Június 28-án mutatta be az HBO a Golden State-i sorozatgyilkosról szóló, új dokumentumfilm-sorozatának első részét, másnap pedig hivatalos ítéletet is született az ügyben: a 74 éves Joseph James DeAngelo életfogytiglant kapott. Eredetileg halálbüntetést kértek volna rá, de vádalkut kötött, és maga ismert be 13 gyilkosságot és  50 nemi erőszakot. Ennél valószínűleg több bűnt követett el 1976 és 1979 között (sőt, valószínűleg előtte és utána, 1974-ben és 1986-ban is), és száznál is több rablás van a bűnlajstromában, de ezek (valamint a '70-es években elkövetett nemi erőszakok) mostanra elévültek.

Az amerikai rendőri szervek évtizedeken át bottal ütötték DeAngelo a nyomát, mert nem is sejtették, hogy a Golden State Killer (Golden State-i Gyilkos, más néven Aranyállam-béli Gyilkos, azaz Kaliforniai Gyilkos), az East Area Rapist (Kelet Környéki Erőszaktevő), az Original Night Stalker (Igazi Éji Settenkedő), a Diamond Knot Killer (Gyémántcsomós Gyilkos) és a Visalia Ransacker (Visaliai Fosztogató) gúnyneveken illetett bűnözők valójában ugyanazt a személyt takarják.

A döglött akták közé került ügyekben az gyorsította fel a nyomozást 2018-ban, hogy ekkor jelent meg a kiváló oknyomozó újságíró, Michelle McNamara könyve a sorozatgyilkosról I'll Be Gone in the Dark , azaz Eltűnök a sötétben címmel (DeAngelo ezt a félmondatot suttogta az egyik áldozatának). McNamara már 2006-ban elindított egy honlapot a megoldatlan bűnügyekről, 2011-ben pedig könyvet kezdett írni a Golden State-i sorozatgyilkosról, de a 2016-ban bekövetkezett halála miatt már nem tudta befejezni. A kötet végül 2018 tavaszán jelent meg, miután két kollégája, Billy Jensen és Paul Haynes sajtó alá rendezte. Az HBO Max ebből készített dokumentumfilmet Eltűnök a sötétben címmel, amelyben szerepelt többek között McNamara férje, az ismert komikus, Patton Oswalt is. Íme az előzetese:

Joseph DeAngelo New Yorkban született, szolgált a vietnami háborúban, majd büntetőjogot tanult és 1971-ben rendőr lett belőle. Kaliforniai kisvárosokban szolgált őrmesterként, ő volt a Közös harc a betörés ellen elnevezésű bűnmegelőzési program felelőse, de 1979-ben kirúgták, mert kalapácsot lopott egy boltból. 1973-ban megházasodott, 1976-tól kezdve viszont Sacramentóban, San Franciscóban, Contra Costa megyében, Stocktonban és Modestóban is sorra követte el a nemi erőszakokat, betöréseket, rablásokat, idővel pedig már gyilkosságokat is.

Kezdetben az egyedül élő nők házába tört be, hogy megerőszakolja és kirabolja őket, később viszont már a párok támadását részesítette előnyben, hogy a megerőszakolt nők párjait terrorizálhassa. Gyakran felhívta a jövőbeli áldozatait, hogy kiismerje a napi rutinjaikat. Bevett módszere volt, hogy a betört ablakon keresztül ment be a házba, felébresztette a benn alvókat zseblámpával a szemükbe világítva, majd fegyverrel fenyegetőzve megkötözte a párok férfi tagjait, a nőket pedig megerőszakolta. Ezután még órákat töltött az áldozatok otthonában: kirámolta a szekrényeket és a fiókokat, eszegetett a konyhákban, kiitta a söröket a hűtőkből. Általában a megerőszakolt nők és megszégyenített férfiak apró, személyes tárgyait lopta el, de alkalmanként készpénzt és lőfegyvert is meglovasított. Amikor gyilkolni kezdett, az első két áldozata egy kutyasétáltató pár volt, akiket azért ölt meg, mert kiszúrták őt, amikor épp be akart törni egy házba – ezt később sorra követte a többi, hasonló indítékú gyilkosság.

DeAngelo mindig kigúnyolta és megfenyegette az áldozatait. De a rendőröket is folyton obszcén telefonhívásokkal zaklatta, és kinevette őket, hogy sosem fogják tudni elkapni. Ez sokáig valóban így is volt, a McNamara-könyv megjelenése azonban akkora sajtóvisszhangot és közfelháborodást váltott ki, ami már felélesztette az évtizedekkel korábban elhalt nyomozást, és végül 2018. április 24-én a hatóságok megdönthetetlen DNS-bizonyítékok alapján őrizetbe vették Joseph James DeAngelót. Tegnapi életfogytiglanra ítélésének hírére Patton Oswalt is reagált a közösségi oldalán:

A Golden State-i Gyilkos mai meghallgatásának legfontosabb szereplői a túlélők. Mindannyian közelről a szemébe nézhettek ennek a nullával egyenlő humán létformának, aki képtelen volt állni a tekintetüket. Ez az, ami most a leglényegesebb.

Az HBO mindig is fontosnak tartotta az eltemetett rendőrségi akták, valamint a nagy visszhangot kiváltó bűnesetek mozgóképes feldolgozását. Ezért készültek el többek között az alábbi dokumentumfilmek is:

• Szeretlek, most halj meg! ( Love You, Now Die: The Commonwealth vs. Michelle Carter): Erin Lee Carr filmje, ami a 2014-ben, 18 évesen öngyilkosságot elkövető Conrad Roy, valamint a fiút erre a tettre rábeszélő barátnője, Michelle Carter esetét mutatta be, azt kutatva, mennyire tehető felelőssé a szociális média a fiatalok mentális egészségéért és tetteiért.
• McMillion$: James Lee Hernandez filmje arról az amerikai exzsaruról, aki 1995 és 2000 között összesen 24 millió dollárt csalt ki a McDonald'stól azzal, hogy biztonsági főnökként dolgozott a cégnél, amely megbugázott Monopoly kaparós sorsjegyeket nyomtatott a gyorsétteremlánc számára, így mindig a főkolompos exrendőr nyert.
• Atlantai eltűnések és gyilkosságok (Atlanta's Missing and Murdered: The Lost Children): Sam Pollard dokumentumsorozata, mely az 1979 és 1981 között történt atlantai gyilkosságokat dolgozza fel, melyek során 28, többségében tizenéves gyereket öltek meg. A gyanúsított, az akkor furcsán viselkedő, ellentmondásokba keveredő fotós, Wayne Williams kétszeres életfogytiglant kapott, de sosem ismerte be a gyilkosságokat, és csak két felnőtt áldozat megölésében találták bizonyíthatóan bűnösnek – vagyis az ügy körül még ma is sok a kérdőjel.

(via Uproxx & Indiewire)