a lánynak, akár nem. Egy lakodalmi mulatságon Máté botrányt kavarva teszi közhírré vonzalmát Marihoz, aki másnap bejelenti apjának, hogy nem megy feleségül Sándorhoz. Törőcsik Mari első filmszerepe a hazai sikert és a nemzetközi ismertséget is meghozta számára.
A film még játékban van a Nagy Film-szavazásunkon, itt tudod leadni rá a voksodat!
Édes Anna (1958)
Az Édes Anna megfilmesítésének ötlete Bacsó Pétertől származik, akit az újonnan felfedezett Törőcsik Mari személye inspirált: úgy érezte, nagyon passzolna rá Kosztolányi Dezső hősnőjének figurája, és milyen igaza volt. Anna a Vizy házaspár új mindenes cselédje, akit a kommün bukása után vettek fel. Vizyné (Mezey Mária) büszke a „jó fogásra” az igénytelen, szorgalmas leánnyal, de nem veszi emberszámba. Az asszony unokaöccse (Fülöp Zsigmond) megkörnyékezi a lányt, aki hálás a szép szavakért, és enged neki. Amikor állapotos lesz, a fiatalúr otthagyja őt. Anna megaláztatásai végül tragédiába torkollanak. A rendezést Fábri Zoltán vállalta, akinek hatalmas rutinja volt az irodalmi adaptációkban. A rangos Cannes-i Filmfesztiválon hatalmas elismeréssel fogadták az alkotást és a fiatal színésznőt is, aki olyan hitelességgel formálta a végtelenségig gyötört cseléd karakterét, ugyanakkor megelőlegezte azt is, milyen kemény is tud lenni.
A film megnézhető a Filmión.
Hideg napok (1966)
Kovács András 1966-os filmjében, amely Cseres Tibor regénye alapján készült, a vérengzés négy résztvevője közös cellában várva ítéletét, az öt év előtti rettenetes „hideg napokat" idézi fel emlékezetéből. 1942 januárjában a magyar hadsereg főtisztjei razziát rendeltek el a visszacsatolt Bácskában, válaszul a megélénkült partizántevékenységre.
A gyanús egyének előállítása azonban általános vérengzésbe és fosztogatásba torkollt.
A Duna jegén robbantott lékben, ahová az áldozatokat lőtték, legalább háromezer-háromszáz ember tűnt el „nyomtalanul" – köztük kétezer-ötszáz szerb és több mint ezer zsidó, de voltak magyar polgári áldozatok is. Kovács filmjében, amelyet szokás a magyar modernizmus egyik legjelentősebb alkotásának is nevezni, a hagyományos lineáris elbeszélésmód helyett a modernizmusban az időfelbontásos elbeszélést alkalmazva bontakozik ki a történet egy cellában. Itt az ítéletükre váró katonatisztek (Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Szirtes Ádám és Szilágyi Tibor) vitatják meg az eseményeket, és így bontakozik ki az egyes karakterek valódi szerepe és felelőssége. Mert mindenki mást látott, tett és tapasztalt azalatt a néhány borzalmas nap alatt, sőt, mindenki mást gondol a saját szerepéről is.
A film megnézhető a Filmión.
Szerelem (1970)
Az ötvenes években Luca, a fiatal tanárnő (Törőcsik Mari) hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost (Darvas Iván). A régi barátok félnek, elzárkóznak a segítségre szoruló asszony elől. Lucára hárul az a feladat is, hogy ellássa anyósát (Darvas Lili), és elhitesse vele, hogy fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolatának alapja, hogy ugyanazon férfi áll életük középpontjában. A Mama már nem tudja megvárni fia hazatértét. Egy nap váratlanul kiszabadul János, s a házaspár újrakezdi az életet. Makk Károly a Cannes-i Fesztivál zsűrijének nagydíját elnyerő filmje Déry Tibor 1956-os Szerelem, valamint 1962-es Két asszony címet viselő novelláinak összefűzéséből készült – a forgatókönyv Bacsó Péter munkája. Az utóbbi novellában Déry saját, 1957-es börtönélményeit és szabadulása körülményeit írta meg. Külön pikantéria, hogy a film férfi hősét alakító Darvas Iván színművész a forradalmat követően szintén börtönbe került, 22 hónapig volt rács mögött.
A film megnézhető a Filmión.
Szindbád (1971)
Krúdy Gyula harminchárom művét gyúrta össze Huszárik Zoltán ebben a megbabonázó klasszikusban, melyben Latinovits Zoltán alakítja a címszereplőt, aki szereti a nőket és a jó ételeket, miközben érzi, hogy közeleg a vég. Szindbád a szépséget a természet változásaiban, a szerelemben és nem utolsósorban a kulináris élvezetekben véli megtalálni.
Gondolataiban életre kelnek emlékei.
