Jöhet egy kis borzongás? Listába szedtük az elmúlt bő 90 év legizgalmasabb thrillereit, hiszen ezt a műfajt rengetegen szeretik. Nem olyan véres, mint a horror, de ugyanúgy lehet rettegni rajta, és gyakran nem kevés társadalmi mondanivalóval is bír.
Szalmakutyák (1971)
A Szalmakutyák a híres westernrendező, Sam Peckinpah egyik leghíresebb „nem-westernje”. Az alkotó Vad banda című korábbi művét nemrégiben beválogattuk 10 régi film, ami sokkal erőszakosabb, mint a mai akciómozik című összeállításunkba, és a címadó megállapítás a Szalmakutyák esetében is megállja a helyét. A sztori szerint egy fiatal értelmiségi pár egy vidéki kisvárosban keres menedéket a nagyváros nyüzsgése elől, ám a helyiek hamarosan zaklatni kezdik őket, majd a verbális abúzus fizikaiba, végül tomboló erőszakba fordul. A Dustin Hoffman főszereplésével készült alkotás ugyan lassan építkezik,
A Vad banda és társai
Hiába készültek esetenként több mint hatvan évvel ezelőtt, ezek a 60-as évekbeli alkotások olyan véresek és kegyetlenek, hogy jobban odab*sznak, mint egy-egy kortárs akcióorgia. Biztonsági öveket bekapcsolni!
Tovább
Véresen egyszerű (1984)
A fiatal Abby férjével, egy texasi kocsma tulajdonosával él együtt. A nőt untatják a házasélet monoton mindennapjai, ezért a jóképű pultos, Ray karjaiban próbálja színesebbé tenni az életét. Amikor a férj rájön, hogy Abby megcsalja, elhatározza, hogy kíméletlenül leszámol a nővel és a szeretővel is: a piszkos melóval egy magánnyomozót bíz meg. A detektívnek viszont jobb ötlete támad – megrendezi a szeretők látszólagos halálát, és miután megkapja a bérét, jó pénzért elteszi láb alól Abby férjét. A ravasz terv csak elméletben működik, ugyanis hamarosan fény derül az összeesküvés szereplőinek pikáns és drámai kapcsolatára.
A Véresen egyszerű a Coen fivérek bemutatkozó nagyjátékfilmje, ami a thrillert a neonoir stiláris és zsánerelemeivel vegyíti, tanúbizonyságot téve róla, hogy a tesók
már pályájuk korai szakaszán is képesek voltak nagyot alkotni.
1984-es rendezésük talán nem az életmű legjobban sikerült darabja, de az események kaotikus sorozata olyan kiválóan épül fel, és olyan remekül használják a műfaj hatáskeltő eszközeit a maguk tiszta formájában, ami igazán emlékezetessé teszi a munkájukat.
A szökevény (1993)
A jóhírű Dr. Richard Kimble élete gyökeresen megváltozik, amikor feleségét holtan találja, mivel mint a gyilkosság első számú gyanúsítottját perbe fogják és halálra ítélik. A férfinak azonban sikerül megszöknie, amivel halálos menekülés veszi kezdetét, hiszen a mindenre elszánt orvos nemcsak a sarkában loholó rendőrökkel és az FBI különleges ügynökével (Tommy Lee Jones) fut versenyt, de az igazsággal is.
És ahogy közeledik a végkifejlet, úgy válik az igazság egyre hihetetlenebbé, sőt rettentővé.
A Star Wars- és Indiana Jones-mozik sikerét követően Harrison Ford a kilencvenes években egy sor kiváló nagy léptékű thrillerben és akciófilmben szerepelt, amelyek közül Andrew Davis rendezése talán a legjobban sikerült. Ez az 1993-as alkotás ugyan látszólag csak egy újabb variáció a „hamisan vádolt menekülő ember” témára,
A hitchcocki fogásokat a mai napig használják
A Beugrottam című, a Trainspottingból ismert Kelly Macdonald és a Downton Abbey sztárja, Hugh Bonneville főszereplésével készült brit thriller kiváló példa rá, hogy a közhiedelemmel ellentétben a Netflixen igenis vannak jó filmek. És időnként még a netflixes toplistára is felkerülnek. Kritika.
Tovább
A félelem bére (1953)
Las Piedras egy elfeledett város valahol Közép-Amerikában, amit a világ minden tájáról érkező bajkeverők különféle okokból mindig megtalálnak. Két francia, egy olasz és egy német férfi elvállalnak egy veszélyes küldetést, hogy egy kis pénzhez jussanak, és hogy eltűnhessenek ebből a porfészekből. Egy amerikai olajipari társaság megbízza őket, hogy vezessenek el két, folyékony nitroglicerinnel megtöltött teherautót egy ötszáz kilométerrel arrébb található fúrótoronyhoz. A hősök nem sokáig haboznak, és hamarosan nekiindulnak az öngyilkos küldetésnek, amely során a szállítmányuk bármikor felrobbanhat.
