Kamarás Iván, Gáti Oszkár és Ganxsta Zolee is szerepel az év legjobban várt zsarufilmjében, ami olyan, mintha '96-ban forgatták volna Mark Dacascosszal a VHS-piacra.
Kiknek ajánljuk? Kizárólag azoknak az akciófilm-rajongóknak, akik 20 éve még másolt videokazettán és a Szív TV-n nézték Dolph Lundgren, Van Damme meg Steven Seagal klasszikusait, és azóta is rajonganak az ilyen B-filmekért.
Csípjen meg a csóka,
ha nem én vártam legjobban a B-kategóriás filmek szerelmesei közül Kovalik József sztárkaszkadőr zsarufilmjét, a Cop Mortemet. Az előzetes tényleg igazi retróutazást ígért a gyerekkorom sárga videokazettákon nézett VICO-klasszikusok birodalmába, ráadásul a trailer alapján Kamarás Iván, Anger Zsolt, Ganxsta Zolee és Szabó Győző is pont olyan vagány akcióhősnek tűntek, mint Van Damme, Dolph Lundgren vagy Steven Seagal.
Ráadásul Sylvester Stallone szelleme is ott lebegett a Cop Mortem fölött az örökös magyar hangja, Gáti Oszkár révén: mintha maga a gyufát rágó, napszemüveges Cobretti nyomozó segítette volna a pesti zsarukat, hogy megoldják a film fő konfliktusát, a rituális rendőrgyilkosságok rejtélyét. Külön vicces, hogy Gáti karaktere, a zsémbes alezredes folyamatosan Shakespeare-t idéz a filmben, ami pompás kikacsintás színész egyik korábbi híres munkájára, a verselő Rambóra (ami ma már az irodalom része).
A zsarugyilkosok után nyomozó Kamarás Iván is egész tisztességesen alakítja a magyar származású Interpol ügynököt, aki már az érkezése utáni pár órában látványosan rendet tesz a budapesti alvilágban. Hol van már az Európa Expressz béna vasúti akciózása, amikor még azon röhögtünk, mennyire hiteltelen a nyugati akcióhősök nyálas magyar klónja?
Kamarás az azóta eltelt majdnem 20 évben olyan sokszor alakított öltönyös keménylegényeket a nálunk készült külföldi produkciókban (lásd Hellboy 2, Die Hard 5, Válaszcsapás), hogy ma már egész jól állnak neki a maníros James Bond-pózok.
Szintén nem lehet panasz a gonosztevőre, Anger Zsoltra, aki amolyan kicsi, savanyú, de legalább magyar Jokerként bolondozza végig az egész filmet. Ő találta ki például a fentebb már emlegetett Bűn az egész élet, csípjen meg a csóka, ezer jagelló üldöz életre halálra! dumát is. Anger az Aranyéletben is egy ravasz, szmokingos gengszter, ezt a karaktert kisujjból kirázta itt is.
Ganxta Zolee is hasonlóan jó választás volt a nagypofájú, széttetovált gengszternek, aki a budapesti alvilág királyának hiszi magát, mivel ő mostanra már teljesen összeolvadt a '90-es években is cikinek számító, Amerika-majmoló magyar gengszterrapper énjével. Zoli papa valószínűleg ha akarna, sem tudna máshogyan öltözni és viselkedni, így itt csak saját magát kellett alakítania.
Na de ha ilyen jók a színészek, akkor mi bajod a filmmel?
Minden. A Cop Mortem ugyanis nem egy magyar akciófilm, hanem sok-sok filmszerű jelenet egymás mögé dobálva, ami nem áll össze semmiféle egységgé. Az akciójelenetekre természetesen nem nagyon lehet panasz, hiszen a rendező, Kovalik József a fél életét amerikai blockbusterek forgatásán töltötte kaszkadőrként. De sajnos pont ez lett a Cop Mortem gyenge pontja is: a film egyszerűen széthullik, amikor már nem azt látjuk, hogy pörögve felborul egy rendőrautó vagy Kamarás beleveri a rosszfiúk fejét a porcelánbudiba.