Megbarnult fényképek, elszáradt virágok, elsárgult szerelmes levelek hozzák elő a múltból a szépasszonyokat, lányokat, a hozzájuk fűződő múló érzéseket – s a felejthetetlen húsleves illatát… Huszárik klasszikusa a magyar filmművészet egyik ékköve, amelyből (bár a nagydíj és az operatőri díj mellett Dajka Margit alakítását jutalmazták az 1972-es Magyar Filmkritikusok Díja-gálán) Latinovits szuggesztív Szindbádja ragyog ki a legfényesebben. Akinek már lassú, hipnotikus beszédétől és a selymes hangjától is elolvad a kedves néző.
A film még játékban van a Nagy Film-szavazásunkon, itt tudod leadni rá a voksodat!
7 elképesztő sztori legendás magyar filmekről
A Filmet főzünk című könyv az ínycsiklandó receptek mellett számtalan forgatási érdekességet is tartalmaz.
Tovább
Árvácska (1976)
Móricz Zsigmond regényének megrendítően szép és szomorú feldolgozásának hőse egy kis árvalány, hivatalos nevén Állami Árvácska (Czinkóczi Zsuzsa), de csak Csöreként ismerjük meg. A szegény Dudásék az árvaházi kihelyezési díjért veszik magukhoz. A kegyetlen bánásmód és megalázások elől a kislány megszökik, ismét árvaházba, majd a még embertelenebb Szennyesék portájára kerül. Miután egyetlen támasza, a melegszívű öreg Vénisten (Bihari József) meghal – megmérgezik a földje miatt -, az istállóban didergő szerencsétlen gyerek véletlenül felgyújtja kínzatásai színhelyét. A film a lehető legnagyobb naturalizmussal mutatja be egy árva kislány szenvedéseit. Ranódy László (Lúdas Matyi, Légy jó mindhalálig, Pacsirta) rendezése sokkoló, lehangoló és – csakúgy mint a regény maga – szívbe markoló.
Kevés olyan alkotás volt még az európai filmes szférában, amely ilyen nyersen mutat be egy tragikus történetet.
Aminek ráadásul nagy valóságalapja volt, hiszen Móricz a regényét egy Csibe nevezetű lányról írta, akit annak idején a Szabadság-hídon megakadályozott abban, hogy öngyilkos legyen – és akit aztán a lányává fogadott (és a szeretője lett).
A film megnézhető a Filmión.
Indul a bakterház (1979)
Megszoktuk, hogy az irodalmi feldolgozások gyakran veretes és magasztos művek, Mihályfy Sándor filmje azonban nagy kivétel ezen szabály alól. A film Rideg Sándor első, 1943-ban megjelent, előtte a Népszava című folyóiratban folytatásokban közölt regénye alapján készült, amelyben az író saját gyerekkori élményeit örökítette meg. Rideg ugyanis, akárcsak hőse, Regős Bendegúz, egy vasúti őrhelyen volt cseléd – valahol Vecsés közelében. Négy éven át tulajdonképpen a bakter szolgálója volt, élményeit pedig elképesztően vicces formában írta meg. Ezt a film is sikeresen visszaadja, de ehhez kellett a gyerek főszereplő, a tragikus sorsú, fiatalon elhunyt Olvasztó Imre hihetetlen alakítása is. És ne feledjük, az amatőr színész mellett ott voltak a profik is, Koltai Róbert a bakterként, Haumann Péter a Patásként, Pécsi Ildikó mint Csámpás Rozi és persze Horváth Teri mint a Banya, vagyis a bakter anyósa. Akire illik Bendegúz leírása:
Ilyen rusnya teremtés még a kalendáriumba sincsen!”
A film még játékban van a Nagy Film-szavazásunkon, itt tudod leadni rá a voksodat!
Taxidermia (2006)
Parti Nagy Lajos novelláiból készített több mint fél évszázadot átívelő, három felvonásból álló sajátos családtörténetet Pálfi György. Az első rész főszereplője Morosgoványi Vendel (Czene Csaba) szexuálisan frusztrált tisztiszolga, a másodiké fia, Balatony Kálmán (Trócsányi Gergő), akiből ünnepelt evőbajnok lesz a kommunista rezsimben. A harmadik epizódban az ő fia, Lajoska (Marc Bischoff) kerül fókuszba, aki miközben 300 kilósra hízott apjáról gondoskodik, preparátorként dolgozik, és egy felforgató installációt készít elő. A Taxidermia beskatulyázhatatlan produkció, nincs is igazán előzménye a hazai filmművészetben.
Bemutatójakor a közönséget sokkolta, a magyar szakma viszont szerette.
A 2006-os Filmszemlén a fődíj és a külföldi kritikusok elismerése mellett a látványtervezést és a legjobb női (Stanczel Adél), illetve férfi (Czene Csaba) epizódszereplőt is díjazták.
