Énekelő-táncoló filmkritikusok, a zenétől megmámorosodott rajongók. Ezeket hozta a hét Golden Globe-díjjal jutalmazott Kaliforniai álom. És még egy tucatnyi készülőben lévő előszereplős musicalt.
Egy éve még a filmstúdiók valószínűleg csak legyintettek volna, ha az élőszereplős musicalről kérdezték volna őket - ír a jelenségről a The New York Times. Persze tavaly ilyenkor még csak olyan filmcímek keringtek ebben a műfajban, mint a Mindörökké rock, Díva, Fiúk Jerseyből, Across The Universe - Csak a szerelem kell, Kilenc – mind filmmusical, de a robbanás mindegyik esetében elmaradt, el is riadtak a műfajtól az amerikai filmesek.
Amikor a 20th Century Fox 2001-ben kijött a Baz Luhrmann-féle Moulin Rouge!-zsal, olyannyira féltek a nézők fogadtatásától, hogy a trailerben nagyjából eltitkolták, hogy valójában egy zenés-táncos filmről van szó, a közönség csak a moziban szembesülhetett azzal, hogy szinte az egész filmet végigéneklik a szereplők. A mozi aztán hatalmas siker lett, de ez volt nagyjából az utolsó, ami ebben a műfajban nagyot szólt.
Aztán jött a Lionsgate stúdiótól a Kaliforniai álom, és a 30 millió dolláros költségvetésből készült mozi 132 millió dollárt produkált. Eddig. És akkor még nem beszéltünk a Golden Globe-esőről, és persze az Oscar-díjkiosztó még csak ezután jön.
Boldog-boldogtalan énekelni fog
A musical műfaját tehát újra felfedezték maguknak a filmesek, nosza el is kezdtek őrült tempóban ilyen műfajú filmeket gyártani: az imdb szerint kb. 20 ilyen típusú film van készülőben, egy közülük az élőszereplős Disney-klasszikus, a Szépség és a szörnyeteg, melynek márciusban lesz a premierje, és egy korábbi cikkünkben bele is lehetett hallgatni, hogyan boldogul Emma Watson az énekkel. A Disney-feldolgozások mellett a Broadway-sikerekben is látnak fantáziát a filmesek, készül már pl. a Wicked című Broadway-musical filmes verziója is.
Sok filmstúdió a 90-es évek óta először próbálkozik olyan zenés filmekkel, melyek eredeti filmzenét is kapnak, és nem ilyen-olyan feldolgozást a Broadway környékéről. Ilyen lesz például a Fox filmje, a The Greatest Showman on Earth, melynek főszerepében Hugh Jackman fog dalolni, és még idén bemutatják. A film egy cirkuszi impresszárió, P. T. Barnum történetét meséli el, és számos zenét írtak direkt Jackmannek.
Még Tom Cruise is!
A Disney-nek sincs elege a zenés filmekből: a Bob the Musical egy fejsérülést elszenvedő férfiról fog szólni, aki – miután fejbe vágták – elkezdi hallani az emberek szívéből szóló „belső zenét.” A film tervén már 2004 óta dolgoznak, és most újra elővették. Egy 2015-ös Vanity Fair-cikkben még arról ment a diskurzus, hogy vajon Tom Cruise főszereplésével készülő film fel tudja-e éleszteni a filmmusical műfaját. Hát nem kell tovább gondolkodni erről.
A Universal Pictures sem maradhat le természetesen semmiről, úgyhogy csinálják is nagy erőkkel a saját zenés filmjüket: az egyelőre címnélküli musicalben Josh Gad lesz a főszereplő, a film saját, külön bejáratú dalokat kap, melyeket az Alan Menken – Stephen Schwartz dalszerző-szövegíró páros hozza tető alá.
Új generáció, új igények
Marc Platt, a Kaliforniai álom producere, akinek további táncos-zenés filmek is vannak még a tarsolyában (például Will Ferrel és Kristen Wiig főszereplésével egy Mary Poppins-feldolgozás), úgy gondolja, hogy míg Hollywood a brandekben érdekelt, a közönség még mindig az eredetiségben és frissességben hisz. A musicalek pedig saját maguk márkái is lehetnek. Platt az újfajta közönségről is beszélt: arról, hogy folyamatosan növekszik a musicelre nyitott nézők száma, megjelent egy új generáció, akik olyan tévésorozatokon nőttek fel, mint pl. a Glee. Platt arról is beszélt, hogy a musicalek kicsit másfajta szórakozást nyújtanak, több érzelmi töltet van bennük, amit a közönség is értékel, és direkt ezt keresi, amikor beül egy musicalre a moziba.
Az élőszereplős musicalek reneszánszát az animációs musicalek hihetetlen sikere is befolyásolja. Gondoljunk csak a Jégvarázs elképesztő sikerére, amely 1,3 milliárd dollárt hozott világszerte a kasszába, hogy az Énekeljről, a Vaianáról és a Trollokról már ne is beszéljünk. Erről az összefüggésről azonban nem mindenki van meggyőződve: Kevin Goetz, a Screen Engine/ASI nevű filmkutató cég munkatársa például arról beszélt, hogy nincs olyan kutatás, ami ezt támasztaná alá.
Az is lehet, hogy a Kaliforniai álom csak egy hatalmas, jól sikerült kivétel. A Facebookon és az Instagramon mindenesetre nagyot megy a téma, tucatnyi videót töltenek fel a rajongók, amint épp a film egyik betétdalát éneklik, a közönségnél nagyon betalált a film, de a filmkritikusok is el vannak ájulva, úgyhogy valamit tudhatnak a készítők. A többi stúdió most ezt a valamit próbálja kitalálni, és 2017 során kiderül, hogy sikerült-e nekik rájönni.
