Hogy melyik az? Cikkünkből kiderül!
Az 1991-ben mozikba került Terminátor 2: Az ítélet napja ennyi évtized távlatából is alapmű egy akciófilmes zsánerben: van benne egy jó oldalra átállított T-800-as, egy folyékony fémből készült gyilkos kiborg és rengeteg robbanás. És ott van a jelenet, ami messze kiemelkedik a többi közül.
Az ikonikus gépágyús rész, amelyben Schwarzenegger leamortizál és a levegőbe repít egy rakás rendőrségi autót – két perc nettó pusztítás számítógépes effektek nélkül, ahol tényleg kilőttek minden töltényt és tényleg felrobbant minden!
Érdekessége azonban a filmnek, hogy Schwarzenegger, aki az első részben még maga volt a Halálosztó, itt egyetlen embert sem öl meg! Sőt, valójában az egész filmben csak egy karakter hal meg ténylegesen az ő keze által: a T-1000-es. És mivel a T2-ben ennyire kevés a halálos áldozatok száma, minden egyes gyilkosságnak nagyobb jelentősége van. Például amikor azt látjuk, hogy a T-1000-es megöli John Connor (Edward Furlong) nevelőszüleit, annak súlya van. A jövőbeni lázadás itt még tinédzser vezére, meg is parancsolja a védelmére visszaküldött T-800-asnak, hogy ne öljön.
Ez egy érdekes dinamikát vezet be a Terminátor 2 cselekményébe: van egy megállíthatatlan, gyilkos robot, aki parancsba kapja, hogy nem gyilkolhat!
Ennek fényében viszont minden gyilkosság, amit a T-1000-es visz végbe, kegyetlen gaztetté válik –gondoljunk csak a pszichiátriai osztályon játszódó, feszült jelenetre, ahol a folyékony fém Terminátor megöli az őrt, miután hátborzongató módon felölti az alakját!
Ezek azok az egyszerű, de nagyszerű jelenetek, amelyek igazán időtlenné teszik a Terminátor 2. - Az ítélet napját. Pont az ilyenek megunhatatlan klasszikus még a mai blockbuster-áradatban is, ahol nemcsak hogy városokat tesznek a földdel egyenlővé, de az egész világ, ha nem épp párhuzamos univerzumok millióinak léte forog kockán.