Kultikus sci-fik, amik tényleg megjósolták a jövőt

Légdeszkánk sajnos még mindig nincs, de a Star Trek-sorozatok mobiltelefonjai és tabletjei, vagy a Terminátor-filmek harci drónjai ma már nagyon is működőképes dolgok.

A tudományos-fantasztikus regények és filmek kedvelői évtizedek óta várják, hogy végre ők is olyan antigravitációs siklóval vihessék iskolába gyereküket, mint amilyennel Luke Skywalker száguldozott a sivatagban, vagy legalább az unokáik felpattanhassanak majd egy olyan légdeszkára (miután felvették az önbefűzős Nike csukájukat), mint amilyennel Marty McFly vigéckedett a Vissza a jövőbe 2-ben.

Forrás: Universal Pictures

 

A sci-fi filmek és tévésorozatok sokszor jósolták már meg azt, milyen futurisztikus kütyük fognak később a mindennapjaink részévé válni: fantasztikus repülő szerkezetektől kezdve a viszonylag hétköznapi háztartási cikkekig bezárólag láttunk már ezerféle csodát. Bizonyos esetekben persze a tévében látott produkciók nem is konkrét technológiákat vetítettek előre, hanem inkább az életet megváltoztató globális válságokat, vagy a popkultúrában népszerűvé váló tárgyakat tippelték meg jó előre sikeresen. Néhány sci-fi viszont annyira pontosan nevezte meg a jövőben bekövetkező eseményeket és alkotta meg a majdani mindennapok részévé váló tárgyakat, hogy az szinte már valami boszorkányos jövőbe látó képességnek tűnik mai szemmel. Ezekből szedtünk most össze egy csokorra valót a Looper azonos tematikájú cikke alapján

 

1. Az Utazás a holdba holdutazása

1902-ben Georges Méliès a korszak legfejlettebb filmes trükktára segítségével leforgatott egy holdra szállást, amely során szakállas professzorok egy csoportját Jules Verne regényeibe illő módon, egy hatalmas ágyúból kilőtt lövedékkel repítik át égi kísérőnkre. Ott a tudós fők találkoznak a holdlakókkal, és meg is verekszenek velük, majd sikeresen visszatérnek a Földre. Arra, hogy ténylegesen emberi láb tapossa a Hold felszínét, Méliès filmje után még 67 évet kellett várni: Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969. július 20-án tették meg a híres holdsétájukat.

 

2. A Metropolis robotja

Forrás: Örökmozgó

 

Fritz Lang, a német expresszionizmus kultikus alakja, a sci-fi filmek úttörője 1927-ben forgatta le ezt a mai szemmel is káprázatos, közel 100 évvel ezelőtt pedig igazi kuriózumnak számító filmet, amelyben egy utópisztikus városban a fenti részen a nagyon gazdag kiváltságosok élnek, lenn pedig a félhomályban éhbérért dolgozó munkások tengődnek. Rotwang, a feltaláló (Rudolf Klein-Rogge) egy női robotot épít, aki megszólalásig hasonlít egy alsóvárosi tanítónőre (mindkét szereplőt Brigitte Helm alakítja), ami nem kevés bonyodalomhoz vezet. Bár az emberekre kísértetiesen hasonlító, emberként gondolkodó gépek egyelőre még mindig csak a Terminátor és a Westworld fantáziavilágában léteznek, ígéretes kezdeményezések már most is vannak. Gondoljunk csak a BostonDynamics Atlas nevű, bukfencező androidjára, vagy Hiroshi Ishiguro megdöbbentően élethű robotjára, amivel hamarosan egy olyan film is fog készülni, amiben a hús-vér színészeket helyettesíti (utóbbiról ebben a cikkünkben írtunk bővebben)!

