Enyedi Ildikó

rendező, forgatókönyvíró
Született: 1955. november 15. (69 éves) (Magyarország, Budapest)
+ 1 kép
Film: 20 db
Cikkek: 31 db
Díjak: 5 db


Balázs Béla-díjas, érdemes művész, filmjeivel több mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el, szerepelt Cannes-ban (Az én XX. századom, Arany Kamera a legjobb elsőfilmnek), Velencében (Bűvös Vadász, Tamás és Juli) Locarnóban (Simon mágus, a Zsűri különdíja) és más meghatározó fesztiválokon. Legutóbbi munkája az HBO-n nagy sikerrel játszott Terápia című sorozat volt, amelyet Gigor Attilával közösen rendezett.


1979-ben vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakára, ahol 1984-ben Fábri Zoltán osztályában végzett. Főiskolai évei alatt tagja volt az Erdély Miklós által vezetett Indigo (Interdiszciplináris Gondolkodás) elnevezésű művészeti csoportnak. Pályáját experimentális ihletésű rövidfilmekkel kezdte a Balázs Béla Stúdióban (BBS). Első játékfilmjét 1988-ban forgatta, a sajátos hangvételű Az én XX. századom egy ikerpár története. Az alkotás 1989-ben a magyar filmszemlén elnyerte a játékfilm kategória alkotói díját. A Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera-díjjal, az edinburghi és a Las Vegas-i fesztiválon különdíjjal ismerték el, a szakma és a kritikusok 2000-ben beszavazták minden idők 12 legjobb magyar filmje közé.


Következő filmje a Weber operája alapján készült Bűvös vadász (1994) volt, majd két évvel később a Tamás és Juli (1997) Franciaországban a Belforti Fiatal Filmesek Fesztiválján a legjobb nagyjátékfilmnek járó fődíjat kapta. Negyedik játékfilmjét, az 1999-ben bemutatott Simon Mágust a magyar filmszemle legjobb rendezői díjával tüntették ki, a locarnói filmfesztiválon a Filmklubok Nemzetközi Szövetségének különdíját nyerte el, és 2000-ben megkapta a filmkritikusok díját. A 2009-es, alig húszperces Első szerelem egy (földi) lány és egy földönkívüli fiú első randevújának humoros történetét meséli el. A film érdekessége, hogy a főszerepet tizenhét éves lánya alakította. Csaknem minden munkájának maga írja a forgatókönyvét, filmjeinek jól felismerhető, egyedi hangulata van.


Egyik rendezője volt az HBO csatornán futó Terápia című szériának, melyért 2013-ban Gigor Attilával a legjobb televíziós rendezés díját kapták meg. Régi dédelgetett terve, hogy filmre vigye Füst Milán A feleségem története című művét, amelyet a világirodalom egyik legnagyobb regényének tart. A Testről és lélekről című film forgatókönyve alig néhány hét alatt készült el, alapgondolatát Nemes Nagy Ágnes Védd meg című versének néhány sora ihlette.

Film (20)

  • 2023
    Angyaltrombiták 8.6 rendező rendező (51 perc, 2023)
  • 2021
    A feleségem története 7.2 rendező rendező, forgatókönyvíró (magyar-német-olasz filmdráma, romantikus film, 169 perc, 2021)
  • 2021
    A feleségem története 7.2 forgatókönyvíró (magyar-német-olasz filmdráma, romantikus film, 169 perc, 2021)
  • 2017
    Testről és lélekről 7.5 rendező rendező, forgatókönyvíró (magyar romantikus dráma, 116 perc, 2017)
  • 2017
    Testről és lélekről 7.5 forgatókönyvíró (magyar romantikus dráma, 116 perc, 2017)
  • 2012
    Terápia 9.2 rendező rendező (magyar filmsorozat, 25 perc, 2012)
  • 2008
    Első szerelem 7.6 rendező rendező, forgatókönyvíró (magyar kisjátékfilm, 20 perc, 2008)
  • 2008
    Első szerelem 7.6 forgatókönyvíró (magyar kisjátékfilm, 20 perc, 2008)
  • 2004
    Mi volt ez az egész? 5.3 rendező rendező (magyar dokumentumfilm, 80 perc, 2004)
  • 1999
    Ország és irodalom 6.0 rendező rendező (59 perc, 1999)
  • 1998
    Simon Mágus 7.9 rendező rendező, forgatókönyvíró (magyar-francia filmdráma, 100 perc, 1998)
  • 1998
    Simon Mágus 7.9 forgatókönyvíró (magyar-francia filmdráma, 100 perc, 1998)
  • 1997
    Tamás és Juli 7.5 rendező rendező, forgatókönyvíró (magyar-francia filmdráma, 60 perc, 1997)
  • 1997
    Tamás és Juli 7.5 forgatókönyvíró (magyar-francia filmdráma, 60 perc, 1997)
  • 1995
    A gyár rendező rendező (10 perc, 1995)
  • 1994
    Bűvös vadász 8.2 rendező rendező, forgatókönyvíró (magyar filmdráma, 110 perc, 1994)
  • 1994
    Bűvös vadász 8.2 forgatókönyvíró (magyar filmdráma, 110 perc, 1994)

