Szeptember 17-én indul és öt napon át tart a Budapesti Klasszikus Film Maraton, amely több mint 100 filmklasszikust és ritkán látható filmet kínál, 500 Ft-os mozijegyekkel és ingyenes szabadtéri vetítésekkel.

Segítünk eligazodni a filmdömpingben: szubjektív válogatásunkban ajánlunk kihagyhatatlan noirklasszikust, kultikus magyar sci-fi animációt, kellemesen blőd komédiákat, harcművészeti alapfilmet és a holokauszt témáját is érintő drámát.

Alkony sugárút (1950)

Hollywood, Sunset Boulevard. A filmsztárok legfelkapottabb lakóhelye. Az egyik luxusvilla úszómedencéjéből meggyilkolt férfit halásznak ki a helyszínre érkező rendőrök. Három golyó végzett vele: egyet kapott a hasába, kettőt a hátába. Az áldozat jelentéktelen senki, másodrendű forgatókönyv-iparos. De a villa tulajdonosnője nem akárki: egykor a némafilm legfelkapottabb csillaga volt. Ez közös történetük szomorú végkifejlete, de korábban az egész egy különleges kapcsolattal kezdődött. Joe Gillis, a feltörekvő filmíró úgy érzi, élete lehetőségét kapta azzal, hogy megismerkedett Norma Desmonddal – a lecsúszott színésznő viszont egyvalamire vágyik igazán: hogy újra rivaldafénybe kerüljön. És ezért akár ölni is képes.

Sosem találod ki, mi Clint Eastwood kedvenc filmje!

A 94 éves sztár több interjújában is elmondta már, hogy „Hollywood aranykora a gyengéje”.

Igen, az

Az inkább romkomrendezőként (Van, aki forrón szereti, Sabrina, Legénylakás, Hétévi vágyakozás) ismert Billy Wilder gyilkos szarkazmussal elmondott története a noir műfajának igazi klasszikusa.

Világok háborúja (1953)

H.G. Wells még 1895-ben írta meg Világok harca című regényt, majd Orson Welles adaptálta rádiójátékként 1938-ban (tömeges pánikot váltva ki), de Hollywoodot csak azután kezdte el érdekelni a történet, hogy a 2. világháborút követően a hidegháborús paranoia metaforájaként tudták használni. A klasszikus inváziós sci-fiben a marslakók azért akarják leigázni a Földet, mert a saját erőforrásaikat már felélték. A film a maga idejében látványos szuperprodukciónak számított, Gordon Jennings a legjobb vizuális effektusok kategóriájában Oscart is kapott érte. A producer és társrendező Marczincsak György Pál, azaz George Pal volt.

A harci eszközök, halálsugarak, Mars-támadás megjelenítésében élenjáró művész látványteremtő képessége azóta

sokakra hatott, többek közt Tim Burtonre, de a Marvel-filmek alkotóira is.

Budapesti tavasz (1955)

Az eredeti képkockák digitális restaurálása után, teljesen felújítva láthatja a közönség újra nagyvásznon a második világháború utáni magyar filmgyártás egyik legfontosabb alkotását. A háború borzalmait a bérház óvóhelyén összeverődő, különböző túlélési stratégiákat valló emberek és két szerelmes sorsán keresztül feldolgozó film elsőként foglalkozott a magyar zsidóság tragédiájával. A dunai rakparton játszódó jelenete, megragadva az ábrázolhatatlan szörnyűségeket, mindmáig a magyar – és az egyetemes filmtörténet egyik legmegrázóbb képsora a holokausztról.

A film alapjául az azonos című Karinthy Ferenc regény szolgált, viszont az adaptáció számos ponton módosult a könyvben foglaltakhoz képest. Köszönhetően a forgatókönyvíró, Thurzó Gábor a korszakot jellemző sematizmust levetkőző dramaturgiai érzékének és a magyar főváros ostromát a film főszereplőjével, Gábor Miklóssal együtt szintén óvóhelyeken átvészelő Máriássy Félix személyes élményeinek, amelyek hozzájárultak a történtek szinte dokumentarista pontosságú, átélhető ábrázolásához a kamerák előtt.

Azonban Máriássy Félix rendezése a bemutatója idején korántsem aratott kiemelkedő sikert. Nézőszámban elmaradt a milliókat mozikba vonzó Mágnás Miskától, Állami Áruháztól. Annak ellenére, hogy az ötvenes évek legnagyobb sztárjai közül többen is játszottak benne Gábor Miklóstól, Gordon Zsuzsától kezdve Mezey Márián, Molnár Tiboron át Darvas Ivánig és Ruttkai Éváig. Külföldön viszont kíváncsian fedezték fel, hogy mit alkottak a magyarok. Az acapulcói fesztiválon való sikeres debütálás után tele lett a film hírével a világsajtó, aminek hatására Magyarországon is elnyerte a méltó helyét a kultúrpolitika szemében.

Párbeszéd (1963)

A koncentrációs táborból szabaduló Jutka (Semjén Anita) és az illegális kommunista Laci Sinkovits Imre)  a háború után a pártszékházban ismerkednek meg. Kapcsolatuk évtizedeken és politikai fordulópontokon át ível, de útjaik elválnak, amikor László hamis vád alapján börtönbe kerül, a magára maradt pedig Judit felújítja kapcsolatát diákkori szerelmével, Sándorral (Sztankay István). Hol ugyanazért a célért dolgoznak, hol szemben álló oldalakon találják magukat – politikai szerepvállalásukat és kapcsolatukat is kénytelenek minduntalan újraértékelni. Párhuzamos történetükkel Herskó János árnyaltan festi fel a 20. századi magyar történelem egy viharos időszakát, és sem a holokauszt, sem 1956 tabujának nem fél nekimenni.