 

3. A King of the Rocket Men hátirakétája

A Republic Pictures a '40-es években számos olyan sci-fibe hajló, gyerekközönségnek szánt matinéfilmet készített, amelyek alapjaiban határozták meg az olyan mozimágusok felnőttkori munkásságát, mint George Lucas vagy Steven Spielberg. A King of the Rocket Men című 1949-es filmsorozatban, melyet akkoriban a mozik is előszeretettel vetítettek, egy Dr. Vulcan nevű gonosz géniusz tör világuralomra, ám Amerika legokosabb tudósainak csapata sikeresen keresztülhúzza számításait azzal, hogy az összes általuk kifejlesztett szuperkütyüt (sugárfegyver, atomhajtású hátirakéta stb.) ráaggatják egy Jeff King nevű fickóra, akit Tristram Coffin alakít. A jetpack még az 1965-ös Tűzgolyóban és a Rocketeer című, 1991-es filmben is sci-finek számított, ma azonban már egyáltalán nem az. A vízsugárral hajtott változatát dubaji tűzoltók és Vajna Tímea is használták korábban, az „igazi hátirakétát” pedig azóta kifejlesztette már egy Yves Rossy nevű profi pilóta, de megcsinálta a saját verzióját az üzletember Richard Browning is (bár az Index cikke szerint ennek az ára igencsak borsos: 124 millió forint).

 

4. A 2001 - Űrodüsszeia űrállomása

Stanley Kubrick 1968-as kultikus sci-fije ma már több szempontból is maga a valóság. Dr. Floyd (William Sylvester) videókonferenciája napi rutinunkká vált a Google Meetnek és a Zoomnak köszönhetően, viszont szerencsére az Amazon mesterséges intelligenciája, Alexa most még nem tör senki életére úgy, ahogy HAL 9000 tette a filmben. Ami viszont igen érdekes tudományos jóslat volt Kubrick és a stábja részéről, az az 5-ös számú űrállomás, melynek körgyűrűs kinézetét eredetileg a náci Németországból átmenekített NASA-tudós, Wernher von Braun álmodta meg még az '50-es években. Kubrick grandiózus sci-fije pár év múlva valósággá is vált: 1971. április 19-én a szovjetek Föld körüli pályára állították az 1970-ben megépített Szaljut–1 űrállomást, ami két Szojuz űrhajót is fogadott (bár az első alkalommal a kozmonauták nem tudtak átszállni az állomásra, a másodiknál pedig a legénység megfulladt a hazatérő egységben a sikeres küldetés után).

 

5. A Star Wars-filmek művégtagjai és 3D-hologramjai

Máig ádáz viták tárgya, hogy a Star Wars a sci-fi műfajába tartozik-e, vagy mivel a tudományosságnál fontosabb benne a fantasztikum, inkább az űropera vagy a space fantasy a megfelelő szó rá. Az mindenesetre egészen biztos, hogy egy glasgow-i fizikus, bizonyos Miles Padgett már képes olyan 3D-s hologramvideókat vetíteni, amilyen Leia üzenete volt az 1977-es Csillagok háborújában. A művégtag-gyártás pedig már régen túlhaladta Oscar Pistorious ruganyos műlábait: a Mobius Bionics LUKE Arm márkájú műkeze, ami már szinte tényleg olyan, mint az igazi, nem véletlenül A Birodalom visszavág mechanikus végtagot kapott ifjú főhőséről lett elnevezve.

 

6. A Star Trek kütyüarzenálja

A Star Warshoz képest valóban tudományosabb alapokon nyugvó Star Trek franchise-ban már a '60-as években használtak olyan kommunikátorokat a főszereplők, amelyek a '90-es évek rádiótelefonjai és a mostani okostelefonok révén később kézzelfogható valósággá váltak. Martin Cooper, a mobiltelefon feltalálója több interjúban is elmesélte, hogy a találmányát a Star Trek tévésorozat inspirálta – az általa 1973-ban kifejlesztett hordozható telefont végül 1983-ban hozta hivatalosan is forgalomba a Motorola. De a Patrick Stewart-féle Star Trek - Az új nemzedék tévésorozat is forradalmasította a kütyüipart: Picard kapitány kézikonzolja ugyanis már a '90-es években is pont úgy nézett ki, mint a 2010-ben piacra dobott iPad.