Ez az 1953-as francia akcióthriller a példa rá,
hogy hogyan lehet valami egyszerű, de nagyszerű.
Henri-Georges Clouzot nem árul zsákbamacskát, és egészen primer eszközökkel hoz létre hihetetlen feszültséget – olyan sikerrel, hogy filmje nemcsak a William Friedkin által készített 1977-es remake-kel szemben állja meg a helyét, de a mai napig élvezhető.
Ez is érdekelhet
70 éve vágott neki Yves Montand első főszerepében a veszélyes útnak egy nitroglicerinnel teli teherautón a halhatatlanság felé, mi pedig összeszedtünk egy rakás érdekességet a kalandos körülmények között született műről!
Tovább
Oldboy (2003)
A nyolcvanas évek végén Oh Dae-soot, a teljesen átlagos családapát elrabolják saját háza elől, és évekig fogva tartják egy privát cellában, ahol egyetlen kapcsolatát a külvilággal egy televízió jelenti. Így szerez tudomást róla, hogy feleségét megölték, és a rendőrség őt gyanúsítja. Értelmetlen és érthetetlen fogva tartása a kezdeti kétségbeesés után eltökélt bosszúszomjat eredményez benne. 15 évvel később szabadul, mindenféle magyarázat nélkül. Mikor megkeresi az a személy, akinek valószínűleg köze van a vele történtekhez, és azt javasolja, találja meg, ki és miért tartotta fogva annyi éven át, a rémálom folytatódik Oh Dae-soo számára.
Az Oldboy nemcsak az egyik legismertebb dél-koreai film, de mind Park Chan-wook rendezőnek, mind a 2000-es évek elejének az egyik legjobban sikerült alkotása. Olyan sötét, felkavaró és nyomasztó helyekre kalauzolja a nézőt, ami bemutatása ideje óta kísérti azt, aki megnézte. A végkifejlet ugyan a zsigerekig hat, mégis minden stimmel benne,
hiszen a mű egyúttal történetmesélési és stílusbravúrt is megvalósít. Emellett kis számú, de annál brutálisabb akciójelenetei is kifejezetten emlékezetesek.
Francia kapcsolat (1971)
Jimmy „Popeye” Doyle a legkeményebb öklű New York-i rendőr: előbb üt, azután kérdez. Ezúttal azonban nagy fába vágja a fejszéjét, hiszen az Amerikát kábítószerrel elárasztó címbeli francia kapcsolatot kellene partnerével felgöngyölítenie. Doyle egy bulldog szívósságával ered a hálózat feltételezett vezetőjének a nyomába, s a törvény minden betűjére fittyet hányva állít csapdát neki. A korábban már említett William Friedkin második legismertebb alkotása hatásos zsaruthriller, ami nemcsak lenyűgözően megvalósított akciószekvenciákkal, de minden idők egyik legjobb autós üldözéses jelenetével büszkélkedhet.
Halál a hídon (1981)
Jack hangmérnökként dolgozik a filmgyárban, a munkája megszállottja. Egyik éjszaka elindul szokásos kiruccanására, hogy magnóra vegye a szél fütyülését egy készülő horrorfilmhez. Munkáját váratlan közjáték szakítja meg: egy közlekedési baleset szemtanúja lesz. Először autógumi pukkanását hallja, majd látja, amint egy autó áttöri a híd korlátját, és a mélybe zuhan. Jack a vízbe ugrik, és sikerül kimentenie a kocsi utasát, egy fiatal lányt – a sofőr, a szépreményű elnökjelölt azonban halott. A rendőrségi vizsgálat szerint baleset történt, ám hősünk rájön, hogy valójában merényletről van szó. Néhány embernek pedig határozottan nem áll érdekében, hogy mindez kiderüljön.
Brian De Palma híres arról, hogy úgy reformálta meg a thriller műfaját, hogy ambivalens módon remake-ek formájában alkotott valami eredetit. Legtöbb ilyen munkája persze a nagy elődöt, Hitchcockot idézi (lásd például a Megszállottságot, a Gyilkossághoz öltözvét, a Nővéreket vagy az Alibi testet), de a Halál a hídon (eredeti címén a Blow Out) Michelangelo Antonioni Nagyításának (eredeti címén a Blow-Upnak) a feldolgozása,
a fénykép médiumát hangfelvételre cserélve,
amelyben nemcsak a fordulatos cselekmény a lenyűgöző, hanem John Travolta alakítása is.
Például a Gyilkossághoz öltözve
1987. szeptember 18-án, azaz 35 éve mutatták be az észak-amerikai mozik a Végzetes vonzerő című erotikus thrillert. A jeles évforduló alkalmából összegyűjtöttünk további kilenc alkotást, amin egyszerre kétféleképpen is lehet borzongani.
