Egy időben középszerű filmek készültek nálunk, de mostanra már össze lehet állítani egy olyan toplistát, amelyen vannak remekművek is bőven.
Magyarország és a Budapest környéki filmstúdiók népszerűbbek a hollywoodi producerek körében, mint valaha, többek közt az adókedvezményeknek is hála, egymásnak adják a kilincset a szuperprodukciók. Egy időben nagyítóval kellett keresni köztük az olyan filmeket, amelyek a tisztes középszernél magasabb színvonalat képviseltek volna – ez volt az a korszak, amikor valamiért mindenki kémfilmes helyszínként gondolt ránk, lásd: A kém, Kémjátszma, A kém, aki dobott engem –, de mostanra már össze lehet állítani egy olyan toplistát, amelyen vannak remekművek is bőven. (Azok a filmek, amelyekhez csak pár jelenetet forgattak Magyarországon, nem kerültek be az összeállításba.)
10. Szerelem és halál (1975)
Woody Allen hosszú évtizedekig ki sem mozdult New Yorkból, de amikor Tolsztoj és Dosztojevszkij életművét parodizálta, kénytelen volt vidéki helyszíneket keresni, és ezt javarészt Magyarországon találta meg.
Forgatott Budapesten is: az Ybl Miklós által tervezett Magyar Állami Operaház a szentpétervári operát személyesítette meg.
Érdekesség: Allen csak külföldről hozott konzerveket evett a forgatás alatt – jól is tette, mert a stáb egy része ételmérgezést kapott –, a többnyelvű, belga, francia és magyar szereplőgárdával pedig alig tudott kommunikálni. Meg is fogadta, soha többet nem forgat külföldön, és ehhez 25 évig ragaszkodott is.
9. Alien: Romulus (2024)
Ezt is megértük: a filmtörténelem egyik legmenőbb franchise-ának hazánkban, száznál is több magyar szakember részvételével forgott a legújabb része. Az első két Alien-film látványvilágához visszatérő folytatásban a fő helyszínül szolgáló űrhajó belső dizájnját is honfitársaink teremtették meg, és a főszerepet alakító Cailee Spaeny dublőre is magyar volt.
A Port kritikusa ezt írta a filmről:
Az Alien: Romolus ínyencként mazsolázik a korábbi filmek legjobb jeleneteiből, és miközben megőrzi a régi jó dolgokat, hozzá is tesz azért pár újdonságot.”
8. Fehér éjszakák (2019)
Ari Aster napfényes horrorjában garantáltan nem fogunk ikonikus magyar helyszíneket kiszúrni, hacsak nem ismerjük betéve a Kárpát-medence domborzati viszonyait, a forgatás ugyanis a budakeszi álomvölgyben, egy nagy réten zajlott. A Florence Pugh főszereplésével készült filmben néhány amerikai fiatal ellátogat Svédországba, a nyári napforduló alkalmából rendezett mulatságba, ahol a különös közösség tárt karokkal fogadja őket, de hamar világossá válik, hogy a bizarr rituálékból ők sem maradhatnak ki.
A stáblista természetesen tele van magyarokkal, többek között Pohárnok Iván maszkmester és csapata, valamint a Star Wars-filmek veterán kaszkadőre, Kovács Géza is közreműködött benne.
7. Menekülés a győzelembe (1981)
Andy Vajna producernek köszönhetően az MTK-stadionba olyan sztárok költözhettek be pár hétre, mint Sylvester Stallone, Michael Caine, Max von Sydow vagy a legendás Pelé.
Fábri Zoltán Két félidő a pokolban című nagyszerű drámájának nem hivatalos remake-jében a magyar munkaszolgálatosokat viszonylag jó körülmények között élő szövetséges hadifoglyokra cserélték, de a lényeg megmaradt, német fogvatartóikkal kell megmérkőzniük. És mivel amerikai filmről van szó, a végkicsengés pozitív, a rabok a meccset a szökésükre használják fel, de a náciknak is jól bemutatnak.
6. Mentőexpedíció (2015)
Sokáig nem volt világos, mi lesz a sorsa a Duna-partján látható Bálna nevű, kétségkívül látványos komplexumnak. Kulturális, vendéglátó és kereskedelmi központként eleinte nem volt túl kihasznált, de ma már népszerű konferencia- és rendezvénytér, ráadásul a filmesek is felfedezték maguknak excentrikus külsejét.
Ridley Scott Mentőexpedíciójában, amelyben Matt Damon egy, a Marson rekedt űrhajós szerepét játssza, a Bálna épülete a NASA Johnson Űrközpontját alakítja – kiválóan –, a Kínai Nemzeti Űrügynökség központja pedig a Művészetek Palotája volt.
A Marson játszódó jeleneteket az etyeki Korda Stúdióban vették fel, ahol 4 ezer tonna földet szórtak szét a krumplitermesztős jelenetek kedvéért. A külső felvételeken látható továbbá a Zikkurat, a Rákóczi-híd és a csepeli HÉV is.
5. Hellboy 2. - Az Aranyhadsereg (2008)
Guillermo del Toro három képregényfilmet készített összesen, és egyik jobb lett, mint a másik. A Penge 2. után egyből elkészítette a Hellboy-t, majd a folytatásban négy év múlva emelte a téteket, és egy sokkal nagyobb, látványosabb, hangosabb filmet forgatott – méghozzá Magyarországon.
