A Croodék: Egy új kor az emberi történelem első kultúrsokkját mutatja be, ahol barlanglakó hőseink megismerik a nagybetűs CIVILIZÁCIÓT, az pedig sikítófrászt kap tőlük, ami nagyon vicces.
Ki tudja, miért, de annak idején engem kikerült a Croodék (2013 ), ahogy aztán a belőle készült rajzfilmsorozat is elment mellettem. Aztán a tavalyi nyaralás során a gyerek elment vendégségbe, megnézte egy másik gyerekkel, és azzal jött haza, hogy ez milyen jó, nézzük meg együtt. Megnéztük, és tényleg tök jó, vicces karakterekkel, egy jól felépített, látványos és újszerű világgal, ami egy egészestés családi animációs filmhez képest annyiban mindenképpen meglepő, hogy teli van halálos veszélyekkel. És milyen praktikus, hogy csak most láttuk az első részt, mert így nem kellett sokat várni a folytatások világában elég nagy spéttel, 7 és fél év késéssel érkező második részre, a Croodék: Egy új korra.
Ott búcsúztunk el ugyebár Croodéktól – apa, anya, nagylány, a tompa nagyfiú, a furcsa nagyi és a mindig éhes kislány -, hogy kijöttek végre a barlangból és a Guy nevű sármos, idegen suhanc vezetésével nekivágtak felfedezni a világot. És itt elérnek egy nagy falig, amelyen túl egy olyan táj várja őket, ahol semmi sem akarja megenni őket, és amelyben bármikor pukkanásig ehetik magukat. Aztán gyorsan kiderül, a területnek gazdái vannak, a náluk jóval fejlettebb Jobbagyék – nem Jobbágyék, hanem „jobb-agyék” -, akik az egészet elkerítették, megművelték és kicsinosították, és akik most dermedten figyelik a barlanglakó betolakodókat. A csavar az, hogy Jobbagyék még kiskorából ismerik Guyt, akivel szívesen összehoznák a saját tinilányukat, pedig az már-már összejött Croodék jóval csiszolatlanabb lányával, Eeppel. Adott a konfliktus, az új korszak embereinek meg kell szabadulniuk a régi kor maradványaitól, de vajon tényleg teljesen értéktelenek a széles homlokú előemberek és tényleg annyival értékesebbek az ingatlanfejlesztő protohipszterek?
A folytatással nem találták fel a spanyolviaszt, logikus volt, hogy embereinket más emberek közé kell terelni, meg hogy jöhet a sok találmány, a letelepedés és a civilizáció. Az is kézenfekvő megoldás volt, hogy mindezt egy másik, náluk jóval előrébb járó családon keresztül ismerjük meg, ahogy az is adta magát, hogy szegény Guy legyen a kapocs a két társaság között. Ez azt is jelenti, hogy sok minden meglepőt nem kapunk – legfeljebb akkor, amikor hőseink kimozdulnak a falon túlra -, de ezzel nincs semmi baj. Van elég dinamika hőseink és új barátaik között minden szinten, elég energiát öltek ezekbe a karakterekbe, és kapunk egy vadi új világot is. Az első film képivilágát a tűz határozta meg, itt a víz dominál, színpompásabb, pazarabb a táj, színesebbek az új teremtmények a nagy öklű „punch monkey-k” külön extra viccesek, ráadásul mindezt az első rész költségvetésének kevesebb mint a feléből hozták ki.
Azt persze értettem, hogy akárhány új szereplő lép be, attól mi még Croodék oldalán állunk, de az furcsa volt, hogy az új családot, Jobbagyékat a készítők elintézték túlságosan is kifinomult ízlésű strandpapucsos, szelektív hulladékos hipszterekként, némileg elfeledkezve arról, hogy azt az egész összetett és jól működő világot a hatalmas fallal a saját kezükkel építették fel, nem a neten rendelték. Vagyis van itt némi, a józan ésszel szembemenő favorizálás, de ezt legfeljebb a hozzám hasonló szőrszálhasogató apukák teszik majd szóvá, a gyerekek imádni fogják, és nem véletlen, hogy ez az újranyitás egyik legnagyobb sikere. Azt csak úgy mellékesen jegyezném meg, hogy Crood apuka eredeti hangja abszolút tökéletes választásként Nicolas Cage, akinek tágra nyúlt tekintetű minden őrültségét a lehető legjobban adja vissza Schnell Ádám magyar hangja, de az egész szinkron pont olyan jó, mint az első résznél volt. És azok a majmok tényleg viccesek – akárcsak a zeneválasztás – és vannak pókfarkasok, amik hálót lőnek ki a seggükből, és ez már önmagában megéri a jegy árát.
Értékelés: 8/10
