A holokausztról nehéz beszélni, igaz, hallgatni sem könnyű. Tudják ezt jól a filmesek is. Szubjektív összeállításunkban az interneten elérhető magyar holokausztfilmek közül válogattunk.
A totális szenvedést nehéz „mesévé” kerekíteni, és vannak, akik szerint talán nem is lenne szabad. Mégis
a filmművészet felelőssége újra és újra szembenézni a valósággal: ábrázolni az ábrázolhatatlant, megfogalmazni a megfogalmazhatatlant és értelmezni az értelmezhetetlent.
A jó film, ahogy a jó holokausztfilm is, az idő és a felejtés ellen dolgozik. Alkalmat teremt arra, hogy beszélni kezdjünk végre közös dolgainkról, így a vészkorszakról is: a második világháború alatt közel hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatról és benne a magyar felelősségről.
Bár sokáig tabunak számított a hazai közbeszédben a magyar zsidóság tragédiája, és a rendszerváltás előtt csak kevés játékfilm foglalkozott a holokauszttal, mégis számos alkotó vállalkozott a téma játékfilmes, dokumentumfilmes, sőt kísérletifilmes feldolgozására. Fábri Zoltán és Szabó István életművében többször is szembenéz a holokauszt pusztításával, ahogy Elek Judit és Forgács Péter is.
A magyar filmben a zsidóüldözés témája Radványi Géza 1947-es Valahol Európában című munkájában jelenik meg először, de akkor és ott még kimondatlan, megnevezetlen marad.
A holokausztfilmek nem túl hosszú sorában Máriássy Félix Budapesti tavaszától eljutunk egészen a korszakalkotó, Oscar-díjas Saul fiáig, és még azon is túl, az életben maradottak traumájáig. Bár az esztétikai szándék és a történetmondás erkölcsi kötelessége között sokszor feszítő a szorítás, a holokausztfilm lényege mégis a küldetése, az emberi dráma felmutatása.
1. Budapesti tavasz
Máriássy Félix filmje egyszerre drámai és reményteli, a felszabadulás tizedik évfordulóján mutatták be, 1955-ben. A korszak egyik emblematikus alkotásaként elsőként ábrázolta a magyar vészkorszakot. A történet 1944 karácsonyán indul, és az olasz neorealizmus hatását vélhetjük felfedezni benne. Két magyar katonaszökevény sorsán keresztül mutatja meg a háború borzalmait, hétköznapi embereket látunk, akik különféle stratégiákkal próbálják átvészelni az ostromot, miközben a főhős a szerelmét próbálja megmenteni. A film Karinthy Ferenc azonos című műve alapján készült, bár a cselekményt számos ponton módosította a forgatókönyv. A nemzetközi filmkritikusok többször is beválogatták a Budapesti tizenkettő filmes listába.
2. Két félidő a pokolban
Fábri Zoltán Bacsó Péter forgatókönyvéből készítette el legendás háborús filmjét 1961-ben. A zsidóüldözés, a fasizmus, a nyilasterror idején, valahol a keleti fronton egy munkaszolgálatosokból verbuvált focicsapat készül kiállni a németek csapata ellen. Ha nyernek, fogvatartóik ígérete szerint szabadon hazamehetnek. Tisztában vannak vele, hogy ha megnyerik a mérkőzést, az az azonnali halálukat jelenti. A film az emberi méltóság megőrzésének drámája, amelyben az egyszerű élni-akarás avatja hősökké a szereplőket. Nem véletlen, hogy Hollywoodot is megihlette, három évtizeddel később John Huston forgatott remake-et belőle Menekülés a győzelembe címmel, Sylvester Stallone, Michael Caine és Pelé főszereplésével.
Elérhető: Filmio
3. Jób lázadása
Éppen egy évvel ezelőtt mutatták be Gyöngyössy Imre és Kabai Barna 1983-as filmjének teljeskörűen felújított digitális változatát az Urániában. Az Oscar-díjra jelölt filmklasszikus a vidéki magyar zsidóság elhurcolásának történetét beszéli el megrendítő módon – gyerekszemszögből. Az 1943-44-ben játszódó történet főszereplői Jób és Róza, egy idős haszid házaspár, akik keresztény kisfiút fogadnak örökbe, a vadóc Lackót. Az együtt töltött idő alatt különös és mély szeretet születik meg közöttük, mígnem egy napon megérkeznek a csendőrök, hogy deportálják a nevelőszülőket. A kisfiú kétségbeesve fut a szekerek után, s nem érti, hogy Jób miért tagadja meg. A felkavaró történet a fasizmus pusztítása mellett a remény filmje is, a zsidó–keresztény megbékélés fontosságára is felhívja a figyelmet.
