Bár lassú és nyomasztó a Stephen King regénye alapján készült sorozat, aki szereti a karakterközpontú, komoly történeteket, feltétlenül nézze meg.
Ismét egy Stephen King-adaptáció, hiszen a szerző épp reneszánszét éli, amit mindig mindenki elmond, pedig igazából tökmindegy, úgyis az a lényeg, hogy a sorozat jó-e. És jó. De nem úgy, ahogy azt először gondolnánk.
Illetve: mikor kiderül a nagy turpisság, nem siklik félre a sorozat, hanem tartja magát a kijelölt színvonalon. Na de ne szaladjunk ennyire előre!
King legújabb korszakában jórészt a krimiket részesíti előnyben, és szakmányban írja ezeket a regényeket – a Mr. Mercedes-trilógia, majd A kívülálló –, de azért mégsem tud elvonatkoztatni magától, hogy lassacskán ne csempésszen természetfeletti elemeket a sztorikba. A kívülálló 2018-ban jelent meg, és ami kriminek indult, egy idő után átcsap horrorba, és ez – noha a regényt nem olvastam, csak a sorozat alapján tudok ítélni – tulajdonképpen nem tesz jót a történetnek.
Egy oklahomai kisvárosban brutálisan meggyilkolnak egy kisfiút, Frank Petersont, és itt a brutális kifejezés nem afféle hatásvadászat, mert tényleg szörnyen elbánnak szegénnyel. A tettes kiléte elég egyértelmű: a helyi gimnáziumi irodalomtanár és baseballedzőt rengetegen látták a tett elkövetése után, talpig véresen, sőt, a fickó mintha kiprovokálná, hogy mindenki megtudja, ő a gyilkos, és igenis tartóztassák le. Csakhogy a férfit a fiú meggyilkolásának idejében száz kilométerrel odébb is látták, amit többen tanúsítanak, sőt, még videofelvétel is igazolja, mégis, az ujjlenyomatok és a DNS egyértelműen bizonyítja, hogy a férfi a tettes. Vagy mégsem?
Izgalmas és hátborzongató alapötlet, ami akár egy remek doppelgänger-történet is lehetne, de sajnos a megoldás ponyvás, méghozzá a rosszabb fajtából, és ötlettelen. Afféle B-King, olyasmi, amiket a 90-es években, gyengébb időszakában írt.
De!
És ez egy jó nagy de, azaz:
De!
Szerencsére a minisorozat van annyira karakán, hogy a ZS-horrort erősen a háttérbe szorítva mindvégig a karakterekre fókuszáljon. A főszereplő Ralph Anderson nyomozó – Ben Mendelsohn kiváló színész, és végre nem mellékszerepben – telis-tele van keserűséggel és indulattal, mert kevéssel korábban ő is elveszítette a fiát, és vérszomjasan veti rá magát a gyilkosnak vélt edzőre, szinte kéjes örömmel segédkezik a meghurcolásában. Az edzőt Jason Bateman alakítja, sőt, néhány epizódot ő is rendezett. De kivétel nélkül mindenki hatalmasat alakít, Mendelsohn mellett élen a Mr. Mercedes-trilógiából ismerős Holly Gibney-t megszemélyesítő Cynthia Erivo, aki néhány rész erejéig főszereplővé is válik.
A kívülálló valószínűleg nem fog tetszeni mindenkinek, ugyanis a történet helyett inkább a karakterdráma a lényeg, lassú, kifejezetten nyomasztó sorozat, de aki szereti a komoly drámai sztorikat, annak minden bizonnyal tetszeni fog. Az első harmada a Broadchurch nyomasztását hozza, ahogy a gyászról, egy férfi és családja meghurcolásáról mesél, és ahogy a gyilkosság több szereplőben is személyes tragédiákat hoz felszínre. És annak ellenére, hogy az egyébként izgalmas nyomozás felfedi a természetfelettit, a korábban említett ponyvás fordulatot szemérmesen kezeli a sorozat, és azt mintegy margóra helyezve továbbra is megmarad drámának. És ez így is van jól.
A "rém" (nevezzük most így) kiöli a rejtélyt a történetből, ám rengeteg potenciál lett volna benne, tekintve – spoiler – hogy kegyetlensége ellenére karaktere alapvetően a magányról szól. És ott a szörnyet segítő, mára unalmassá vált King-figura, aki mind testileg, mind pszichésen egyre ramatyabb állapotba kerül, de ő mégis érdekessé válik, ahogy egy ellenszenves tahóból szenvedő, tragikus figura lesz.
Az HBO GO-n már elérhető az összes epizód, és aki nem kezdett eddig bele, talán jobban is járt, mert heti adagolásban lassú tempója miatt valóban unalmasnak tűnhetett. Pedig nem az, csak rá kell érezni a ritmusára, és nagyobb adagokban sokkal jobban működhet. Már ha a néző nem bánja a nyomasztást.
Ja, és az utolsó epizód végén, a stáblista közepén még van egy plusz jelenet!
