Regina George (Rachel McAdams) - Bajos csajok (2004)

Filmünk alaptézise, hogy az ekkor még oly népszerű Lindsay Lohan 16 éves kora ellenére még nem járt gimiben, mert szülei nevelték külföldön, és most, egyfajta antropológusként nézi, milyen is ez a világ. Mert ami itt folyik, az valóságos pszichológiai hadviselés és intrikák sora, és mindezek élén Regina George áll, a legmenőbb és legrafináltabb csaj az iskolában. Ő a királynő, a lányok bálványa, szinte mindenki rá akar hasonlítani, az ő szavát lesi. Nem tanácsos az útjába kerülni, ám az új lány alig teszi be a lábát, máris a lehetséges riválisaként tartják számon, és egy rivális úgy lehet legyőzni, ha a saját képükre formálják át. A karakter azért működik olyan jól, mert akkor a leggonoszabb, amikor a legnyájasabbnak látszik, és azért, mert Rachel McAdams különben egy nagyon kedves csaj, aki eddig is, ezután is kedves figurákat játszott – és most nagyon nem az.

Harry Ellis (Hart Bochner) - Drágán add az életed! (1988)

Az már nem jó előjel, ha egy karaktert úgy ismerünk meg, hogy egy kövér csík kokaint szippant fel, márpedig John McClane kedves nejének tenyérbemászó főnökét így látjuk először, és később sem lesz róla jobb véleményünk. Ellis egy tenyérbemászó pojáca, aki azt hiszi, hogy képes minden helyzetet uralni, és aki szerint minden csak az üzletről és a pénzről szól. Azt hiszi, hogy képes a felhőkarcolót elfoglaló terroristákat is manipulálni, és naná, hogy tökéletesen félreérti a helyzetet és az erőviszonyokat. Hans Gruber lesz az, aki letörli a képéről az önelégült vigyort, és nem szép dolog, de ő a mesterbűnöző egyetlen áldozata, akit nem igazán sajnálunk.

Fred O'Bannion (Ben Affleck) - Tökéletlen idők (1993)

Ez egy nagyon pici, de nagyon emlékezetes szerep – főleg azok számára, akik átestek már valamiféle beavatási szertartáson. Mert ez vár az elsősökre a filmbeli texasi kisvárosban a számos megaláztatás mellett a végzősök részéről. A fiúkra egy jó alapos fenekelés vár egy hatalmas krikettütővel, és a szertartásmester Fred O’Bannion, aki bukott diákként másodszor is gyakorolhatja hatalmát a zöldfülűek felett, a lelkesedése pedig töretlen. Akkor pedig még inkább bevadul, mikor az egyik elsős srác nővére megkéri a srácokat, hogy bánjanak finoman az öccsével. O’Bannion az igazi iskolai paraszt, aki majd a kocsmában is osztja az észt, de rendes munkát senki sem bíz rá, és akinek a gimis beavatás lesz jó eséllyel egész életének a fénypontja, az ekkor még tök ismeretlen Affleckre pedig passzol a szerep.

Willie (Billy Bob Thornton) - Tapló Télapó (2003)

Hát igen, Billy Bob Thorntonban valahol, nem is olyan mélyen tényleg ott van a bunkó, már a neve sem túl arisztokratikus, és nem véletlen, hogy oly sokszor játszik ordenáré fickókat, de egyik sem olyan paraszt, mint Willie. Az általa alakított börtönviselt, alkoholista áruházi mikulás a velejéig gusztustalan figura: a folyamatos káromkodás és paráználkodás mellett még lop, csal és hazudik is: egészen konkrétan azért járja a plázákat cinkostársával, a karácsonyi manónak öltözött aljas törpével, hogy miután munkát kaptak az áruházban, az éjszaka kirabolják az összes üzletet. És egy ilyen figurát csak „karakterben” lehet igazán jól eljátszani, így Thorton a forgatás jelentős részét részegen töltötte, bár az is lehet, hogy ennek semmi köze nem volt a figurához.

Johnny Lawrence (William Zabka) - Karate kölyök (1984)

A film főgonosza egyértelműen a Cobra Kai dodzsó  vezetője, John Kreese, a megkeseredett vietnami veterán, akinek csak a győzelem számít, kerüljön bármibe is, a közönség mégis a legjobb tanítványát, Johnnyt és az őt játszó William Zabkát jegyezte meg magának. Ő az, aki folyamatosan zaklatja a főszereplő Danielt, aki történetesen pont a volt csajára hajt, és ő az, aki a karate versenyen tisztességtelenül harcol – igaz, mestere utasítására, és az is igaz, utána lerója tiszteletét az őt legyőző Daniel előtt. Mégis, Zabka olyan jól hozta a genyó szőke srácot – és ebbe bele lehet látni a felsőbbrendű fajarroganciáját is -, hogy az szinte tönkretette a karrierjét. Későbbi szerepei során a közönség mindig pfújolt, ha megjelent a vásznon, az utcán sértegették, és az már annyira komikus lett, hogy átfordult a másik végletbe, és Cobra Kai címmel saját sorozatot kapott.

