174 éve született Mikszáth Kálmán író, újságíró, országgyűlési képviselő. Műveivel nem csak az irodalomórákon találkozhatunk, Jókai Mór és Móricz Zsigmond mellett az ő regényeit adaptálták a legtöbbször idehaza. A megszámlálhatatlanul sok színházi feldolgozáson túl több mint 30 film és sorozat készült az írásai nyomán. Ezek közül válogattuk ki a kedvenceinket.
A beszélő köntös (1941)
Az író romantikus kalandregényét kétszer is feldolgozták, de csak az első verzió filmtörténeti kuriózum. Radványi Géza rendezése volt ugyanis az első, részben színesben forgatott magyar film, amelyet aztán évtizedekig nem is láthatott a közönség, mert a kópiái eltűntek, és csak 1984-ben tudták újra bemutatni egy Németországból előkerült példánynak köszönhetően.
Az 1600-as évek Magyarországán játszódó történetben a kor egyik legnagyobb sztárja, Jávor Pál alakítja Ifjabb Lestyák Mihályt, akit megválasztanak Kecskemét főbírójának. A férfi terve az, hogy felajánlja a várost az egyik török bég székhelyéül, aki cserébe megvédi a lakosokat a labancoktól és a portyázó törököktől. A szultán azonban a védettség helyett csak egy díszes köntös ad a férfinek, amelyről viszont kiderül, hogy mágikus erővel bír. Erre szüksége is van Mihálynak, mert meg akarja szöktetni fiatal Cinnát (Tasnády Fekete Mária), akit korábban felajánlottak a török uralkodónak.
Szent Péter esernyője
Mikszáth 1895-ös romantikus regényéből is több adaptáció készült, először 1917-ben, majd 1935-ben dolgozták fel Básti Lajossal a főszerepben, a leghíresebb azonban az 1958-as, Bán Frigyes-féle verzió. Különlegessége, hogy eredeti helyszíneken, magyar-csehszlovák koprodukcióban forgott, ezért a színészeknek magyarul és szlovákul is el kellett játszaniuk a szerepeiket. A férfi főszereplőt a szlovák Karol Machata, a nőit a Körhinta sikerének köszönhetően ekkor már sztárnak számító Törőcsik Mari alakította, de Pécsi Sándornak és Psota Irénnek is emlékezetes pillanatok jutottak a filmben.
A csavaros történet Besztercebányán, 1873-ban kezdődik. Meghal a rokonokkal hadilábon álló gazdag Gregorics Pál. Mindenét házasságon kívül született fiára, Wibra Gyurira hagyja, de a nagy vagyon nem kerül elő. Az árverés során Gregorics piros esernyőjét az ócskás Münz veszi meg, aki Glogován áthaladva a helyi pap kétesztendős húgának, Veronikának adja. Hosszú évek telnek el, Wibra Gyuriból időközben tehetséges ügyvéd lett. Apja régi barátjának elejtett szavaiból rájön, hogy Gregorics a vagyonát jelentő értékpapírokat kedvenc esernyőjébe rejthette. Glogovára utazik, ahol megismerkedik a felserdült, bájos Veronikával.
A Noszty fiú esete Tóth Marival
Mikszáth volt az ezredforduló dzsentrivilágának legfontosabb krónikása, a hasonló témájú művei közül pedig egyértelműen A Noszty fiú esete Tóth Marival a legmarandóbb. Két adaptáció is készült belőle, először Székely István rendezte meg 1937-ben, a második, ismertebb verziót pedig az a Gertler Viktor készítette, aki pár évvel később Az aranyemberrel is bizonyította, hogy van érzéke az irodalmi klasszikusok feldolgozásához. A Noszty fiú sajnos fekete-fehérben forgott, de cserébe olyan színészek szerepelnek benne, mint Mécs Károly, Petényi Ilona, Krencsey Marianne, Uray Tivadar, Páger Antal és Fónay Márta.
A főszereplő, Noszty Feri váltót hamisít, a családja pedig, hogy kifizesse az adósságot és a fiú becsületét megmentse, az egyetlen vagyonát teszi pénzzé, Vilmát, Feri húgát férjhez adják egy vagyonos emberhez. De Ferit ez már nem menti meg, le kell mondania tiszti rangjáról. Ugyan szolgabírói állást kap, de ez a jövedelem nem elégíti ki a fiatalember igényeit. Nem marad más hátra, mint egy jó házasság, és a hatalmas hozomány.
Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?
A szelistyei asszonyok című kisregény nem tipikus Mikszáth-mű, és nem tipikus Makk Károly adaptációja sem, a legendás rendező ugyanis egy kikacsintásokkal teli komédiát készített belőle, főszerepben egyik kedvenc színészével, Darvas Ivánnal.
A film Mátyás király udvarába kalauzol el, és azt az oldalát mutatja be az uralkodó osztály életének, amely a hivatalos krónikákból általában kimarad. Beatrice, Mátyás király felesége (Psota Irén) féltékenyen őrzi férjét, és mikor az az unalmas fogadások elől álruhában elszökik, a királyné is hasonlóan cselekszik, és udvarhölgyével utánamegy. De miközben Mátyás a szelistyei asszonyoknak csapja a szelet, Beatrice két órára szem elől téveszti.
A beszélő köntös (1968)
A regény első, 1941-es feldolgozása, a filmtörténeti jelentőségét leszámítva, mai szemmel már kicsit megmosolyogtató a színpadias alakítások és az elavult technikai megoldások miatt. Fejér Tamás 1968-as verziója már közelebb van azokhoz a látványos, hatvanas években készült Jókai-adaptációkhoz (Az aranyember, A kőszívű ember fiai, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán), amelyekért máig rajong a közönség. A történet hűen követi az eredetiét, leszámítva, hogy Lestyák Mihályt itt nem főbírónak, hanem polgármesternek választják meg. A filmben a főszereplőt alakító Iglódi István mellett olyan kiváló színészek tűnnek fel, mint Páger Antal, Kállai Ferenc, Őze Lajos, Detre Annamária, Bánhidi László és Görbe János.
A fekete város
A XVIII. század elején játszódik az író utolsó regényéből forgatott minisorozat. A történet Lőcse város bírójának és Görgey Pálnak, Szepes vármegye alispánjának konfliktusán keresztül mutatja be a korszak nemzetiségi, felekezeti és politikai ellentéteit a Rákóczi-szabadságharcot megelőzően. A legtöbb Mikszáth-adaptációhoz hasonlóan persze a személyes intrikák és a szerelemi szálak itt is nagyobb hangsúlyt kapnak, mint a regényben. Érdekesség: az alispán és a város viszálya valóban lezajlott, de nem a Rákóczi-szabadságharc idején, hanem száz évvel korábban.
Zsurzs Éva, aki többször is filmre vitte Mikszáth világát (Beszterce ostroma, Különös házasság), olyan kiválóságokra osztotta a főbb szerepeket, mint Bessenyei Ferenc, Venczel Vera, Bitskey Tibor, Benkő Péter, Szirtes Ádám, Fónay Márta, Máthé Erzsi, Kiss Manyi, Pécsi Sándor, Avar István vagy Páger Antal. A film hitelességét növeli, hogy főleg eredeti helyszíneken (Lőcsén, a Szepességben, Besztercebányán, Pozsonyban, Kistapolcsányban és Telcsen) forgatták.
Különös házasság
Az író egyik legnépszerűbb regényéből is két adaptáció készült. Az 1951-es, Keleti Márton-féle filmverzió a szórakoztatás mellett egyházellenes propagandaként is funkcionált, Zsurzs Éva színészóriásokkal teli sorozata azonban igazságot tesz a regénynek.
A főszereplő Buttler János gróf (Benkő Péter), aki útban a szüleihez és a szerelméhez (Ivancsics Ilona), megpihen Dőry báró (Bessenyei Ferenc) házában, ahol fondorlatos módon csapdába ejtik. Hamis tanúk jelenlétében erőszakkal összeesketik Dőry báró várandós lányával (Kubik Anna). Az eskető pap a születendő gyermek apja. Bár Buttler, családja és barátai mindent elkövetnek, hogy a házasságot érvénytelenítsék, az egyház és az udvar a tekintélyét féltve ezt nem engedi. Buttler János és szerelmese ezért más utat választanak a váláshoz.
