A forgatás alatt úgy érezte, dokumentarista stílusú dráma készül. Sokkolta, hogy Aronofsky őrült thrillert csinált belőle.
A Vanity Fair magazin nemrég egy videóinterjúban mutatta be Natalie Portman filmes karrierjét. Az Oscar-díjas színésznő 10 perc alatt száguldott végig a filmográfiáján, az 1994-es Leon, a profitól kezdve a Baljós árnyakon át az idén mozikba kerülő Vox Luxig, és közben majdnem mindegyik alkotásáról mesélt valami érdekességet.
A 2010-es Fekete hattyúról például azt, hogy nem is sejtette az elején, mi is valójában ez a film:
Amikor megnéztem a végső vágást, teljesen meglepődtem, milyen valójában ez a film. Előtte azt hittem, hogy dokumentarista stílusban forgattunk, aztán kiderült, hogy ez egy észbontó thriller. Elképesztő volt arra eszmélnem, hogy a film valójában a rendező médiuma, ahol neked, mint színésznek fogalmad sincs, mi történik, csak valamerre vezetnek és valamivé formálnak.
Ennek ellenére Portman nagyon élvezte a Darren Aronofskyval való közös munkát, különösen azért mert a táncos múltjának is nagy hasznát vette:
Hihetetlen élmény volt, több okból is. Nagyon szeretek táncolni. Ez az a művészeti ág, ahol a legtöbb időt töltöttem, és ahol olyan dolgokat is ki lehet fejezni a mozgással, amelyeket más médiumok nem tudnak kifejezni. Darren nagyszerű munkatárs volt, mert tényleg érdekelte a véleményem, a látásmódom a filmről. Egyenrangú társalkotók voltunk.