Amikor Nagy Ervin likacsos pólóban vonaglik, Stohl András női ruhában nyivákol vagy féltucat szimpatikus karakterszínész pucéran fetreng egymáson, az csakis a szakma szeretetéről szólhat.
Amikor Kovács Lehel egy tálcával élesen pofán csapja az arcoskodó Hujber Ferencet, amikor Oroszlán Szonja olyan hülye és önző, hogy azt nem lehet fokozni, amikor Szabó Győzőnek tizenötször mondják el, hogy kicsi a pöcse, Csuja Imre beporoltózott fejjel csinál végig egy jelentet és László Zsolt valamivel később szerelmet vall neki, az nem a rossz poénokról szól. Nem csak a rossz poénokról szól, merthogy a Divinyi Réka és Herendi Gábor páros nem az évszázad forgatókönyvét tette le az asztalra, sőt, de tudták, hogy a 2001-es Valami Amerika van olyan alapanyag, amiről még bőven le lehet húzni egy bőrt, és azt is, hogy ezekkel a színészekkel nem nagyon lehet hibázni. Még akkor sem, ha női ruhát, lyukacsos pólót és/vagy magas sarkút adnak rájuk. Merthogy a játékidő tekintélyes részében egy börtönben járunk.
A három testvér, Tamás, Ákos és András egy iszonytatóan béna lövöldőzős jelenet után, amit mintha két kisfiú rakott volna össze a szomszéd játszótérről, azt kiabálva, hogy PITTTTYU, PITTYU, a rács mögött találja magát. Hát persze, hogy régi ismerősük juttatta őket oda, Alex (Szervét Tibor), a szélhámos, aki ráadásul szerelmes Tamás éppen várandós feleségére. És miért tesz ilyet Alex, azon túl, hogy egy genyó? Egy százmilliót érő híres bélyeg miatt, amire két balfék banda is hajt, akik szintén hűvösre kerülnek, és igen, kedves olvasó, akad még olyan merész forgatókönyvíró, aki bátran el meri sütni a ritka bélyeges trükköt, aminek se előzménye, se folytatása vagy létjogosultsága nincsen!
Szóval mindenki a rács mögött, kivéve a lányokat, ahol valamiért elő kell adni a Valami Amerika 2-ben már elsütött musicalt, csak pasikkal, ami egy újabb ördögi forgatókönyvírói bravúr -, de azért van itt új emberként Stohl Buci, aki bevállalja, hogy egy kokófüggő tehetségtelen színész, Nagy Ervin pedig azt, hogy ő a böri kivarrt tenyészbikája, a már emlegetett likacsos horgászpólóban. A sok ratyipoén és az indokolatlanul sok férfisegg mutogatás mellett azért jut idő egy kis lelki életre is. Tamás (Pindroch Csaba) megint művészkedik egy kicsit, Hujber Feri megint olyan FURCSA, amire a való életben is bármikor képes, Szabó Győző pedig, aki az első részben még egy nagydumás csajozógép volt, valamiért tutyimutyi lett kicsi pöccsel. És a Valami Amerika 3 mégsem olyan rossz, mint mondjuk a teljesen lélektelen, üres Pappa Pia az elmúlt nyárról, és a párhuzam már csak azért is áll, mert mindkettő megírásában részt vett Divinyi Réka.
Herendi Gábor, aki a Kincsem sikere után különösebb görcs nélkül, mintegy mellékesen csinálhatta meg első nagy sikere folytatását, láthatóan szereti ezt a sztorit és szereti ezeket a szereplőket. Ezért is érezhető, hogy ezek a színészek szívesen hajlandóak hülyét csinálni magukból, talán túlságosan is, nem zavarják őket a legbárgyúbb poénok sem, amiknek persze meg van a maguk közönsége, ez már a sajtóvetítésen is kiderült, vagyis lesz itt siker, mosoly és bevétel. És vannak olyan szerencsés színészek, akik karakterüknek vagy saját kisugárzásuknak köszönhetően némi komoly eljátszanivalót is kapnak, mint például Ónodi Eszter, akinek csak azt kellett bevállalnia, hogy hatalmas pocakkal rohangászik, viszont nyilván kevésbé engedhette el magát a forgatáson. Mert a pódiumbeszélgetés alatt azért kiderült, a srácok azért remekül szórakoztak, mert ez is a színészi munka része. Meg az alázat!
Értékelés: 5/10
