Digitálisan felújítva érkezik (újra) a mozikba a Szerelem első vérig, a legmenőbb tinifilm a 80-as évekből a szaxofonozó Beri Aryval, a vadóc Gombóccal és a fiatalság bájával és ostobaságával.
Digitálisan felújítva kerül újra a mozikba a 80-as évek talán legnagyobb magyar kultfilmje, a Szerelem első vérig (1986), ami ugyan „csak” egy újabb tinifilm szerelmes fiúkkal és lányokkal, sőt, még azt is ráfoghatjuk, hogy a Házibuli (1980 ) sikerét lovagolta meg, de mégis nagyon beletalált valamibe.
És melyik srác ne akart volna Beri Ary lenni azután, hogy megnézte a filmet?
A történet főhősei Fügedi Ferenc, azaz Füge (Berencsi Attila, vagyis Beri Ary) és Ágota (Szilágyi Mariann), a szegedi iparművészeti középiskola érettségire készülő diákjai. Füge elvált szülők gyereke, festőnek készül és szaxofonozik a kollégium zenekarában, mert akkoriban, aki menő volt, szaxofonozott.
Füge látszólag mindenütt otthon van, valójában azonban ugyanolyan felületes kapcsolat fűzi a szüleihez (Galambos Erzsi és Ujlaki Dénes), mint a haverjaihoz vagy bárki máshoz. Egy nap beleszeret Ágotába, és ez megváltoztatja az életét; ám amikor feltűnik a lány régi udvarlója, Füge úgy érzi, vége a világnak. Kétségbeesésében öngyilkosságot kísérel meg, majd elutazik az apjához, hogy a tanácsát kérje. Végül egymásra találnak Ágotával, a lány teherbe esik, ám el akarja vetetni a gyereket. Füge, aki általában csak sodródik az eseményekkel, előbb-utóbb kénytelen lesz felnőttekhez méltó döntéseket hozni és felelősséget vállalni...
A „magyar Házibuli” szélsőséges érzelmeket és tabutémákat megörökítő tinimelodráma a vagány, durcás képű szaxofonos fiú és egy ártatlan szőke lány első, esetlen és megható szerelmi kapcsolatáról. Az elsősorban dokumentumfilmes Dobray György és az addig „csak” forgatókönyvíró-író Horváth Péter amatőr főszereplőkkel forgatott kultfilmjét több mint egymillió néző látta a nyolcvanas évek közepén – a film sikere még az alkotókat is meglepte.
Bár a Horváth Péter saját fiatalkorát feldolgozó novellája alapján készült mű eredetileg a 60-as években játszódott volna, végül egy „modern” verzió mellett döntöttek (az eredeti szegedi helyszín azért maradt),
és milyen jól tették!
A Szerelem első vérig valóban meg tudta szólítani a fiatalokat, a tinik úgy érezték, végre valaki nekik, róluk beszél, az amatőr szereplők pedig tényleg új hangulatot, új nyelvezetet hoztak be: egy kis underground érzést és olyan témákat, amelyek valóban érdekelték a kamaszokat, mint a szex, az abortusz vagy a szülőkkel való konfliktus.
Nem is feltétlenül az számított, amit mondtak és amiről beszéltek, hanem a film hangulata, és ehhez óriási előny volt az, hogy a készítők maguk sem rendelkeztek klasszikus játékfilmes háttérrel, viszont már volt filmes rutinjuk. Az alkotás fülbemászó dallamait Dés László szerezte, a főcímdalát Demjén Ferenc énekelte, és a szám heteken keresztül vezette a toplistát, az év slágere lett. A filmnek két folytatása is készült – a Szerelem második vérig (1988) és a Szerelem utolsó vérig (2002) –, ám egyik sem lett olyan sikeres, mint a kultikussá vált első rész; ahogy a szereplők is gyorsan kikerültek a köztudatból.
Beri Arynak még volt egy nagyobb dobása,
a balassagyarmati túszdrámát feldolgozó Túsztörténet (1989), majd zenélni kezdett, azóta fest. Szilágyi Mariann Olaszországban ment férjhez, ott is maradt (a két folytatásra azért visszatért), a Gombócot alakító Czakó Ildikó pedig felhagyott az énekléssel és szintén Olaszországban él.
A film teljes körű restaurálása a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságainak együttműködésében valósult meg.
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.
A Port.hu zenés sorozatának első évadának utolsó részében Király Attila színész és szinkronszínész ült be a dobok mögé.