Elérhető: Filmio
4. Sorstalanság
„Azt is tudjuk – tudjuk, ha akarjuk –, hogy mi, akik azt a nyelvet beszéljük, amelyen a Sorstalanság íródott, nem végeztük el azt a szellemi, morális munkát, szembenézést, amelyet a Sorstalanság tárgya minden emberre, minden emberi közösségre rárótt. Evvel mi még tartozunk, nem a világnak, nem az Európa Klubnak, hanem magunknak.” - írta Esterházy Péter Az örömről című glosszájában Kertész Imre irodalmi Nobel-díjának örömhírére. Koltai Lajos filmes adaptációja a kor egyik legnagyobb költségvetésű produkciója volt, a forgatókönyvet maga Kertész Imre írta, a zenéjét Ennio Morricone szerezte, az operatőr Pados Gyula volt. A közönség kivételes érdeklődéssel fogadta, és már a bemutatás évében több mint négyszázezres nézettséget hozott, 2005-ben Európai Filmdíjra is jelölték.
5. Saul fia
Ritkán mondható el magyar filmről, ami Nemes Jeles László Oscar-díjas alkotására igaz: új fejezetet nyitott az egyetemes filmművészetben és a holokauszt-filmek esztétikájában. Az új filmnyelv kialakításához az alkotók elengedték a holokauszt filmek kliséit és ikonográfiáját, a meghatódottság kódjait és a túlélés paradigmáját. A film a holokauszt névtelen és eltemetetlen gyerekeinek állít emléket, egy egyszerűnek hangzó, mégis végtelenül bonyolult folyamatban: Saul, az auschwitzi haláltáborban kényszermunkát végző sonderkommandó egyik tagja talál egy fiút, akiről azt gondolja, hogy az ő fia, és a zsidó hagyományoknak megfelelően egy rabbi közreműködésével el akarja temetni.
Elérhető: Filmio, Netflix
+1 A napfény íze
Január 29-én, 21:05-től vetíti az M5 televízió Szabó István három generációt felölelő családi drámáját. A világsztárok főszereplésével készült alkotás a huszadik század krónikáját adja, a zsidó Sonnenschein család három generációját követi végig a fasizálódó Magyarországon a Rákosi-rendszer sötét éveiig. A főszereplő Ralph Fiennes, valamint a Rosemary Harris és Jennifer Ehle által játszott nőalak, Vali, mindhárom epizódban megjelenik. A nagy nemzetközi koprodukcióban készült történelmi tablót 1999-ben mutatták be Torontóban, itthon éppen 21 évvel ezelőtt, a január 27-i holokauszt emléknapon láthatta először a közönség. Az Európai Filmakadémia még 1999-ben három Európa Filmdíjjal jutalmazta az alkotást: a főszereplő Ralph Fiennes-t, a forgatókönyvírókat, Szabó Istvánt és Israel Horowitzot és Koltai Lajos operatőrt díjazták. 2000-ben a Kanadai Filmakadémia a legjobb filmnek járó Genie-díjat ítélte a filmnek, míg a Kanadai Írószövetség a forgatókönyvet díjazta.
A film a vetítés után egy hétig megtekinthető a MédiaKlikken.
+ két új magyar dokumentumfilm
A gyilkosok emlékműve
76 évvel ezelőtt a XII. kerületben a nyilas pártszolgálatosok egy péksegéd, egy fűszeres, egy villanyszerelő és egy pap irányításával saját honfitársaikat mészárolták le. A tömeggyilkosságok helyszínén ma az ő jelképük, egy kardot markoló turul áll. A 444.hu dokumentumfilmje a magyar történelem egyik legsötétebb időszakáról és a történelemmel való szembenézés képtelenségéről.
Born in Auschwitz – On The Spot
A Spektrum ma mutatja be az On The Spot készítőinek, Cseke Eszter és S. Takács András dokumentum filmjét a Born in Auschwitz-ot. Angéla 1944 végén született az auschwitzi haláltáborban, édesanyja a tábor felszabadításáig rejtegette őt. Angéla egész életét és lányához való viszonyát is befolyásolta élete első hónapjainak brutális traumája. Lánya, Kati ezt a többgenerációs traumát próbálja megállítani. Anyával és lányával öt éven keresztül forgatott a stáb, ezalatt jártak Magyarországon, elutaztak Németországba, Izraelbe és Lengyelországba, ahol Ferenc pápa is fogadta őket.