Díjak és jelölések

Hozzászólások

10/10
picipc 2022 jan. 25. - 17:17:37 10/10
A feleségem története - The story of my wife - című 2021-es filmben a férfi színész olyan finomsággal képes megjeleníteni az érzéseket, hogy sokan nem is látják meg.
Nos, konkrét tapasztalásom az volt, hogy a második felétől egyre zavarosabbnak éreztem a történet vezetését, és közben egyre dühösebb lettem a rendezőre. Mert egyre több technikai dolog zavarni kezdett, a jelenet beállításától a világításon át a dramaturgiáig.
Majd amikor párommal hazafelé megbeszéltük a film által keltett érzéseket és megéléseket, kiderült, hogy pontosan az elveszettség érzés az, ami rám hatott. Hogy a férfi nem találta magát, ez zavart engem. De mivel saját életemben sem tudtam még feldolgozni az irányvesztettséget, a film nyelvén, tartalomba ágyazva azt sem láttam be, hogy az hat. Utólag már látom, ahogyan átsugárzott, ahogy hatott.
Hogy jobban megértsem mi történt, némi szünetet hagyva ismét meg fogom nézni.
10/10
offtopic
picipc 2022 jan. 25. - 17:05:30 10/10 Előzmény tesz-vesz
A leírás felkeltette az érdeklődésemet. Sajnálom, hogy nem sikerült leforgatni a filmet.
tesz-vesz 2021 nov. 28. - 22:17:07 Előzmény speedygonsales
megnéztem, le is írtam örökre Enyedit.
offtopic
tesz-vesz 2021 nov. 28. - 22:16:22 Előzmény picipc
hála égnek.
tesz-vesz 2021 nov. 28. - 22:12:45 Előzmény baribarany
továbbá:

"Egy gimnazista lány oda jár gimnáziumba, ahova Szilárd Leó járt valaha. A pénteki iskolai bulira megy be a főszereplő lány, Poesy Clemence, aki leül játszani a számítástechnika teremben, és bent ragad három napra. Egy az 1930-as évek New Yorkjában játszódó számítógépes játékot kezd el játszani, amit amiben egy idő után nem a saját missionjét követi, hanem a játékban felbukkanó Szilárd Leót, aki érdekes, vonzó és szokatlan számára. A lány bele kerül az ő történetébe, így mellékesen megismerhetjük azt, amiért Szilárd Leó küzdött, illetve azt a felelősséget, amit magára vállalt.
A Szelíd Interface internetes környezetből indul ki.

Az egy számítógépes játék. Tulajdonképpen az azért való nekem, mert mindig hátrányban voltam amiatt, mert nem tudtam meghatározni, mi a valóság és mi a fantázia. Amilyen módon a 19. században a nagyregényekbe mentek bele az emberek, olyan módon most a játékokba. "

ekkora egy imbecillis bornírtságot.... mondtam én hogy alkalmatlan. lehetett volna egy nagyívű film Einsteinnel, atombombával. nem, debil szgépes játék és virtuális valóság!
tesz-vesz 2021 nov. 28. - 22:08:38 Előzmény baribarany
érdekelt volna engem is a film, amíg ezt nem olvastam: "Szelíd interface című science-fictionjét, ami Szilárd Leó atomfizikus és egy diáklány virtuális világokon átívelő történetét dolgozza fel"

ez nem olyan film lett volna, mint amit mi várunk, már a címe is mutatja, meg a virtuális világos bornírtság. Enyedi alkalmatlan komoly filmek rendezésére.
tesz-vesz 2021 nov. 28. - 22:02:07
sznob. Fábrinak volt igaza, nem lett volna szabad rendezői diplomát adni neki.
10/10
offtopic
picipc 2021 jan. 17. - 22:26:41 10/10
Úgy látom, hogy a Szilárd Leó filmből (A zseni árnyékában) már nem lesz semmi, de ne legyen igazam.
A BBC Szilárd Leóról és az atombombáról nemrég kiváló angol podcastot készített, ajánlom: https://www.bbc.co.uk/programmes/p08llv8n/episodes/downloads
ligetiz51 2020 dec. 18. - 17:55:03
Nem alkotott maradandót. 3/10
1/10
NADAL14 2019 ápr. 21. - 13:49:47 1/10
Első rénézésre sem 100-as. De a fimljei láttán tök biztos. Igazi trendi termék..
Összes hozzászólás