Stacy Flick (Reese Witherspoon) - Gimiboszi (1999)

Az első listánkra nem került fel hölgy, most két rém ellenszenves is előkerült, akiknek 2-vel kezdődik a személyi száma. A második a stréber Tracy, a gimi seggnyalója, aki mindent megtesz, hogy kitűnjön a diákok közül, pedig sem a társai, sem a tanárai nem kedvelik. Közelegnek a diákönkormányzati választások, és Tracy feltett szándéka, hogy ő lesz annak vezetője. Elképesztő kampányba is kezd, aminek ugyanúgy része a muffinosztogatás és plakátragasztás, mint a plakátszaggatás és viszony egy tanárral. Nem véletlen, hogy pályafutását nyílt ellenszenvvel figyeli egy másik tanár, aki mindent megtesz, hogy szabotálja a lány sikereit – de Tracy nem az a típus, aki feladja. Witherspoon valóban tenyérbemászó alakításáért Goldon Globe-jelölést kapott, Tracy alakját pedig Hillary Clinton előképének szokás tekinteni.

Bobby Pellitt (Colin Farrell) - Förtelmes főnökök (2011)

Már csak a cím alapján is választhattuk volna a filmből akár Kevin Spacey-t vagy Jennifer Anistont, de az előbbi túl evidens, egy nimfomániás fogorvosnővel pedig alapjáraton nincs sok bajunk, így marad a kokainfüggő, bunkó örökösként Bobby, azaz Colin Farrell. Aki azért is remek választás volt, mert őt szépfiúként, rendre pozitív hősként ismertük meg. Ehhez képest is egy korán kopaszodó, pornónapszemüveges, sörhasú kis pondróként jelenik meg, aki pont olyan gusztustalanul beszél, mint ahogy kinéz, a lakása az ízléstelenség csimborasszója, és az apjától örökölt céget is minden igyekezetével tönkre akarja tenni. Bőven megérdemli azt, ami rá vár.

Danny McBride (Danny McBride) - Itt a vége (2013)

Ha úgy vesszük, Danny McBride-nak nincs szerencséje a külsejével, hiszen csakis bunkó parasztokat játszhat el – nehéz lenne brit tudósként vagy porosz arisztokrataként elképzelni -, de ha úgy vesszük, szerencséje, van, mert bunkó parasztra mindig szükség van. Már az Ananász expressz ostoba drogdílereként is felkerülhetett volna a listára, de ott végül jó havernak bizonyult, ez mentette meg, itt viszont a lehető legrosszabb barát, ráadásul önmagát játszva. Mert lehet, hogy a lelke egy bárányé, a szíve meg Teréz anyáé, de Dannynek tényleg egy sültparaszt feje van, a többire pedig rendesen rájátszik, kezdve a beszédtől az öltözködésig és a rémes bundesliga séróig. És itt tényleg elereszti a benne élő sutyerákot, és miután haverjai már kénytelenek elviselni, kannibál szektát alapít, miközben Channing Tatum lesz a szexrabszolgája. Amúgy vicces pasi, és neki kéne eljátszania a The Tiger King játékfilmes feldolgozásának főszerepét.

Hartman főtörzs (R. Lee Ermey) - Acéllövedék (1987)

Stanley Kubrick eredetileg teljesen másnak szánta a szerepet, Ermey csak azért került képbe, mert maga is tengerészgyalogos kiképző őrmester volt, és tanácsadóként számolt vele, ő azonban akarta a szerepet, és próbaként úgy beszélt a rendezővel, mint a legutolsó kopasz újonccal. Úgy lehordta a sárga földig Kubrickot egy öt perces, szünet nélküli trágárságcunamival, hogy lehetetlen volt nem nekiadni a szerepet, és ő a továbbiakban is mindent improvizált. Az ő főtörzse munkaköri kötelességként alázza porig az újoncokat, humora szó szerint gyilkos, hiszen egyrészt az a feladata, hogy gyilkológépeket csináljon a kiskatonákból, másrészt az, akire rászállt, Leonard „Gomer” Pyle, és aki miatt az őrmester a többi újoncot is bünteti, tényleg gyilkossá válik. Hartman az ideális kiképző, bűne inkább az, hogy valószínűleg élvezi is, ha megalázhat valakit, Ermey pedig elképesztő.

José Luis Torrente (Santiago Segura) - Torrente, a törvény két balkeze (1998)

Első listánkról szégyenszemre lemaradt Torrente, pedig nála nagyobb sötét parasztot nehéz lenne elképzelni a film világában. Torrente egy nacionalista, fasiszta, önző, lusta, durva, rasszista, szexéhes és alkoholista exzsaru, aki az Atletico Madridnak szurkol, esténként rumba zenére járőrözik a 78-as évjáratú rozzant Seatjában, visszaélve azzal, hogy sokan még rendőrnek hiszik. Rozoga házban lakik tolószékhez kötött apjával, akit koldulásra kényszerít, hogy legyen miből megélniük, mert ilyen ember ő, akihez senki még egy bothoz kötözött bottal sem nyúlna, mégis valahogy mindig ő keveri és osztja a lapokat. Az alapjáratom sem előnyös külsejű Torrentét alakító Santiago Segura mellesleg a film rendezője, forgatókönyvírója is, a figura pedig azért lehetett olyan meglepően népszerű nálunk, mert visszaköszön benne a rémes lepusztult magyar kisember is. Nem csoda, hogy a széria öt részt élt meg.

A cikk első része ITT olvasható