Voltak külső helyszínek is – például a budapesti Alkotmány és Báthory utca kereszteződése is eljátszotta New Yorkot New York-i taxikkal, postaládákkal, amerikai rendőrökkel, sárga útburkolati jelekkel, de a forgatás nagy része Etyeken zajlott. Mivel az óriási díszleteket nem bontották le a munkálatok végeztével, a magyar klip- és reklámszakma kapva kapott az alkalmon, és sorra készültek a New York-i homlokzatok előtt felvett produkciók – a Akkezdet Phiai például rögtön két klipet is felvett itt.
4. The Brutalist (2024)
Az amerikai Brady Corbet először egy USA-ba emigrált (fiktív) lengyel építészről akart filmet készíteni, de végül átírta a karaktert magyarra, és ha már így alakult, nálunk is forgatta le a produkciót, amely nemrég a Velencei Filmfesztiválon mutatkozott be.
A kitalált magyar származású zsidó építészt, Tóth Lászlót az az Adrien Brody alakítja, aki maga is magyar származású – bár ez csak a véletlenek szerencsés összjátéka, nem ezért castingolták be – és a sztori szerint a karakter 1947-ben emigrál az Egyesült Államokba, hogy „megvalósítsa az amerikai álmot”. Kezdetben szegénységben él, ám hamarosan szerződést kap egy titokzatos és gazdag megrendelőtől, Harrison Lee Van Burentől (Guy Pearce), és ez gyökerestül felforgatja az élete következő 30 évét. Felicity Jones az építész feleségét, Tóth Erzsébetet alakítja, míg Joe Alwyn a gazdag iparos szeszélyes fiát, Raffey Cassidy pedig Tóth unokahúgát, Zsófiát. A forgatókönyvet Corbet és felesége, Mona Fastvold norvég filmrendező és színésznő közösen írták. A vágó Jancsó Miklós fia, Jancsó Dávid, de természetesen rengeteg más magyar név is olvasható a stáblistán. Magyar színészek is feltűnnek a filmben, többek közt Vilmányi Benett, Hermányi Mariann és Sztarenki Dóra.
3. Dűne 1-2 (2021; 2024)
Frank Herbert kultikus Dűnéjéből a Radírfej és Az elefántember rendezője, David Lynch 1984-ben már készített egy adaptációt, de az a film nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mivel egy olyan kaliberű rendező, mint Lynch sem tudott jó Dűne-filmet készíteni, sokan egyszerűen azt feltételezték, hogy a regény megfilmesíthetetlen.
Denis Villeneuve rendező azonban másodszor is megpróbálkozott az anyaggal, és sokkal nagyobb sikert aratott. Míg Lynch megkísérelte az egész történetet egyetlen filmbe sűríteni, Villeneuve úgy döntött, hogy két különálló projektre osztja a történetet – és szerencsére mindkettőt nálunk forgatta le az Origo Filmstúdióban (leszámítva persze a sivatagi külsőket, amiket Jordániában és az Egyesült Arab Emírségekben vettek fel).
2. Szegény párák (2023)
Jorgosz Lantimosz elborult fekete komédiája teljes egészében egy magyar stúdióban forgott, itt jelenítették meg a szürreális díszletek segítségével Londont, Lisszabont, Alexandriát és Párizst. A magyar szakemberekkel teli stáb a valós, 19. századi városokat, építészeti stílusokat és járműveket csak kiindulópontként használta, hogy egy, a steampunk esztétikát, a gótikát és az Art Nouveau-t egyszerre idéző, sosemvolt világot teremtsenek.
A Budapesten forgatott, 11 Oscar-jelölést begyűjtő Szegény párák a görög Yorgos Lanthimos eddigi legelborultabb és legviccesebb filmje.
Kritikánk
A stáblistán összesen 349 magyar név olvasható, köztük Mihalek Zsuzsáé, aki a film berendezőjeként az Oscar-díjat is megkapta másodmagával a legjobb látvány/díszlet kategóriájában. Kevésbé ismert, de egy másik magyar is közvetve közreműködött a film másik Oscar-díjában. Bár a legjobb smink és hajért járó szobrokat Mark Coulier, Nadia Stacey és Josh Weston vették át, Végh Sarolta munkája is kellett a sikerhez. A szakember Willem Dafoe karakterének, Godwin Baxternek készített speciális protéziseket hajtűzéses technikával.
1. Szárnyas fejvadász 2049 (2017)
Tudta, mit vállal Denis Villeneuve, mielőtt Magyarországra hozta a Dűne-adaptációját, előtte ugyanis nálunk forgatta Ridley Scott kult sci-fijének folytatását is. A lehetetlen küldetés sikerült, sőt kritikusunk szerint Villeneuve „aki elsőre el sem merte vállalni a rendezést, mert tudta, mekkora feladat, nem csak hibátlanul végezte el ezt a feladatot, hanem valami egészen rendkívülit alkotott. Ami tényleg mond valami újat, ami valóban releváns, nem csak mint film, hanem az emberiség jövőjét is új nézőpontba helyező alkotás.”
A jelenetek közül sokat Budapest cyberpunkosra fazonírozott, CGI-jal is megbuherált utcáin forgattak, de így is felismerhető többek közt a Szabadság téri volt MTV székház, a Nagyvárad téri metróállomás vagy a 15. kerületben található hulladékfeldolgozó is.
Filmek, amelyek csak egy hajszállal maradtak le a listáról: Evita, Vaksötét, Vörös veréb, A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt, A csíkos pizsamás fiú.