Az ezredforduló óta egyre gyakrabban panaszkodnak arra a nézők, hogy a hollywoodi filmek dialógusait nem lehet rendesen érteni a mozikban, de sokszor az otthoni vetítéseknél sem. Mi lehet a jelenség mögött? A Slashfilm szerzője utánajárt: Oscar-díjas hangmérnököket, hangtechnikusokat kérdezett meg. A válaszolók közt volt olyan, aki csak név nélkül mert nyilatkozni. (A szinkronos filmeket ez a jelenség kevésbé érinti, de ahogy a cikk utolsó harmadából kiderül, a hangkeverés így is okozhat problémákat, például amikor az akciójelenetek hangosabbak, mint a párbeszédek.)

Abban minden szakértő egyetért, hogy nem lehet egyetlen kiváltó okra visszavezetni a problémát, a kérdés sokkal összetettebb. Íme, a legfőbb tényezők!

1. Alkotói szándék

Van, amikor maga a rendező a főbűnös, és ezen a ponton muszáj egyetlen nevet kiemelni. Christopher Nolan hírhedt arról, hogy időnként szándékosan megnehezíti a dialógusok megértését, A sötét lovag – Felemelkedés, a Tenet és a Csillagok között miatt is hangosan elégedetlenkedtek a nézők.

„Nem tudok azonosulni azzal a gondolattal, hogy csak a párbeszédeken keresztül juthatunk el az érthetőségig.

A cselekmény világossága, az érzelmek világossága: én mindezt rétegzetten, egyszerre több szinten valósítom meg, szóval a képek is sokat segítenek” – reagált még a Csillagok között bemutatása után a rendező egy interjúban a vádakra.

Az aszfalt királyaival Oscart nyert Donald Sylvester szerint Nolan egyedi eset, mert ő szinte büszke is ezekre a hiányosságokra. Jaime Baksht, A metál csendje Oscar-díjas hangmérnöke viszont úgy látja,

Baksht említ egy ellenpéldát is. Alejandro González Inárritu is realizmusra törekedett a Biutifulban, ezért a Javier Bardem által alakított főhős spanyolját alig lehetett érteni. Amikor Baksht utólag kérdőre vonta a film hangmesterét, azt a választ kapta, hogy direkt nem tisztították meg a mondatait, mert így akarták érzékeltetni, mennyire depressziós a karakter nyomorúságos élethelyzete miatt.

A nézők viszont amiatt lettek depressziósak, hogy semmit nem értettek a szavaiból.

Inárritu persze ugyanezt a hollywoodi A visszatérőben már nem merte meglépni: ott tisztán hallható minden, pedig az egyik főszerepet Tom Hardy, a hangkeverők réme alakította.

2. Színészi játék

Nolanhez hasonlóan Hardy is szándékosan teszi próbára a nézők türelmét, amikor a bajsza alatt morogja el a szövegét. A Mad Max – A harag útja és a Szárnyas fejvadász 2049 Oscar-díjas hangmérnöke, Mark Mangini szerint régebben nyugodtan számolhattak azzal, hogy a klasszikus színházi képzést kapott színészek pontosan tudják, hogyan kell artikulálniuk ahhoz, hogy a hátsó sorban is megértsék őket a nézők. A színészek játékstílusa azonban megváltozott, és a realistább, természetesebb beszédmódot nehezebb a hangkeverőnek minőségi módon rögzítenie. Hiába hat valami a forgatáson természetesnek, a hangmérnököknek rengeteg  munkaórát kell utólag beletenni a produkcióba, hogy használható legyen a felvétel. A hangerő feltornázása sok esetben nem elég, van, hogy egyetlen szótagot vagy hangot kell feljebb húzniuk, vagy akár lelassítani bizonyos részeket.

3. Háttérbe szorul a hang a forgatásokon

Mangini szerint az elmúlt 15 évben a mozifilmek sokkal látványcentrikusabbá váltak, aminek az a következménye, hogy

a forgatásokon a vizuális részleg szava a döntő.

Így például sokkal kisebb az esélye annak, hogy a boom mikrofont be lehet lógatni a színész közvetlen közelébe, mert esetleg árnyékot vet, vagy útjában van valamelyik lámpának.

Mangini és Sylvester tapasztalata is az, hogy a vitás esetekben a hangrészleg szempontjait veszik a legkevésbé figyelembe. Ha a hangmester kéri, hogy ismételjék meg a felvételt, általában azt a választ kapja, hogy a kép a legfontosabb,

a hangot majd kijavítjuk utómunkában.”

Karen Baker Landers (Szemtől szemben, Gladiátor, Skyfall) pedig úgy látja, hogy költségvetési okokra és a feszített tempóra vezethető vissza a problémák nagy része.

4. A technikai bőség zavara

Egy névtelenül nyilatkozó hollywoodi hangmester szerint nem véletlen, hogy régebben nem merültek fel hasonló problémák a filmekkel kapcsolatban. Amikor még a hangot is filmen vágták, technikailag nagyobb kihívás volt bármit is trükközni vele, de ha mégis megtették, előtte nagyon tudatosan átgondolták, hogy milyen végeredményt szeretnének elérni. A digitális hang és film totális hatalomátvételével viszont a hangsávokhoz hasonlóan az opciók száma is megsokszorozódott, és bátran lehet játszani az effektekkel és az atmoszférával.

Az alkotók többet kérnek és többet is várnak el a hangmérnököktől: végtelen lehetőségük van a változtatásra, és ezt ki is használják.

