Enyedi Ildikó nem először arat zajos nemzetközi sikert, és a Cannes-ból a legjobb első filmnek járó Arany Kamera díjat elhozó csodás fekete-fehér mesét most digitálisan felújítva nézhetjük meg.
Ha Enyedi Ildikó megkapja a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart a Testről és Lélekrőlért, azért, ha nem, akkor meg azért, de mindenképp érdemes megnézni azt a munkáját, amely igazán ismertté tette a rendezőnőt. És ami nem mellesleg hivatalosan is a legjobb magyar filmek közé tartozik, miközben Az én XX. századom sok szempontból inkább közép-európai, mint magyar. És persze azt is érdemes látni, honnan indult és hová érkezett Enyedi Ildikó, aki ebben a csodás mesében még a szerelem játékos, pajkos oldalát is látta.
A drámai és komikus elemeket vegyítő, szimbolikus történetben a XX. század szó szerinti hajnalán, szilveszterkor, a XIX. századtól búcsúzva két, egymástól még kiskorukban elválasztott és teljesen más körülmények között felnőtt árva ikerlány, az anarchista Lili és a léha erkölcsű luxusnő, Dóra, valamint az őket egységként szerető Z. úr egyszerre érnek az Orient expresszen a magyar országhatárra. Dóra pragmatikus szélhámosnő, egyben alkalmi tolvaj, míg Lili idealista, hisz a forradalomban és abban, hogy változtathat a saját és mások sorsán, ám a két nő egyformán beleszeret az új világra folyton rácsodálkozó Z-re.
Tarkovszkij csodálatos színésze, Oleg Jankovszkij egy fiatal lengyel színésznővel, a kettős, sőt, hármas szerepet játszó Dorotha Segdával alkotott felejthetetlen kettőst, míg az új századot képviselő Thomas Edisont Andorai Péter játszotta, de Máté Gábor is fontos szerepben tűnt fel. Enyedi Ildikó 1989-ben készített, Cannes-ban a Legjobb első filmnek járó Arany Kamera díjával elismert, trendekbe nem illeszthető, ironikus "fényfilmje" most rövid időre visszatér a mozikba, a Magyar Nemzeti Filmalap, a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Pannonia Entertainment együttműködésében. A XX. század elejét a némafilmek stílusában megidéző, fekete-fehér alkotás teljes körű restaurációját a Magyar Filmlaborban készítették el Máthé Tibor, a film operatőrének részvételével 2017-ben, az eredeti kameranegatív és eredeti hangszalag felhasználásával. A digitálisan felújított alkotást a 68. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Klasszikusok szekciójában mutatkozott be újra mozivásznon, és március 1-től limitált vetítéssorozatban országszerte újra mozivásznon látható.
A március 3. 18 órai Uránia Nemzeti Filmszínházban tartandó díszvetítés vendége Máthé Tibor, a film operatőre és a digitális felújítás szakértő résztvevője, akivel Fazekas Eszter, a Filmarchívum digitalizálást vezető filmtörténésze beszélget. Az eseményt megnyitja Ráduly György, A Magyar Nemzeti Filmalap Filmarchívum Igazgatóság vezetője.