Fantomas (1964)

„Elkaplak, Fantomas!” – mondta szinte egy egész generáció, játszótereken, gyerekszobákban, imitálva nem is elsősorban a nagyszerű komikus, Louis de Funès hangját, hanem a zseniális szinkront. Volt idő, amikor Funès az egyik legismertebb színésznek számított Magyarországon, annyiszor és annyi filmjét adták a televízióban. És a francia film másik nagy alakja, Jean Marais is kiérdemelte itthon a hírnevet. Filmjeik ma is hatnak, így az átváltozóművész Fantomas története is. A mestertolvaj Fantomas első akciója, ahogy az aláírás eltűnik, most már kissé komikus,

átlátszó a trükk, de a film napjainkban is nagyon szórakoztató.

9 talányos tény, amit tuti nem tudtál a Fantomas-filmekről

Eredetileg regényekben szerepelt a maszkos bűnözőzseni, és csak Louis De Funès kultikus 1964-es vígjátékától kezdve lett belőle a Bond-főgonoszok fergeteges paródiája.

További érdekességek

A zen érintése (1971)

A legendás rendező, King Hu arra használta fel a háromórás játékidőt, hogy szemet gyönyörködtetően grandiózus és misztikus magasságokba felérő eposszá dagassza a kezdetben egy álmos kisvárosra és egy teljes nyugalomban élő művész hétköznapjaira korlátozott történetet. Az első óra akciók nélkül telik el, sötétben ólálkodó gyanús alakok és egy különös lány felbukkanása köti le a figyelmünk, hogy aztán hirtelen megvillanjanak a kardok, és mindenki egymásnak essen, sőt,

még artisztikus hősünkből is előjön a mesteri stratéga.

Festői tájakon és növényekkel sűrűn benőtt díszletek között felvett, légiesen elegáns és akrobatikus harcok követik egymást – mintha tökélyre fejlesztett táncot látnánk, amely egy transzcendens élményben csúcsosodik ki – ami nem véletlen, mert King Hu a zen fogalmát akarta a film nyelvére lefordítani. A bambuszerdőben zajló párviadal a wuxia történetének egyik leglenyűgözőbb harcjelenete, amit azóta számtalanszor utánoztak (lásd például A repülő tőrök klánját).

Az idő urai (1982)

A francia-magyar koprodukcióban készült kultikus sci-fi

máig a magyar animációs filmgyártás koronaékkövének számít

– és bár mi idehaza csak 1983-tól láthattuk a mozikban és a tévében (majd később másolt VHS-es és duplalemezes DVD-n is), az egész világon ismert lett Time Masters címen. A magyar verzióban Kállai Ferenc, Halász Judit és Haumann Péter adták a karakterek hangját.

A történet középpontjában itt egy Piel nevű kisfiú áll, aki szülei halála után árván marad a távoli Perdide bolygón. A megmentésére induló űrhajós, bizonyos Jaffar, Piel apjának régi barátja az utasaival együtt kockázatos kalandjaik során csupán egy adóvevővel tudja tartani a kapcsolatot a gyerekkel. Megkezdődik kétségbeesett versenyfutásuk az idővel, de vajon sikerül-e odaérni a Perdide bolygóra, mielőtt túl késő lesz?

Párizs, Texas (1984)

A Párizs, Texas világszerte Wim Wenders legismertebb műve, amely többek között a cannes-i Arany Pálmát is elnyerte. Főhőse Travis, az elgyötört negyvenes férfi, aki hosszú távollét után hazatér. Egykor neki is volt családja, de az az élet már nincs többé, kisfiát bátyja és annak felesége neveli. Miután újra találkoznak, megkezdődik a nagy utazás, amelynek során apa és fia megpróbálják összerakni a múlt széthullott darabjait.

– írta a filmről Kovács András Bálint filmesztéta.

A Párizs, Texas mellett Wenders további 11 filmjét vetíti a fesztivál, a német rendező pedig személyes jelenlétével is emeli a Film Maraton fényét.

Szexmisszió (1984)

Juliusz Machulski vígjátékában két férfi arra ébred, amire nagyon sok férfi szeretne ébredni szerte a világon: csak ők maradtak férfiként egy apokaliptikus trauma után. A férfi és női energiák nehezen egyenlítődnek ki, ahogy az sem egyértelmű, a film a feminizmus, a nők uralta társadalmak kritikája, avagy inkább a diktatúrákról szóló szatíra.

Minden hetvenes években születettnek jelent valamit a film címe: volt, aki ebből a filmből tudta meg, hogy létezik erotikától fűtött film a vasfüggönyön túl, amiben cicik is láthatók, volt, aki ebből tudta meg, mit jelent férfinak lenni, és volt, aki azt, mit jelent az abszurd lengyel humor.

Csapd le, csacsi (1990)

Tímár Péter filmjének hősei fiatal házasok, ám törékeny boldogságukat a nehezen épülő családi ház mellett a nemibeteg-gondozóból kapott idézés is alapjaiban rázza meg: semmi kétség, félrelépett a férj. A családi perpatvar zajától némileg elnyomva szupertitkos munkásőrkommandó készül bevetésre: az egykori munkásőr a telkét szeretné kiterjeszteni, volt kollégáiból álló alakulata a kert titkos pincelabirintusában gyakorlatozik, hogy végrehajtsák a visszarendeződést…

Hazajövök, üres a belem, csupa ideg vagyok!

Ezúttal Tímár Péter kiváló rendszerváltáskori látleletéből, a Csapd le csacsi! című szatírából pótvizsgáztunk. Nem bántuk meg – bár ma már egy ilyen filmet nemigen lehetne leforgatni.

Pótvizsga