Rimóczy Kolos gyűjtő arról mesél, hogy a Csillagok háborúja magyar plakátja 1,8 millió forintért kelt el, a lomtalanításból mentett Vissza a jövőbe meg 150 ezret ér.
Az amerikaiak imádják kultfilmjeik magyar plakátjait. Tulajdonképpen ennek is köszönhető, hogy itthon most értéke van a filmplakátoknak. Rimóczy Kolos gyűjtővel, a Retrozeum tulajdonosával – többek között – arról beszélgettünk, hogyan mentett meg mozigépészként temérdek moziposztert, miként adott el 1,8 millió forintért egy Star Warsosat, melyek a legritkább magyar filmes relikviák, valamint filmrajongóként miért pont mezőgazdasági plakátokat vitt a Kincsvadászok című tévéműsorba.
A mozigépész minden filmet megnézhet?
Gyerekkora óta imádja a filmeket Rimóczy Kolos, és mikor 2004-ben a főiskolát abba kellett hagynia, hogy elmenjen dolgozni, a Duna Plaza mozigépész állását választotta betanítással. Az állásban az vonzotta, hogy végignézhet majd egy csomó filmet, ami természetesen egyáltalán nem így történt... 7 évig dolgozott mozigépészként, akkor még 35 mm-es filmekről, tekercsekről vetítettek. Akkor bocsátották el a kollégáival együtt, amikor jött a digitalizálás, és multiplexek borították el a várost – a 2010-es évek elején. Ez egy belterjes, szűk szakma volt, de a mai napig, ha találkoznak egykori mozigépészek, azonnal összekötnek neveket, arcokat, kapcsolatokat.
Majd lesz vele valami
A 90-es években, a Petőfi Csarnokban szerezte be azt a pár moziplakátot, ami otthon pihent nála. Különösebben nem foglalkozott velük. De mozigépészként azzal szembesült, hogy mikor levettek műsorról egy-egy filmet, a megsemmisítőbe akarták szórni a plakátjaikat. Ő pedig ezt luxusnak tartotta, ezért felvetette, hogy szívesen hazavinné. Ezt senki nem ellenezte, és egy idő után már minden promócióval kapcsolatos dolgot elvitt „majd lesz vele valami”-alapon. Kérte a közvetlen és a más mozikban dolgozó kollégáit, adjanak neki megmaradt régebbiekből is. Csupa olyat, ami már senkinek sem kell. Aztán elkezdte a hirdetéseket böngészni, és ment minden után, ami érdekesnek tűnt. Akár egy kis Balaton melletti településre, Tabra, ahol 800 darab plakátot 10 ezer forintért nyomtak a kezébe. De akadt olyan hirdető, aki két csokit kért meg kétezer forintot 300 darab plakátért.
Fogalmam sem volt, mit kezdek ezekkel, egyszerűen nem akartam, hogy kidobják.”
Nemcsak olyan alkotásokét őrizte meg, amiket látott és szeretett, azokat is, amiket nem is nézett meg. Így maradt meg egy csomó kevésbé ismert film plakátja. Körülbelül 5-6000 darabossá dagadt a gyűjteménye – de ez csak tipp, sosem számolta meg.
Lomtalanításból, pincékből, lakásürítésből
Honnan kerülnek még elő érdekességek? Egy csomó mindent megmentett már lomtalanításból, pincékből, lakásürítésből. Vannak, akik lomtalanításokon vadásznak, tőlük szokott vásárolni. Általában tisztában vannak azzal, milyen értékeket találnak, még akkor is, ha az árukat nem feltétlenül saccolják meg jól.