Nem is az a bajom, hogy a titkos szekta utáni nyomozás nevetségesen bárgyú, mert azért valljuk be, a Kobra a fejszéket ütögető mániákusaival is egy óriási marhaság volt. Az, hogy a párbeszédek úgy csikorognak, mintha a Cop Mortem csapata a hírhedt Imperium Galactica-videók folytatását forgatta volna le a kamera elé berángatott rokonokkal és haverokkal, szintén nem akkora gond, mert nem attól jó egy akciófilm, hogy Oscar-díjas színészek játszanak benne. Még azt is meg lehet bocsátani, hogy a színészek összes nagymonológ előtti levegővételét benne felejtették a filmben, hiszen a vágó is Kovalik József rendező volt, elfelejtett rászólni saját magára.
A fő gondom az a Cop Mortemmel, hogy görcsösen ki akarja szolgálni a retródivatot. De közben teljesen elfeledkezik arról, hogy miért volt jó az a korszak, amikor az akciófilmeket még rongyossá másolt videokazettákon néztük, és a Videoton szemcsés képernyőjén ugyanolyan menőnek tűnt A halál megsemmisítő harci gépezete, mint a Terminátor 2, a Mark Dacascos-féle Ragadozó 3-ra pedig azt hittük, hogy az a hivatalos Predátor 3.
A '80-as és a '90-es évek tesztoszteronszagú akciófilmjei ugyanis sosem voltak jók (egy-két olyan klasszikust kivéve, mint a Die Hard vagy a Halálos fegyver), ma pedig már egyenesen nevetségesek. Csak azért imádjuk ezt a zsánert, mert gyerekként faltuk az ilyen filmeket. Az egyszemélyes hadseregek és az egymást szekáló, legyőzhetetlen zsarupárosok kora azonban lejárt - bár ezt pont az Expendables-filmekben haknizó, nagypapakorú Schwarzenegger, Stallone, Van Damme, Bruce Willis és a rajongóik nem akarják észrevenni.
Ahhoz, hogy a '90-es évek akciófilmjeire utaló retró kikacsintások jól működjenek, ma már nem utánozni, hanem parodizálni kell a műfajt. Ezért volt jó a Kung Fury vagy a nindzsafilmeket a Linda tévésorozattal összeházasító, a magyar rögvalóság harcművészeit felvonultató Argo 2 - és ezért lett nálam a magát véresen komolyan vevő Cop Mortem a szegény ember Argo 2-je.
Ez a műsor nem jöhetett volna létre, ha nincs a Kontrax
Helyesebben az Árkád Üzletközpont az Örsön. Értem én, hogy a filmiparban, és különösen a mai vadkapitalista világban fontos a szponzoráció meg a termékmegjelenítés, de lehetett volna ezt sokkal ötletesebben is csinálni. Csak a film elején vagy féltucatszor feltűnt a pláza neve, az autós üldözés alatt pont itt lassultak be Mátrixosan a száguldó rendőrautók, és persze hogy az Árkád tetején vívta meg a főhős és a főgonosz az akciófilmek kötelező filmvégi nagy csatáját is - természetesen úgy, hogy jól látszódjanak a céglogók. Csakhogy totálisan hiteltelen fordulat volt, hogy egy crossmotorral menekülő gonosztevő pont egy plázába berobbanva hajt fel egy rakás mozgólépcsőn, csakhogy aztán zsákutcába szorulva a tetőn randalírozzon füstölő gumikkal, amíg el nem kapják.
Vagyis a rendező nem csinált mást, csak összeírt magának egy csomó jó ötletet és néhány büntetően cool egysoros beszólást az ifjúkori filmélményei alapján, aztán kanyarított mellé valami sztorit, minden mindegy alapon, hátha a kaszkadőrjelenetek elviszik a hátukon az egészet. Becsülendő Kovalik József lelkesedése, és az is, hogy egyetlen fillér állami támogatás nélkül összehozott egy hazai gyártású, B-kategóriás zsiványságot - csak épp 20 évet késett vele.
Ítélet: 5/10