Ennyi A bűnös című Netflix thriller receptje, egy vészhívásokat fogadó diszpécser, egy elrabolt nő és egy csörgő telefon, de ez bőven elég egy tényleg rendkívül feszes sztorihoz, ami mellesleg egy remake, de ez most nem számít.
Azt érdemes tudni - vagy nem? – hogy a magyar kritikusok, és általában az európai kritikusok fanyalognak a nálunk a Netflixen debütáló, Amerikában a streaming óriás mellett néhány fesztiválon és moziban is futó A bűnös (2021) kapcsán. Mégpedig azért, mert az egy 2018-as azonos című, nagyszerű dán thriller, A bűnös remake-je, ráadásul nem annyira tökös, mint az eredeti film, ami persze borítékolható volt, csakhogy ez az átlagos magyar nézőt egy cseppet sem fogja meghatni. Neki édes mindegy, hogy egy dán, dél-szumátrai vagy észak-jemeni mű újragondolásáról van szó, neki az számít, hogy amit néz, mennyire sikerült. Ennél fogva mi nem hasonlítjuk össze a remake-et és az eredetit, maga a feldolgozás ténye is legfeljebb annyiban fontos, hogy senki ne higgye azt, hogy Antoine Fuqua rendező és Nic Pizzolatto forgatókönyvíró feltalálták a spanyolviaszt.
Merthogy egy rendkívül frappáns formuláról van szó: csak a főszereplőt látjuk, csak azt tudjuk, amit ő tud, azt halljuk, amit ő hall, és ő sem lát semmit. Nem vak, csak egy diszpécserközpontban ül, ki sem léphet onnan, amíg szolgálatban van, csak fogadja a 911-es segédhívásokat, és igyekszik segíteni a hívóknak. Ez ráadásul kőkemény nap mindenkinek, mert erdőtüzek tombolnak Los Angeles környékén, és még keményebb a felfüggesztett rendőrnyomozó Joe Baylernek (Jake Gyllenhaal), akinek magánéleti gondjai vannak, és a feje felett lebeg egy tárgyalás, a diszpécser meló is afféle büntetés, de csinálja tisztességgel, pedig látszik, hogy teljesen kivan. Aztán a sok piszlicsáré hívás után érkezik egy valóban komoly riasztás: egy halálra rémült nő suttogja a telefonba, hogy elrabolták, majd az is kiderül, a nőnek gyerekei vannak. Joe-ban azonnal megmozdul a rendőrrutin és a nyomozói ösztön, és elkezd minden követ megmozgatni, hogy segíteni tudjon, és lépésről lépésre haladva egyre közelebb jut a megoldáshoz.
És ez tényleg egy egyszemélyes film, hiába szerepelnek olyan ismerős nevek a stáblistán, mint Ethan Hawke, Riley Keough, Peter Sarsgaard vagy Paul Dano, ők csak a hangjukkal vannak jelen, aki a magyar szinkronos verziót nézi – most az is van -, annak még úgy sem, így mindent Jake Gyllenhaalnak kell vinnie. Egy, tulajdonképpen vázlatos sztorit, egy szűk helyiségbe zárt, ennél fogva csak rendkívül kevés eszközzel rendelkező szereplőt, illetve a szereplő a saját, nagyrészt kimondatlan, de kézzelfogható drámáját. Ez így együtt szép kis feladat, és itt jön be az, ha egy ilyen masszív feladatot egy hollywoodi sztár kap meg, mert minden néző abból indul ki, hogy alapjáraton szimpatikus-e neki az illető vagy sem. Én történetesen még a Donnie Darko (2001) óta szeretem, amiben zseniális volt, bár tudom, hogy gyakran tud modoros is lenni. Itt is az. Nem mindig, de az igazán fontos pillanatokban az, a jó hír viszont az, hogy ez a történet pont nem a nagy, drámai pillanatokról szól. A bűnös akkor működik igazán jól, amikor még csak kezd összeállni a kép, amikor, akárcsak főhősünk, még csak részinformációkat kapunk, és tulajdonképpen ez a nagy ötlet, ami mindent működtet, és amikor ez jól működik, akkor annyira jól működik, hogy libabőrös lesz tőle az ember.
Amikor kevésbé működik, akkor érződik, hogy itt valami kicsit túl lett hajtva. Pedig nem csak Gyllenhaal tehetséges, de Antoine Fuquat is annak tartom, ráadásul legjobb filmje, a Kiképzés (2001) pont egy válaszút előtt álló fiatal rendőrről szól, ráadásul ő és Gyllenhaal már dolgoztak együtt a Mélyütés (2015) című bokszfilmen. Csakhogy gyakran megtörténik, hogy ha remek az alapötlet, abból nehéz „kilépni”. Vagyis a recept addig működik tökéletesen, amíg maga a cselekmény mozgásban van, a lezáráshoz viszont ezt muszáj megszakítani, túl nagyot kell ugrani, és a nézőben lesz némi hiányérzet. Függetlenül attól, hogy látott-e egy azonos című, remek, de viszonylag kevéssé ismert dán filmet ugyanezzel a történettel.
Értékelés: 7/10
