Ne bántsátok a feketerigót! (1962)

Miért tiltották be a könyvet? Harper Lee 1960-ban kiadott regénye az egész világon népszerű lett – kivéve a konzervatív amerikai Délen. Itt számos államban próbálták betiltani „erkölcstelenség” címén, de ez csak megyei szinten sikerült, például Virginiában, illetve Kalifornia és Mississippi több városában is, az utóbbiban a könyv „becsmérlő nyelvezete” miatt, pedig nyilvánvalóan a téma csípte a kedves déliek szemét.

A Robert Mulligan rendezte filmes feldolgozás legalább akkora siker lett, mint a regény, nem utolsósorban Gregory Peck alakításának köszönhetően, aki Oscart is nyert legjobb férfi főszereplőként a főhős, Atticus Finch megformálásáért. Ő az a védőügyvéd, aki elvállalja egy nemi erőszakkal – ártatlanul – vádolt fekete férfi ügyét Alabamában az 1930-as években. Szinte semmi esélye az előítéletektől fűtött tárgyalóteremben, de a legnagyobb veszély az, hogy a felheccelt tömeg meg akarja lincselni a védencét, és esetleg őt is.

Carrie (1976)

Miért tiltották be a könyvet? Ez a könyv csinált sztárt Stephen Kingből, és ez a regény indította el a King-feldolgozások végeláthatatlan sorát, és mai napig is töretlen a népszerűsége. Megjelenésekor azonban akadtak heves kritikusai, akik között voltak, akik meglepő okokból követelték a Carrie betiltását. Természetesen akadtak, akik a könyvben ábrázolt erőszak miatt reklamáltak, illetve a kiskorúakat is érintő szex említése miatt, de olyan is volt, aki azért követelte a könyv feketelistára kerülését, mert abban témaként előkerült a menstruáció, ami a jelek szerint sokak számára tabu. Az évek során a könyvet hosszabb-rövidebb időre  betiltották Nevadában, Vermontban, Iowában, New York államban, Pennsylvaniában és Észak-Dakotában.

Brian De Palma klasszikus horrorjában a jelentéktelen külsejű, gátlásos Carrie White (Sissy Spacek) sokat szenved iskolatársai otromba vicceitől, de otthon sincs nyugta, mert bigottan vallásos anyja még arra sem képes, hogy felvilágosítsa a női lét rejtelmeiről. A lány szinte összeomlik, amikor a zuhanyozóban szembesül az első menstruációjával. A többiek irgalmatlanul kigúnyolják, amit már a tanárnő sem tűrhet. Megbünteti a főkolomposokat. Bár van, aki bánja a dolgot, az egyik lány bosszút forral és a fiújával együtt gonosz tervet szőnek Carrie ellen. Ám egy dologgal nem számolnak: hogy Carrie-nek különleges, emberfeletti képességei vannak.

Sophie választása (1982)

Miért tiltották be a könyvet? Bár számos irodalmi öröklistán szerepel még ma is, William Styron könyvére sok panasz érkezett hangsúlyos szexuális tartalma miatt. Bár hivatalos indoklás nem érkezett, valószínűleg ezért tiltották be Dél-Afrikában, ami tulajdonképpen jó reklám volt a kiadó és az író számára. „Bár a tiltás meglepett, tulajdonképpen örülök, hogy a könyvet kitiltják Dél-Afrikából. ami a rendkívüli elnyomásról ismert. Megtisztel, hogy ezzel olyan írókhoz csatlakozhatok, mint Joseph Heller vagy Nadine Gordimer, akiket hasonlóképpen kitiltottak Dél-Afrikából.” A regényt 2001-ben a kaliforniai La Mirada főiskolájában tiltották be.

Bár Alan J. Pakula filmje látszólag egy szerelmi háromszögről szól, a lényeg a szereplők múltja. Stingo, a délvidéki amerikai író (Peter MacNicol) Brooklynban megismerkedik két fiatalla a lengyel  Sophie-val (Meryl Streep) és a zsidó Nathannal (Kevin Kline). Nem sokkal a második világháború után vagyunk. Sophie túlélte ugyan a koncentrációs tábor borzalmait, de két gyermekét elvesztette. Nathan, a szerelme megtört lelkű ember. Sophie múltját homály fedi. Az asszony nem tud beszélni róla, mert képtelen szembesülni szülei tetteivel és a saját, múltbéli életével. Gyötrő bűntudata választás elé állítja.

Bíborszín (1985)

Miért tiltották be a könyvet? Alice Walker Kedves Jóisten című, egy fiatal afroamerikai nőről szóló regénye megjelenésekor rengeteg kritikai elismerésben részesült, egyebek között megkapta a Pulitzer-díjat. Ennek ellenére voltak, akik magukra vették, hogy a könyv részletesen foglalkozik a rasszizmus és a szexuális erőszak témáival, még a homoszexualitást is érintve. Még 35 évvel a könyv megjelenése után is vannak, akik tiltakoznak ellene: 2017-ben Texas állam összes börtönének könyvtárából kitiltották nyelvezete és a benne ábrázolt erőszak miatt.