A mai filmekben a zene is nagyobb szerepet játszik, hiszen az alkotók sok esetben „túlzenéléssel” akarnak érzelmeket kicsiholni a nézőkből, vagyis a végső mixben a dialógusnak a zenével is meg kell küzdenie. A Whiplash Oscar-díjas hangkeverője, Craig Mann szerint a helyzet ahhoz hasonlatos,

5. A megszokás átka

Van egy prózaibb oka is annak, hogy nehezebben érthető mondatok maradnak benne a filmek végső verziójában. Az utómunka hosszú hónapokig tart, addigra a stáb minden tagja kívülről tudja az összes dialógot, és ha elsőre nem is értik meg, másodszorra vagy harmadszorra biztos, és egy idő után már nem is érzékelik a problémát. Mangini szerint ezért

a hangrészlegnek (is) arra kell törekednie, hogy megpróbálják néha külső füllel is hallgatni a produkciót, hogy bele tudják képzelni magukat a beavatatlan néző, illetve hallgató helyébe.

6. A mozimix

A stúdióban kikevert és a mozikban lejátszott hang sok esetben köszönőviszonyban sincs egymással, és ez nem új jelenség. Mann szerint már a 90-es években is problémát jelentett, amikor a hangmérnökök sok esetben túl hangosra keverték a hangsávokat, mire a nézők reklamációja nyomán

a mozik lejjebb vették a hangerőt,

és nem tekerték vissza akkor sem, amikor a következő héten egy sokkal kiegyensúlyozottabban mixelt film érkezett a mozikba.

Baker Landers szerint a gondok inkább akkor kezdődtek, amikor a mozik celluloidról digitális vetítésre váltottak, és a tapasztalt gépészeket olyan fiatal alkalmazottakra cserélték le, akiknek csak ahhoz kellett érteniük, hogy lenyomják a PLAY gombot. Landers felidéz egy olyan esetet, amikor elment megnézni a saját filmjét, de olyan gyenge volt hang (7-es fokozat helyett 4-esen játszották), hogy kénytelen volt szóvá tenni az üzemeltetőnek. A 22 év körüli menedzser azzal védekezett, hogy „így csinálták meg a filmet”, mire Landers felvilágosította, hogy ő volt a hangmérnök, és nem ilyen a film eredeti hangja.

A hangmesterek közt jelenleg kétféle iskola létezik:

van, aki direkt feljebb tolja a kívánatos 7-es állásnál a potmétert, belekalkulálva, hogy a mozikban úgyis leveszik, így viszont azokban a mozikban, ahol helyesen van beállítva a hang, megsüketülnek a nézők. Mások épp ezért inkább a stúdió hangrendszeréhez kalibrálják be a hangot, és bíznak a legjobbakban.

7. Keverés a streamingre

A legtöbb film esetében ma már külön keverik a hangot a streamingre szánt verzióhoz. A probléma ebben az esetben a tömörítés – az internetes adatátvitel megkönnyítése és felgyorsítása miatt ugyanis muszáj a hangot (is) összezsugorítani. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

a streaminges hangminőség meg sem közelítheti a Blu-ray lemezek 41 kilohertzes, 7.1-es audióját,

ami megegyezik a hangkeverő stúdióból kikerült hanggal. (Még egy érv amellett, hogy ne építsük le a Blu-ray gyűjteményünket.)

A streaming platformoknak ráadásul semmilyen iparági standardnak nem kell megfelelniük: mindegyik saját körben határozza meg a technikai paramétereket. Craig Mann szerint a Netflixre például nem lehet panasz, az általuk elvárt ideális hangmixben a dialógusok élveznek elsőbbséget. Ellenpéldaként a Hulut hozza fel, ahová az eredetileg a mozikba szánt Boss Level – Játszd újrát kellett leadnia, de náluk a hangsáv egészéhez, nem pedig a párbeszédekhez kellett igazítani a hangot. Tekintve, hogy egy akciójelenetekkel és lövöldözésekkel teli filmről van szó, a végeredmény egy sokkal „összenyomottabb” hangsáv lett.

8. A házimozi átka

A hangmesterek prioritása a moziba szánt keverés, ezt követi a streaming, de nézők millióihoz már csak a szimpla sztereó jut el, sok tévé ugyanis az 5.1-es hangot automatikusan átkonvertálja. Ennek a verziónak már nem sok köze van ahhoz a hanghoz, amit a szakemberek a stúdióban kikevernek. Így állhat elő az a helyzet, hogy bizonyos produkciókat megfelelő hangrendszer nélkül csak úgy lehet otthon megnézni,

ha mindig a kezünk ügyében van a távirányító,

hogy a dialógusoknál fel tudjuk hangosítani, a zenénél és az akciójeleneteknél pedig le tudjuk halkítani a filmet.

A megoldás?

A szakértők egyetértenek abban, hogy a stúdióvezetőktől a rendezőkig mindenkire ráférne a felvilágosítás, mert a legtöbben nincsenek tisztában azzal, mennyire fontos szerepe van a hangnak. Mangini szerint a hangmestereknek is lehet felelőssége, mert akik csúcsminőségű stúdióban dolgoznak, és odahaza is prémium hangrendszert használnak, talán bele sem gondolnak, hogy az átlagemberek mennyivel rosszabb körülmények közt fogyasztják a filmeket.

(via Slashfilm)

Döbrösi Laura a SZESSÖN vendégeként elárulta, hogy karmesternek lenni a világ legmenőbb dolga és azt is, mit jelent noisemakernek lenni, de beszélt a nő zenészekről is.