Tim Burton 1989-es Batmanje elképesztő sikert aratott, valóságos "batmánia" tombolt szerte a világon, és a Disney ezt elirigyelvén a Dick Tracyben látott hasonló aranybányát. Chester Gould ballonkabátos nyomozója 1931 októberében jelent meg először a Detroit Mirror hasábjain, és hamar az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb képregényfigurájává vált. A sorozat napilapokban jelent meg stripes felbontásban (3-4 paneles képregénycsík), illetve vasárnaponként egy teljes (színes) oldalon – később jó néhány történet némileg átszerkesztve füzetes formában is napvilágot látott. A sorozat egyébként Gould nyugdíjba vonulása, majd 1985-ös halála után sem szűnt meg, ma is napról napra megjelennek a friss képcsíkok.

A Dick Tracyről alapvetően a következőket érdemes tudni: nem tagolódik élesen, jól elválasztható sztorikra, egyik esetből jön a másik, olyasmi hatást keltve, mintha egy gigantikus "végtelen történet" lenne. Gould továbbá nagy hangsúlyt fektetett a nyomozómunka minél hitelesebb bemutatására, és az elsők között építette be a bűnügyekbe a kriminalisztika módszereinek legfrissebb eredményeit. A bűnesetek is változatosak, Tracy mindenféle bűnözővel összeakaszkodott az elmúlt 80 év során, a piti szélhámosoktól kezdve egészen a bérgyilkosokon át az emberkereskedőkig. (A realizmust megsínylette a 60-as évek "űrkorszaka", holdlakókkal és egyéb sci-fi elemekkel, majd a 70-es évekre is megváltozott a sorozat tónusa, Tracy is vaskos bajuszt kapott a hippikorszak jegyében.)

Azt hihetnénk a groteszk, rajzfilmszerű figurákról, hogy izgalmas, ám könnyedebb történetek szereplői, pedig ez korántsem igaz, sőt: Dick Tracy világa sötét, erőszakos és több helyütt kifejezetten kegyetlen. Ezért is volt fura a Disney választása: hiszen ha eltekintünk a fura kinézetű figuráktól, a képregény kőkemény hard boiled krimi, amire nehezen építhető egy gyerekeket is megőrjítő franchise. 

Warren Beatty a negyvenes évek korszakára, a stripsorozat fénykorára koncentrált filmjében, amikor is a legnevezetesebb alakok bukkantak fel a képkockákban: Flattop, the Mole, B.B. Eyes, the Brow, azaz a legrosszabb arcú figurák a filmben jó eséllyel ebből az időszakból származnak. Egyetlen fontos kivétellel: az Al Pacino játszotta Nagymenő (Big Boy Caprice) Tracy legelső ellenfele volt, bár teljesen máshogy néz ki a képregényben, mint a vásznon. Beatty a karakterek groteszkségét kiemelve egy fura hangulatú, már-már paródiába illő filmet forgatott, amit a látvány is hangsúlyoz. Stephen Sondheim dalaival kissé musical-szerű, a trükkök kellemesen régimódiak, ám rendkívül látványosak, és Beatty csak azokat a színeket használja, amiket régen a képregények vasárnapi mellékletek oldalain: pirosat, kéket, sárgát, narancssárgát, zöldet és lilát. 

Noha a film története hagy némi kívánnivalót maga után (bár talán azért, mert a stúdió nyomására Beattynek fél órával rövidebbre kellett vágnia), ám a látvány és különösképpen a maszkmesterek munkája egészen elképesztő, a gengszterek pontosan úgy néznek ki, ahogyan azt Gould egykor megrajzolta – az egyébként testes, kicsi fejű Nagymenőt leszámítva, akinek ábrázatát némi kísérletezés után végül maga Pacino tervezte meg.

Íme még néhány érdekesség a filmről:

• A legelején látható leszámolásban több fura arcú gengsztert is láthatunk, közülük a legnagyobb kihívást az ici-pici arcú "Littleface" Finney maszkjának megalkotása jelentette. Egy gyerek játszotta a karaktert, így felnőtt nagyságú testbe öltöztetve, túlméretezett fejjel a maszkmesterek elérték a kívánt hatást.
• A képregény rajongójaként Beatty minél több karaktert szerepeltetni akart, összesen huszonegyet, attól tartva, hogy ha nem lesz folytatás, nem mutathatja meg őket.
• Macaulay Culkin játszhatta volna Tracy fogadott fiát, Juniort, ám inkább a Reszkessetek, betörők!-et választotta.
• Három Oscart nyert: díjat kaptak a maszkmesterek, a látványtervezők és Stephen Sondheim a dalbetétekért.
• A film előkészületeinek idején szó volt arról, hogy Tim Burton ül a rendező székbe, de végül inkább nekiállt az Ollókezű Edwardnak.
• Danny Elfman a Batman zenéje miatt kapta meg a Dick Tracy zenei aláfestését, és ezúttal is fantasztikus munkát végzett.

• Al Pacino Guido Frascatti álnéven akart szerepelni.
• Pacino maszkja egyszer kishíján tönkrement, miután a színész spagettit evett. Az eset után a stáb bizonyos tagjai "maszkrendőrségként" figyelték a maszkot viselő színészeket, hogy ne egyenek tésztát.
• Dustin Hoffman szívességből játszotta el a Motyogót.
• Beattynek eredetileg terveztek egy kampós műorrot, hogy jobban hasonlítson a képregénybeli Dick Tracyre,  de a maszkmesterek végül úgy döntöttek, hogy nem használják, vétek lenne felismerhetetlenné tenni a színész arcát.
• A Dick Tracy volt a Disney első képregényfilmje, bár csak a trailerben jelent meg a logójuk, a filmben már a Touchstone Pictures nevű leányvállalatukét láthatjuk.
• Beatty továbbra is ül a filmes jogokon, és néha megemlíti, hogy elkészíti a folytatást.