Fájón idióta baromságok kedvenc filmjeinkben

Persze jól néznek ki, meg ezek csak filmek, de mégis szinte ordítanak az irritáló logikátlanságoktól.

Vannak olyan filmek, amelyek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal, ezért ezektől nem is lehet elvárni, hogy hiperiralisztikusak legyenek és egy az egyben át is lehessen ültetni a film minden egyes momentumát a valóságba. Ugyanakkor az talán nem nagy elvárás, hogy az adott film legalább a saját maga által felállított törvényeket ne hazudtolja meg.

A T-Rex esete a magasarkúban futó nővel

Eleve mit várunk egy dinós filmtől, ugye? Nem sokat, de azt igen, hogy ne legyen olyan nagyon olcsó és bazári mutatvány. Hogy

ne üvöltsön róla, hogy ez mindent figyelmen kívül hagyva egy vicc, aminek az a csattanója, hogy az Universal Stúdió meggazdagszik a mozis bevételekből.

Lehetne mondani a raptorokat szelídítő főhőst, a mutáns dinók fegyverré avanzsálását, de ezek pont olyan elemei a filmnek, amit építik a mesét. Aztán jön egy olyan jelenet, amire tényleg csak azt tudjuk mondani, hogy ilyen nincs.

Amikor Claire ott áll magassarkúban az arcától nagyjából 1-2 méterre lévő T-Rexszel szemben, majd futásnak ered. A T-Rex üldözni kezdi. És lehet, hogy nem olyan nagy az a táv, amit meg kell tenniük, és az is lehet, hogy a T-Rex nem tud futni, csak gyorsan sétálni, kb. 15 mérföld per órával, azaz 24 kilométer per órával, ami azért nem egy nagymama tempó, de fix, hogy két-három lépés után simán ketté tudta volna harapni a dinoszaurusz az előle menekülő nőt.  Ehhez képest a filmben azt látjuk, hogy Claire sokkal előbbre van, mint a fenevad.

Marty McFly sose utazott volna sehova, csak a legközelebbi kórházba

Még mielőtt elkezdődne a film (Vissza a jövőbe), mielőtt bármi fogalmunk lenne arról, hogy mi is lesz itt, azt látjuk, hogy Marty McFly megérkezik egy fura műhelybe, ami tele van ezernyi érdekes dologgal. Majd megtalálja azt az óriási hangfalat, minden értéket maximumra állít, majd a húrok közé csap. Na, főhősünk ezen a ponton halt volna meg, ugyanis a 194 decibeles hanghullámtól szétszakadt volna a tüdeje.

Mad Max vérszegénysége

A Harag útja sem megtörtén események alapján készült film, de emberek szerepelnek benne, akik a Föld nevű bolygón élnek, akiknek a szervezete (feltehetőleg) ugyanúgy épül fel, mint a mai emberé. Ez pusztán azért fontos, mert a filmben van egy jelenet, amikor az egyik autó elejére kiláncolt Maxtől elkezdenek vért venni. És ez nem egy sima, önkéntes véradás, ahol maximum fél litert vesznek le az embertől, hanem ez egy masszív kiszipolyozás. Konkrétan le akarják csapolni Max vérét teljesen. Ez majdnem sikerül is, ugyanis durván 3 litert sikerül levenniük. Ez a jelenet hosszából lett kikalkulálva. Ha a számítás helyes, akkor ez a mennyiség olyan szintű vérveszteséget jelent, ami konkrétan halálos.

Tornádó és az öv

Már megint az az átkozott fizika. A Twister című film egészen jól bánt a fizika törvényeivel, majd eljött az a pont, amikor el kellett dönteni, hogy mi legyen a főhősökkel. Nyilván nem halhatnak meg. Nem lehet az, hogy őket is felszippantja a giga erős tornádó. Szóval hiába láttuk, hogy ez a forgószél bizony fel tud kapni egy tartálykocsit is,

mert ha főhősünk egy övvel egy drótba kapaszkodik, akkor ő bizony nem repül el a francba.

Logikus. Mindent le kellett volna fixen szíjazni övekkel, aztán nem lett volna semmi baj, ugye,

A Sötét Lovag megölte volna Jokert

Christopher Nolan Sötét Lovag-trilógiáját a legrealisztikusabb Batman-filmnek szokás nevezni, mert a többihez képest sokkal kevésbé képregényes a világ, amiben játszódik. De ez még nem jelenti azt, hogy ne lenne tele már-már a Halálos Iramban-sorozatot is megszégyenítő, fizikai törvényeket áthágó, idegesítő következetlenségekkel. Leginkább a befejező részből lehetne példákat hozni, például azt, hogy Gordonnak semmi baj sem lesz, pedig egy olyan kamion hátuljában utazik minden biztosíték nélkül, ami több métert zuhan egy aluljáróba. A második rész végén viszont ott van az a jelenet, amikor Batman végül lelki Jokert a tetőről, de mivel az ő kódrendszerében ott van, hogy ő nem öl meg senkit, ezért az utolsó pillanatban visszarántja az egyik kütyüjének segítségével a film főgonoszát. A baj, hogy itt Joker lába egy az egyben leszakadt volna, tehát mindenképp meghal. Még szerencse, hogy ez csak egy film, és nem a fizika törvényei érvényesülnek, hanem az írói elképzelések.

Persze a látvány, a show sokkal fontosabb, mint holmi fizikai törvények meg tudományos tények. A lényeg, hogy jól nézzen ki a végeredmény és a nézők fizessenek a kasszáknál.