Például onnan került elő egy okirat Mária Terézia királynő aláírásával, amelyet végül árverésen értékesített. De bevittek hozzá egy budapesti népügyészség vezetője által kiadott belépési engedélyt Szálasi Ferenc és társai kivégzésére. Az első Vissza a jövőbe-plakátját is egy lomtalanításból vitte be valaki, ami őrület, mert ez a kedvenc filmje. Nehezen vált meg tőle, de vigasztalta, hogy bevitt valaki egy újabbat. Ez nem az övé, de amíg eladja, a boltban lóg a falon. Ami az egyiknek nem kellett, a másiknak érték. Az árak pont így alakulnak. Befolyásolhatja, ki mennyire kapcsolódik emocionálisan a tárgyhoz. A gyűjtőknek több típusa van: a rajongó, a vérprofi, és a befektető – mindhárman más árat vesznek alapul. A rajongó az olcsó kategóriát célozza meg, a profi gyűjtő mindent megvesz, ami mondjuk az összes amerikai sci-fi magyar promotálásához készült, a befektető pedig már most azon gondolkozik: az elmúlt időszak legnézettebb magyar filmje, a Hogyan tudnék élni nélküled? plakátjából elrakjon 25 darabot, és ez később hatalmas érték lesz.
Az árat pedig az határozza meg, éppen hány vevő veszik össze az adott tárgyon. A legkurrensebbeknek sincs fix áruk, a méretük, állapotuk és az adott világgazdasági helyzet is meghatározza.
Magyar kuriózumok a rendszerváltás után
Csak utólag vette észre a gyűjtő, hogy alig található bármi a 80-as évek végétől a 90-es évek közepéig. A rendszerváltozás utáni hibrididőszakban az állami mellé kis és nagyobb magán filmforgalmazó cégek indultak. Kevés plakátot nyomtak – vagy nagyon kevés maradt meg belőlük.
Igazi kincsnek számít ma egy Csinibaba vagy egy Sose halunk meg-plakát. Előbbiből egy olyan kollekciót gyűjtött össze, amelyből akár kiállítást is összerakhat. Egyébként a Csinibabáén látható az 1960-os olasz-francia filmdráma, Az édes élet falragasza. Ezt szintén megszerezte, de beszerzett a Tímár Péter-filmből egy 35 mm-es előzetes-tekercset, újságcikkeket, és megvan a DVD-je, valamint a VHS-e. Ha a kiállítás összejönne, elhívna a szereplő színészekből jó párat.
Lassan húsz éve gyűjtök plakátokat, de ez az első, ami eljutott hozzám az 1997-es Csinibabából. Tudomásom szerint a szereplők többségének sem volt belőle egy sem.”
De ugyanilyen beszerezhetetlen az 1993-as Sosem halunk meg-hez készült poszter, amely állítólag a film rendezőjének, főszereplőjének és egyik forgatókönyvírójának, Koltai Róbertnek sincs meg.
8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Csinibabáról
Liptai Claudia és Pindroch Csaba is benne lehetett volna Tímár Péter 1997-es zenés nosztalgiafilmjében, ami máig tartó retróhullámot generált az ezredfordulón.
Tovább
Az amerikai húzóerő
A covidjárvány előtt pár évvel, a 2010-es évek közepén, néhány jobb gazdasági évben kezdett fellendülni a hazai piac. Rimóczy Kolos is akkor kezdett el ezzel komolyabban foglalkozni, pedig volt már ekkorra antikváriuma, ahol könyveket, képes levelezőlapokat és fotókat árult. Nyilván egy szűk réteget érdekeltek a moziplakátok, de aztán lendített a gyűjtői piacon az amerikaiak érdeklődése. A Csillagok háborúját keresték vagy a 2001: Űrodüsszeiát, ezek rajzos alkotások voltak Magyarországon, amelyeket komoly művészek terveztek a rendszerváltozás előtt.
Akkoriban a grafikusok, festőművészek ezeken élhették ki művészi szabadságukat, nyilván nem a propagandaplakátokon. Igaz, 50 évvel később jött az amerikai gyűjtő, és kérdezte, mi az a zöld sárkány a Csillagok Háborúja-plakáton? Senki nem tudja, és az alkotó, Helényi Tibor grafikus már nem él.”