 

7. A Szárnyas fejvadász mozgó neonreklámjai

1982-ben, a cyberpunk stílus virágkora idején még lenyűgözően futurisztikusnak tűnt, ahogy Rick Deckard (Harrison Ford) lebegő autóban ülve száguldozik a neonfényes Los Angelesben, ahol akkora Coca-Cola reklámok villognak, hogy beterítik a felhőkarcolók fél oldalát, hazaérve pedig hősünk hangutasítására magától felkapcsolódik a kecóban a villany. Manapság ez már az unalmas valóság bármelyik amerikai vagy délkelet-ázsiai nagyvárosban és háztartásban (kivéve persze a repülő autókat).

 

8. A Terminátor-filmek harci drónjai

Emlékszem, mennyire ledöbbenve néztem gyerekként, ahogy a gonosz Skynet a Terminátor 1-2-ben nemcsak hogy csontvázforma T-800-asokkal és önjáró tankokkal öldöste az emberiség maradékát, de még néhány jellegzetes alakú robotrepülő is odadörrentett egy-két rózsaszín sugárnyalábot a romok közt bujkáló Kyle Reese-éknek. Manapság meg már csak megvonjuk a vállunkat és továbbgörgetünk, ha azt olvassuk a hírekben, hogy az Egyesült Államok távirányítású drónnal likvidálta az iráni kémfőnököt, Kászim Szulejmánit, amikor egy pilóta nélküli repülővel lebombázták a politikus konvoját.

 

9. A Total Recall - Az emlékmás önvezető autója

Nagyon vicces jelenet volt Paul Verhoeven 1990-es kultfilmjében, amikor a Marson a rosszfiúk elől törülközővel a fején menekülő Quaid (Arnold Schwarzenegger) beugrik egy robottaxiba, de a szintetikus sofőr pontos úti célt követel tőle, a két káromkodás közt elüvöltött „Indulj!”-jal nem nagyon tud mit kezdeni. Végül pedig még el is akarja ütni a robotpilóta üzemmódot kiiktató, kézi vezérlésre áttérő főhőst. Ami azonban 31 éve még sci-fi volt, az ma már maga a valóság! Texasban a Domino önvezető autója nemrég sikeresen házhoz szállított a próbaútján egy pizzát, Elon Musk pedig már 2019-ben bejelentette, hogy a cége, a Tesla egy Uberhez hasonló robottaxi-hálózatot fejleszt. Utóbbival persze jó lesz azért vigyázni, mert szintén Texasban idén áprilisban fának ütközött egy elektromos, önvezető Tesla autó, és két ember meghalt.

 

10. A pusztító szociális távolságtartása és vécépapírhiánya

1993-ban még mindenki nagyokat nevetett, amikor a jégbörtönből kiolvasztott John Spartant (Sylvester Stallone) folyton pénzbüntetésre ítélik az erőszakmentes jövőben, ahol nemcsak a káromkodás, a cigi, az alkohol, a húsevés, kávé, a csoki, a küzdősport és a szerencsejáték tilos, de a kézfogás, a szex és mindenféle egyéb testi kontaktus is. Utóbbiak azért, mert ahogy azt Lenina polgártárs (Sandra Bullock) is elmagyarázza Spartannak virtuális szex közben, így terjedt el az AIDS után még számos további, csak betűkombinációkként emlegetett, pusztító vírus is a Földön. Spartan egyébként azért káromkodik annyit a filmben, hogy legyen mivel kitörölnie a sejhaját a rendőrörsön, mivel 2032-ben vécépapír sincs: mindenki három kagylót használ a nagydolga után (bár az azóta sem derült ki, hogy pontosan hogyan). Ami 1993-ban még a furcsa és utópisztikus volt, abból azóta már több dolog is valósággá vált: a világméretű koronavírus-járvány tetőzése idején például világszerte kerülték az emberek a kézfogást (divatba jött helyette az ökölpacsi), és a felvásárlási láz miatt egy időben a vécépapír is elfogyott a boltok polcairól.