Tovább
Észak-északnyugat (1959)
Roger Thornhill, a sikeres reklámszakember üzletfeleivel ebédel a Plaza Hotelban. És itt kezdődik folytatólagos pechszériája: ismeretlen fegyveresek rabolják el, s ezzel megkezdődik hajmeresztő kalandjainak sorozata. Bár sikerül kereket oldania, üldözői a nyomában vannak, s meggyőződésük, hogy ő az a titokzatos, nemzetközi hírű figura, akit el kell tenniük láb alól. Roger, hogy a bőrét mentse, megpróbál annak a nyomára bukkanni, akivel összekeverik, de hiába jár szállodáról szállodára a férfi nyomában, sehol sem akad senki, aki valóban látta volna.
Tetézi a bajt, hogy már a rendőrség is a nyomában van: egy diplomata meggyilkolásával vádolják. Menekülnie kell tehát, és útközben megfejteni a rejtélyt – kik üldözik és mit akarnak tőle?
Egyetlen „legjobb thrillerek”-összeállítás sem képzelhető el Alfred Hitchcock nevének említése nélkül, akit túlzás nélkül nevezhetünk a thriller atyjának. A műfajt ugyan nem ő találta fel (hiszen irodalmi gyökerei vannak), de olyan szinten határozta meg, hogy az általa bevezetett hatáskeltő elemeket a mai napig használják a rendezők. Észak-északnyugat című mesterműve például (többek közt) a listán korábban szereplő A szökevény egyértelmű előképe, amely úgy keveri a kalandfilmes elemeket, a suspense-t és a finom humort (meg persze az azóta ikonikussá vált jeleneteket), hogy bárki, aki látta, átgondolja
„a régi filmek porosak és unalmasak”
közkeletű tévedést.
M – Egy város keresi a gyilkost (1931)
A korabeli Berlin a színhelye Lang filmtörténeti klasszikussá lett társadalomkritikus krimijének. A düsseldorfi rémről mintázott gyerekgyilkost, Hans Beckertet nemcsak a rendőrség, hanem a jó hírét féltő alvilág is üldözi, és végül az igazságszolgáltatás keserű paródiájaként az utóbbi képviselői ítélkeznek felette.
Az osztrák Fritz Lang már Dr. Mabuse című némafilmjével nagyot alkotott a thriller műfajában, legfontosabb munkája a műfajban azonban ez az 1931-es mű, amely több mint 90 éves kora ellenére megdöbbentően frissnek hat mai szemmel nézve is.
Élősködők (2019)
A film (anti)hőse Ki-taek, akinek családja igazi semmirekellőkből áll. Ők mindig a könnyebbik utat választják: bármit megtesznek, csak dolgozni ne kelljen. Irigykedve nézik a Park család fényűző életmódját, és ördögi tervet eszelnek ki, hogy a közelükbe férkőzzenek. Ám természetesen semmi sem a családfő tervei szerint alakul... A dél-koreai rendezőfenomén, Bong Joon-ho (A gazdatest, Snowpiercer – Túlélők viadala, Okja) tízévnyi nemzetközi kitérő után tért vissza hazájába, hogy ismét kompromisszummentesen dolgozhasson. Ennek eredménye ez az egyszerre nyomasztó thrillerként, éjsötét szatíraként és fekete komédiaként működő alkotás, ami a maga négy Oscar-díjával
úgy vált minden idők egyik legjobbjává a thriller műfajában, hogy csupán néhány éve készült.
Ahogy közeleg a végkifejlet, az Élősködők egyre több ajándékdobozt kínál a nézője számára, amelyeket felbontva a körömrágásig izgalmas fordulatok mellett igazi emberi érzelmek, sokatmondó szimbólumok, illetve egy beszédes társadalmi üzenet elemei tárulnak elénk (amelynek értelmében nem is Ki-taek vagy a másik család feje az igazi főgonosz itt, hanem az osztálykülönbségek és a kapitalizmus maga)
– anélkül, hogy a film egy percre is megszűnne mindenki számára élvezhető zsánerdarabként működni.
Listánkra nem kerültek fel az erotikus thriller és a pszichothriller alműfajában készült alkotások, mivel ezeknek korábban külön összeállításokat szenteltünk, melyek itt és itt olvashatók.
(via ScreenRant)
Nyitókép (Halál a hídon, Oldboy és A szökevény) forrása: Filmways Pictures /Sunset Boulevard /Corbis via Getty Images, ADS Service és InterCom.
Ez is érdekelhet, ha szereted a thrillereket
A nézői borzongásra utazó thrillernél már csak az az alműfaja még jobb, amely lélektani narratívával dolgozik – hiszen mi lehetne izgalmasabb egy megbomlott elménél vagy egy súlyos pszichológiai motivációnál?
Tovább