Hogy Amerikában mekkora kultusza van a moziplakátoknak, jól mutatja, hogy a hírek szerint Leonardo DiCapriónak például hatalmas kollekciója van. Állítólag az 1927-es Metropolisét ő vette meg 690 ezer dollárért 2005-ben.
Volt olyan turista, aki beesett ide péntek este, A nyolcadik utas: a Halált meg a Csillagok háborúját kereste. Csak egy kis gondolkodás után esett le, hogy A nyolcadik utas ott lóg felettem a falon. Megegyeztünk, megvásárolta. Ez is Helényi alkotása volt.”
Amúgy a Munkácsy Mihály-díjas grafikus, festőművész kézzel festett festményei, azaz a moziplakátok tervei kikerültek az Egyesült Államokba, a családja árvereztette el.”
Rekordáron a Csillagok háborúja
Az 1961-es West Side Story-filmhez készült plakátot 900 euróért szeretné eladni a gyűjtő. Ez az árazás nem a magyar piacnak szól, és tudja, az amerikaiak is majd alkudni akarnak ebből. A legnagyobb üzlete egy Csillagok háborúja moziplakát volt, nem a sajátja, de részt vett az árusításában: 1,8 millió forintért kelt el, egy Magyarországon élő amerikai vásárolta meg, akinek filmes cége van.
Antik bútor helyett sportkártya
A gyűjtő tapasztalata szerint a fiatalabbaknak jóval értékesebb egy plakát, egy sportkártya, mint mondjuk egy antik bútor. Erről műkereskedők is beszámoltak, sokkal kevesebb ugyanis a fiatal gyűjtő. Aki megmaradt a régiségeknél, még láthatta a nagyszülei polgári lakásában ezeket.
A mostani fiatalok jó részének nincs ilyen emléke. Nekik semmit nem jelentenek ezek a tárgyak, nehezek, cipelhetetlenek. A generációm filmes dolgokat kezdett el gyűjteni, képregényeket, zenei dolgokat, sportkártyákat és aláírásokat. Mondhatjuk nyugodtan: a gyűjtői piac amerikanizálódott."
Hollywoodi aláírások
A híres hollywoodi színészek aláírásainak szintén van gyűjtőköre, Kolos árul ilyeneket is képpel együtt, most éppen Kevin Baconét, John Travoltáét vagy Robert Englundét. Mi a garancia, hogy tényleg a sztárok írták alá, és nem autopen vagy titkárok firkálták oda az autogramokat? 1000 százalékig senki nem lehet biztos ebben, de mivel olyan profik szerzik be, akik ezzel foglalkoznak évtizedek óta, postán kérik, közvetlenül a sztároktól vagy személyesen, sanszos, hogy eredeti. A Csinibabából is ismert Nagy Natália és férje például ezzel foglalkoznak huszonvalahány éve.
A Kincsvadászoknak mezőgazdasági plakát
Szerepelt pár hete a Kincsvadászok című tévéműsorban is Rimóczy Kolos, bár oda nem filmes plakátot vitt, hanem mezőgazdaságit. Azért ezt választotta, mert egyrészt filmes plakáttal már járt valaki a műsorban. Másrészt, ezek a kézzel készült mezőgazdasági alkotások egy híres tervező, Légrádi Sándor munkái, ezekről nyomták a plakátokat.
Úgy gondoltam, a Kincsvadászoknak is érdekes lesz a klasszikus régiségvonal mellett. Azt hiszem, szerették, el is adtam, bár feleannyiért, mint amennyit szerettem volna kapni. Kerestem rajta egy pici pénzt, de főleg az volt a célom, hogy megmentsem az alkotásokat. Fertőszögi Péter, a BÁV ART művészeti igazgatója vásárolta meg, aki majd restauráltatja. Ez drága mulatság, de ezért is mentem bele az alkuba.”
Moziplakátok és egyéb filmes kuriózumok
Rimóczy Kolos gyűjtő, a Retrozeum tulajdonosa mesélt plakátkülönlegességekről