„Csak nézd meg magad!” - vágja Celie fejéhez a férje – „Nigger vagy, szegény vagy, csúnya vagy, nő vagy." És Celie, akinek fejlődését tizennégy esztendős korától a 20. század eleji Georgiában egy emberöltőn át kísérjük figyelemmel, s aki a hosszú-hosszú éveken át csak istenhez írhatta a leveleit, a maga embersége és két szeretett asszony segítsége révén mégis megáll a lábán, és szembefordul a sokszoros átokkal. Steven Spielberg nagy sikerű, 11 Oscar-jelölést begyűjtő filmje sztárt csinált a fiatal Woopi Goldbergből, és ha nem is ez lett a mester legemlékezetesebb filmje, a maga korában rendkívül fontos témákat boncolgatott.

Amerikai pszichó (2000)

Miért tiltották be a könyvet? Bret Easton Ellis azonos című regénye megjelenésekor óriási irodalmi szenzáció volt, elsősorban azért, mert a brutális tartalmat könnyed, elegáns stílussal ötvözte, miközben hajszálpontosan tárta fel az ezredforduló előtti yuppie korszak agresszív ürességét. Ezt persze nem mindenki díjazta, több országban nem akadt kiadó, amely be merte volna vállalni, Ausztráliában pedig csakis befóliázva kerülhetett a könyvesboltokba a kiskorúak védelmében, és kizárólag 18 év felettiek vehették meg. 

A Mary Harron rendezte filmfeldolgozás ugyan nem lett akkora siker, mint a könyv, de Christian Bale személyében megtalálták hozzá a tökéletes Patrick Batemant. A szadista, mániákus de cseppet sem őrült Wall Street-i bróker meséje nyilván nem lehetett annyira véres, mint a regény, hiszen akkor be sem mutatták volna, de remekül hozta a kor hangulatát és főleg a főhős karakterének kettősségét

Papírsárkányok (2007)

Miért tiltották be a könyvet? Khaled Hosseini regényét számtalan nyelvre fordították le és több millió példányát adták el, de nem volt vele mindenki boldog. Az amerikai könyvtárszövetség nyilvántartása szerint a regény az előkelő negyedik helyen áll az alapján, hányan kérvényezték a betiltását. Az okok változóak: iszlám propaganda vagy pont ellenkezőleg, iszlamofóbia, homoszexualitás, fiatalok szexuális kihasználása ésatöbbi.

A háború szélén álló, kettészakadt Afganisztánban két gyermekkori jóbarát, Amír és Hasszán örökre elszakad egymástól egy teljesen ártatlan sárkányeregető verseny következményeként. Mert a győzelem keserű következményeként az egyik fiú gyáván elárulja a másikat, és ez tragikus események sorát indítja el. 20 évvel később a már Amerikában élő Amír visszatér a tálibok által vasmarokkal uralt, veszedelmes országba, hogy szembenézzen a sötét titkokkal, és megpróbáljon mindent jóvátenni. Marc Forster rendkívül mutatós filmje számtalan díjat és egy Oscar-jelölést is begyűjtött.

Időcsavar (2018)

Miért tiltották be a könyvet? Ava DuVernay filmje nem arról híres, hogy irodalmi feldolgozás, hanem arról, hogy rettenetesen nagyot bukott. Madeleine L'Engle korai fantasy regényét az évek során számos különböző okból tiltották be vagy akarták feketelistára tenni. A 60-as években az erős akaratú női főszereplőt helytelenítették, de ahogy teltek az évtizedek, a könyv betiltása melletti érv egyre inkább a vallás lett. A bigott vallásosok konkrétan egy jelenetet kifogásoltak, amelyben Jézus, Gandhi, Einstein és Buddha együtt száll szembe a gonosszal – ezt több elvakult keresztény úgy értelmezte, hogy ezzel íz írónő azt sugallja, hogy a másik három személy ember ugyanolyan fontos, mint Jézus.

Duvernay rendkívül látványos és ritka ambiciózus rendezése valahol a Felhőatlasz szintjén lett zavaros és követhetetlen, csak nélkülözi annak művészi értékeit. Helyette kaptunk egy kissé zavaros politikai korrektség gyorstalpalót, hiszen a szereplők zöme színes bőrű nő, sőt, extraszínes bőrű nő, kezdve magával Oprah Winfrey-vel. Aki lehet, hogy jelen esetben inkább negatívum volt, mint hozzáadott érték, ehhez jött egy rendkívül drága és elhúzódó marketing kampány, meg ugye a jókora, 100 millió dolláros gyártási költség, míg a bevétel összesen 132 dollár millió volt, beleértve a nem túl lelkes nemzetközi forgalmazást is, vagyis a Disney nem járt túl jól.