Azon senki nem csoldálkozik, hogy az Elk*rtuk című Gyurcsány-film már a bemutató előtt is megosztó volt. A kedélyek nem csillapodnak és most már beindult a pontozóverseny is, amely során esélyesen olyanok értékelik mindkét oldalról, akik a legjobb esetben az előzetesét látták, és ennek megfelelően jelenlegi pontszámát nézve ez a világ legrosszabb filmje. És ahogy a film is politikai állásfoglalás, a pontozás is az, hiszen a legnagyobb filmes portálon, az Imdb-n vagy a legkisebb, 1-es vagy a legnagyobb, 10-es pontszámot kapja, középút alig van. Jelenleg az előzőből van nagyságrendekkel több, de ez változhat is, pláne úgy, ha lassan azok is elmondják a véleményüket, akik tényleg látták  filmet. Minket azonban most nem a film, hanem a jelenség érdekel.   

Az IMDb-n, akárcsak más hasonló oldalakon, csak regisztrált felhasználó szavazhat és csakis akkor, ha a filmnek már legalább egy nyilvános vetítése volt, azt viszont nyilván képtelenség ellenőrizni, hogy az adott felhasználó ténylegesen látta-e a filmet. Így történhetett, a 2016-ban bemutatott Az ígéret című film esetében, hogy egyetlen fesztiválszereplés után egy akkor még csak pár száz néző által látott alkotás több tízezer szavazatot kapott, amelyeknek döntő többsége 1 pontos volt ítéli meg. A film az örmény népirtásról szól, amelyet Törökország a mai napig nem ismer el, sőt, arrafelé még emlegetni is kockázatos a dolgot. A filmet mindössze a Torontói Filmfesztiválon játszották, rövid idő alatt azonban több mint 35.000 1-es szavazat érkezett rá elsősorban törökországi felhasználótól, akik jelentős része aznap regisztrálta magát. Az örménynek is aktivizálták magukat, a szimpátiaszavazatok száma felkúszott 88.000 fölé, de még mindig a törökök voltak többen, Mit tehet ilyenkor egy olyan oldal, mint az IMDb, amely az elfogulatlanságra és a szakmaiságra törekszik?

Nem túl sokat. Az egyetlen módszer, ami segíthet, az a súlyozott átlag, amelynek pontos mibenlétét ugyan nem árulják el, de nyilvánvalóan egyfajta megbízhatósági kritériumot vesz figyelembe. Vagyis aki évek óta „megbízhatóan” pontoz filmeket, vagy gyakran szavaz és nem mindig ugyanazt az értékelést adja, annak a szava többet nyom, mint a tegnap regisztrált felhasználóé, aki rögtön bedob egy 1-est, de semmiféle más aktivitást nem mutat. Persze több tízezer szavazatnál ez sem segít, de ahogy az IMDb honlapján áll: „Ritka esetekben megfigyelhető, hogy szervezett tömeges szavazási kampányokkal és más hasonló taktikákkal igyekeznek befolyásolni egy film felhasználói értékelését. Bár az az irányelvünk, hogy nem távolítunk el érvényes szavazatokat, az IMDb egy olyan mechanizmus segítségével számítja ki a súlyozott felhasználói átlagot, amely semlegesíti a film minősítésének mesterséges növelésére/csökkentésére irányuló kísérletek hatását. Ez a mechanizmus minden alkotásra vonatkozik. Más szóval, pusztán azért, mert az értékelések bontása nagyszámú szavazatot mutat, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a szavazatok azonos súlyúak. Biztosak lehetnek benne, hogy gondosan figyelemmel kísérjük ezekre a címekre vonatkozó szavazási mintákat, hogy meghatározzuk a legjobb ellenlépéseinket.”

És valóban, nem csak leszavazni, hanem felértékelni is lehet egy filmet. egy független produkciónál néhány száz hirtelen beértékelő 10-es szavazat is gyorsan megdobja az összpontszámot, de nem ez a jellemző. A leginkább színészként ismert Wagner Moura – ő volt Pablo Escobar a Narcosban első rendezése a Marighella premierjét a Berlinálén tartották, és már aznap több tízezer negatív szavazat érkezett. A film ugyanis a brazil katonai junta elleni fegyveres ellenállásról szól, és a jelenlegi brazil elnök, a szélsőségesen jobboldali Jair Bolsonaro hívei szavazókampányba kezdtek ellene, és ez a kampány annyira agresszívre sikerült, hogy az IMDb története során először hosszabb időre kénytelen volt felfüggeszteni a szavazást. A film pontszáma ma 3.6on áll, ennek majdnem 74%-a a legrosszabb pontszám, miközben a szintén mérvadó kritikaösszegző portálon, a Rotten Tomatoes-on a film 88 %-on áll, ami óriási és sokat mondó különbség.

Vannak más, nem sokkal jobb tendenciák is. Az elemzések megmutatták, hogy a női témájú filmekre több férfi voksol, mint nő, illetve a férfiak nagyobb szavazási hajlandóságot mutatnak egy női témájú alkotás esetén, mint máskor, és ennek fényében nyilván nem meglepő, hogy rendszerint kifejezetten alacsony pontszámot adnak. A női Szellemirtókat (2016) főleg férfiak szavazták le, nagyságrendekkel rosszabb értékelést adva, mint a nők, és ez történt a Marvel Kapitány-nyal (2019) is a címszereplő Brie Larson feminista kijelentései nyomán. Ennek az ellenkezője történt az Egy nemzet születése (2016) című történelmi filmmel, amikor a rendező-főszereplő Nate Parkert nemi erőszakkal vádolták, bár ott idővel a szavazatok kiegyenlítették egymást.

A legszélsőségesebb példát az indiai filmgyártás mutatja, nyilván nem véletlenül. Az ottani elképesztő nézőszámok és a bollywoodi sztárkultusz gyakorlatilag borítékolják, hogy ha arrafelé beindul egy pontozó hadjárat, ott kő kövön nem marad semmi. Ez történt a Gunday című 2014-es kalandfilmmel, amely esetében elég volt egy rosszul megfogalmazott mondat, amellyel sikerült egész Bangladest megbántaniuk, és a Gunday lett az első olyan alkotás, amely tartósan a legrosszabb, 1 pontos értékelést hordozta. Erről a „trónról” aztán egy másik bollywoodi produkció, a Sadak 2 (2020) taszította le, mégpedig az első rész férfi főszereplője, Sushant Singh Rajput öngyilkossága miatt, amiért a film rendezőjét okolják. Igaz, ebben az esetben a kritikai visszhang is hasonló volt, mivel a Sadak 2 a Rotten Tomatoes-on 8 kritika alapján 0 %-on áll.

Hogyan lehet mégis komolyan venni az olyan oldalak, mint az Imdb vagy éppen a Port.hu pontszám értékeléseit? A pont szám mellett érdemes megnézni a szavazók számát és a szavazatok eloszlását, és ezt összevetni magával a nézettséggel. Ha egy olyan filmet, amit csak 15.361 ember látott, 55 ezren pontozzák le, akkor ott valami egészen biztosan nem stimmel, és ehhez még a kommenteket sem kell elolvasni. A kommenteket sosem szabad elolvasni!